1-amiat | amibe-balka | balol-bibor | bicce-celza | celzo-csuny | csure-egyik | egyip-eloke | eloko-eretn | erezh-fejke | fejlo-fiuru | fius-furcs | fure-hadiz | hadja-hazuk | hazul-idege | idehe-jarta | jarto-kedve | kedvt-kidol | kidug-koles | kolte-kuszo | kuzde-lehuz | leiga-malha | mama-megje | megjo-melye | melyi-nagyl | nagym-odaer | odafo-ooo | oppos-perme | perny-rator | ratok-selye | selym-szarm | szarn-szinh | szini-tapad | tapas-tilts | tiltv-tunik | tunod-valla | vallh-vihar | vihes-zuzta
Rész, Fejezet
4526 III, XXXI | akarat legyen benne. Ha így fejlõdik, maholnap egész komoly férfi
4527 I, V | udvarnál.~Legyintett a fiú fejrázására.~- Tõlem ugyan hívhatod,
4528 I, XX | visszagondolást.~- Az augustát régi fejszaggatásain kívül most nyugtalanító
4529 II, XXIII | mint asszonyi idegekrõl és fejszaggatásokról. Most már életre-halálra
4530 I, VI | elernyedt. A démon a szokott fejszaggatással jelezte jövetelét, s a Domina
4531 IV, XXXV | hangzott a mûhelyek lármája, fejszék csattogása, fûrészek harsogása,
4532 I, XIV | a nagy istennõ szobrát fejszékkel szétverték, s õt magát,
4533 I, IX | Erre fogtam aztán rá a fejszémet a vén tehetetlenre. No,
4534 I, I | hátra a katedrán, és tovább fejtegette az új római alkotmánytant.~-
4535 I, XX | s rendszere alapelveit fejtette ki a magával hozott tekercsekben.~-
4536 III, XXVII | egy denevér csapódott a fejükhöz. Tit ismert rá, hogy nem
4537 II, XXIV | hittársai õt tekintsék igazi fejüknek a jámbor és tudós, de testi
4538 II, XXIII | ébenfából való kis szekrénybõl. Fejvánkosa alól kivette a keresztet,
4539 I, XVI | bálványimádók meg vannak rémülve, fejvesztetten kapkodnak most már a kereszthez
4540 I, XVII | mekkora volt a riadalom és fejvesztettség. Legnyugodtabb még a császár
4541 V, XXXVIII| volt, hogy a caesar mostani fejvesztettségében nem tudta, merre menjen.
4542 IV, XXXIV | szigetek osztrigáival, a Fekete-tenger pácolt halaival, az Alpesek
4543 VI, XL | tisztelegtek elõtte Róma férfiai feketében és Róma asszonyai fehérben.
4544 I, XV | Merre menjünk most? Ott feketéllenek legtöbben, ni!~Kinyújtott
4545 I, VIII | sorban, de mögöttük is sokan feketéllettek. Egy görbe, kopasz, falusinak
4546 I, XVII | meg elõször, hogy a semmi feketéllik elõttünk? Én csak tovább
4547 I, V | be nem látni rajta.~Eddig feketének tudta Quintipor a nobilissima
4548 V, XXXIX | motyogta a császár -, fektess le.~Odaszédült a szobor
4549 III, XXVIII | nyomot nem hagytak is, és oda fektette az arcát. Érzései hintája
4550 I, XVIII | Mikor égési sebeivel ágyba fektették, órákig elfecsegett nála
4551 III, XXXIII | már meg, hogy milyen ágyba feküdjünk? Mintha nem tudnánk mink
4552 V, XXXVIII| akit mozdulatlanul látott feküdni könnyû, de meleg skarlát
4553 I, XVIII | rég kiheverte, de a hosszú fekvésbe belesápadt, ami annál feltûnõbb
4554 IV, XXXV | nyüzsgõ emberbogarakat. Fel-felcsillant köztük egy-egy fénybogár
4555 V, XXXVIII| táncoló ujjakkal, és fejét fel-felkapva, mintha valami váratlant
4556 IV, XXXV | hatósági kezdeményezésre, mint feladásra, s a halálos büntetést csak
4557 I, XXI | nem is láttak mást, mint feladatot, amelyet a jogtudományhoz
4558 I, XIV | légiói oly megbízhatók, hogy feladatukat létszámapasztás mellett
4559 I, III | Gallia és Britannia önként felajánlja neked minden kincsét.~Diocletianusban
4560 III, XXIX | Egyik a hivatalát nem akarta feláldozni, a másik annak nem akarta
4561 III, XXVII | menthette meg, ha valaki feláldozza érte magát. A kegyenc megtette.~
4562 I, VII | a beszédekkel. A forumon felállított szobra elõtt ugyanazzal
4563 I, XI | lehetett ellenkezni.~A szolgák felállították a padlón a kottaboszt. Õsi
