Rész, Fejezet

1       I,  IX     |      árnyék. Kérdeznéd tõle, mi fáj, s nem tudna felelni, mert
2       I,  IX     |        azt se kérdezte tõle, mi fáj. Ezt akarod, Prisca? Ugye
3       I,  XVIII  |        ki vagy festve, mint én. Fáj?~Quintipor úgy érezte, meg
4       I,  XVIII  |      megégett volna.~- Most nem fáj.~- Remélem is - mondta a
5      II,  XXV    |   fizetni, mert az a népnek nem fáj. Abba is belenyugodtak már,
6     III,  XXXIII |  rálehelt.~- Ugye, most már nem fáj, kis Tit?~- Nem fáj - vörösödött
7     III,  XXXIII |         nem fáj, kis Tit?~- Nem fáj - vörösödött el, és becsavargatta
8       V,  XXXVIII| gondolkozás nélkül felelt.~- Ha fáj, kis Tit, akkor van.~- Akkor
9       V,  XXXVIII|    régen van lelkem, mert régen fáj. Mit gondolsz, a rabszolgáknak