Rész, Fejezet

1       I,  XI   |          hogy az egyik csészébe hullott vissza, s azt úgy süllyesztette
2       I,  XI   |         magasba. Nem a csészébe hullott vissza, hanem a Maxentius
3       I,  XI   |     hogy egy csöppig a csészébe hullott vissza. A színig telt csésze
4       I,  XXI  |    amint az asztalra állította, hullott belõle a vértõl barna és
5      II,  XXVI |        ajtó, s a kamarás térdre hullott. A császár hangja hallatszott,
6     III,  XXX  | szeressen, mint én.~A fiú eléje hullott.~- Ó, de jó, hogy megmondtad!
7     III,  XXXI |        õ haja a szolgálók miatt hullott ki.~- Mit vihogsz? - förmedt
8     III,  XXXII|          fekete sátor kibomolva hullott a két vállára.~- És csakugyan
9      IV,  XXXV |        szentek drága vére hiába hullott. A kereszténység vissza