4564 I, XIV | tartomány kormányzójának.~Azzal felállott, és elhagyta a trónt. A
4565 III, XXXII | Hol a kezed? - suttogta félálomban.~Megkereste a kezét, és
4566 I, XX | életedre törnek? Nikomédiában felásták a szégyenhely közelében
4567 III, XXIX | egy úrnõt szolgálnak. Ez a félbemunka azonban és a császárnõ öngúnyoló
4568 I, I | gyõztes kegyetlen ösztöne, a felbiztatott katonáknak is szeretett
4569 I, VIII | pillanatig úgy volt, hogy felbomlik a rend. De a rhetornak,
4570 IV, XXXVII | történet, egy-egy gondolat felborzolta a lelkét, de csak pillanatokra,
4571 I, XI | a tacskó az asztal végén felbõszítette.~- Te lekéstél a politikáddal,
4572 I, XX | lelkû lótenyésztõknek a felbujtásában. A papjaikat követelik vissza,
4573 III, XXVIII | elismerni egy váratlanul felbukkant fiatal gyereket, még akkor
4574 IV, XXXVI | hamar híre szaladt, s újra felcsattogott a taps, de most már nem
4575 IV, XXXV | összeismerkedett - mindig felcsillantotta a reményt, hogy el fog jönni
4576 III, XXXII | Nem érted, kisfiú?~Kezét felcsúsztatta a fiú karján a zöld ruha
4577 I, XIV | Nikomédiába. Aranyfénye felderíti a mi csöndes és komoly udvarunkat.~
4578 III, XXXII | odacsoszogott. Elborult ábrázata felderült egy kicsit, amikor meghallotta
4579 I, XIV | a sardicai istentelenek feldúlták, a nagy istennõ szobrát
4580 II, XXV | látogatóba a világ innensõ felébe. A lány bizonyára örülni
4581 I, X | rubintban alvó fény egyszerre felébred.~- Érezzétek magatokat jobban
4582 I, VI | és arcot összemarcangoló felébredéssel, ijesztõen mély volt. Mikor
4583 I, I | csak szamárordítás volt. A felébredt kapuõrök elzavarták a parasztot,
4584 IV, XXXV | aktákban olvasott, újra felébresztették benne azt az iszonyodást
4585 I, IX | Quintiporhoz, de gyorsan felegyenesedett, és a császárnéhoz fordult.~-
4586 I, XVIII | ez a kisfiú annál többet felejt, mentõl nagyobb lesz. Mutasd
4587 V, XXXVIII| meg Galerius.~- Azzal. Nem felejted el?~- Nem, nem - dörmögte
4588 VI, XL | fogatlan dúdolója, s azokat is felejtem már, nemhogy újakat tudnék
4589 I, XX | ismételgette, mintha el akarná felejtetni a matematikussal, hogy a
4590 III, XXVII | Jaj, ezeket meg majd itt felejtettük! - hajolt le a lány a fûre. -
4591 I, VII | ha az akarsz maradni, ne felejtkezzél el az istenekrõl!~Ettõl
4592 I, VI | anyám. Kérlek az istenekre, felejts el mindent. Félek, látod.~
4593 II, XXII | sajnálták az alamizsnát a feléjük nyújtott tenyerektől. Így
4594 I, XVI | a circumcelliók eretnek felekezetéhez tartozol-e te?~- Nikomédia
4595 III, XXVII | istenek tiszteletében, megint feléledt volna a régi mendemonda,
4596 V, XXXVIII| pillanat volt, s csak abból a felelet nélkül elhalt kérdésbõl
4597 IV, XXXIV | a lány fekete szemében. Felelete váratlanul okos és hangja
4598 V, XXXIX | kényszerítés. A matematikus feleletében csupa kétségbeesés. Elmondott
4599 II, XXII | iránt. Ha kérdezte, rövid feleleteket adott a legmélyebb tisztelet
4600 III, XXX | találta, hogy elfogadta feleletnek.~- Olyan vagy, mint egy
4601 I, IV | hozzá, Varanes?~A perzsa feleletül hátat fordított, és kihajolt
4602 I, III | csöndesen, rövid szóval felelgetett mindenre. Aztán hirtelen
4603 VI, XL | lesz a feltámadásban? Mit feleljek neked, Lactantiusom? Talán
4604 V, XXXIX | fájdalom fogta el, amely félelmessé tette mindenkire nézve,
4605 I, III | gyanújának felkeltésére. - Szinte félelmetesen meggazdagodott.~Constantius
4606 II, XXIV | tanácsolt azoknak, akik félelmüket bevallották, s a gyülekezet
4607 II, XXII | Serapist állíthatja maga elé felelõsnek. S hogy Egyiptom leghatalmasabb
4608 I, X | az istenekre hárította a felelõsséget azért a vigyázatlanságért,
4609 I, XVIII | meg, Quintipor. Mért nem felelted azt, hogy mind a három Khárisz
4610 I, XV | katonákat.~- Gyereket! - felelték azok, és most már a katonákat
4611 III, XXXII | ezen a napon!~Akkorra a felemás templomszolga is odacsoszogott.
4612 I, XVIII | tudta szedni magát. Nem félénkség volt ez, mint kezdetben,
4613 I, VIII | felsorakoztak a forum közepén felépített lépcsõzetes emelvény mögött,
4614 I, XVII | meg, míg a te Quintiporod felépül égési sebeibõl, amelyek
4615 V, XXXIX | anya gyásza búgott, hanem a feleségé is.~Nem bírta hallgatni,
4616 IV, XXXIV | idelovagolsz Mediolanumból az igazi feleségedhez, megkérdezni tõle, hogy
4617 I, III | kérdeztem, hanem az anyámat. A feleségednél mindennap tisztelgek. Jó
4618 IV, XXXIV | azt mondja, hasonlítok a feleségedre.~- Quintipor?~- Igen, a
4619 III, XXIX | csakugyan nem tudott. A császár feleségéhez nem lehetett halandó embernek
4620 I, XI | viselik, hanem a szenátorok feleségei is. Egy Nigrina nevû matrónáról
4621 IV, XXXIV | Hiszen õ se belõled, se a feleségembõl nem láthatott annyit, hogy
4622 I, XII | feleségemnek. De a sírban az elsõ feleségemmel szeretnék együtt aludni.~
4623 IV, XXXIV | madárléppel bánni.~- El is várom a feleségemtõl - ringatta ölében a princeps,
4624 I, IV | amelynek keleti részét feleségérõl nevezte el a caesar, hogy
4625 I, IX | Nekem ne parancsolgass! - feleselt vissza a kertész, régi hadi
4626 IV, XXXV | a konzulok a Mars-mezõn feleskették az újoncokat. - A Coeliolumon
4627 IV, XXXV | serkentésére, de az nyilván felesleges is volna. A Szûz, aki Venus-övét
4628 V, XXXVIII| elvetette az álarcot, vagy feleslegesnek tartja már, vagy olyan dühre
4629 I, VI | varázsigéiket mormogták el felette; pedig azok hatását annál
4630 VI, XL | Salona magányát a te szobád felével, amelyet örömmel ajánlanál
4631 III, XXVII | ha egy hét óta legalább félfejnyit hozzánőtt volna. Hiszen
4632 III, XXVII | lebernyeget, s megindult felfelé a romok közt.~Néhány karcsú
4633 I, X | haldokló szemében utoljára felfénylett a válni készülõ lélek.~-
4634 I, XX | lándzsával, amellyel õt felfeszítették. A legveszedelmesebb isten
4635 I, XIV | embereket. Az istenek atyjának felfogása szerint a halálra szükség
4636 IV, XXXV | osztja az igazi erényrõl való felfogását, de õ elkeseredésében ezeket
4637 I, XX | elfogadhatónak találta, de keresztény felfogásban túlságosan igénytelennek
4638 I, XX | ostobának tartotta ezt a felfogást. Megvetéssel dobta félre
4639 VI, XL | elhomályosult elméje nem tud többé felfogni, s amellyel nem hozakodhattam
4640 I, I | de ott most nagy volt a felfordulás. Az udvar nagyobb része
4641 I, XXI | életére vagy a római birodalom felforgatására tör. Legkevésbé õ, aki egyedül
4642 IV, XXXIV | istentelenekre támaszkodva felforgathatja a birodalmat. De azért a
4643 I, VII | felingerelnék vele, ha a felforgató szándékot elõterjesztenék.~
4644 V, XXXIX | az elsõ hírt, amely újra felfortyogtatta nyugtalansága láváját.
4645 IV, XXXV | beszédeinek sima oszlopára is felfutottak a régi rhetorika folyondárai.
4646 II, XXV | gondolt, aki már jelentette felgyógyulását, s engedélyt kért, hogy
4647 II, XXV | ákombákomoktól. Nem jó volna felgyújtani az egész könyvtárt? A császár
4648 IV, XXXVII | Izrael istenét, sõt temploma felgyújtásában is segítségére volt az átkozott
4649 I, IV | pillanatra födetlen maradt felgyûrõdött khitonában. A magistert
4650 I, I | összeszáradt, sovány kis ember felháborodva csapta össze a két
4651 IV, XXXIV | maradványához nyúlni!~A centurio felháborodása õszinte és jóhiszemû volt.
4652 IV, XXXIV | szerez vele az apának, ha felháborodását a magáéval erõsíti.~A centurio
4653 I, XX | panaszokat, anélkül hogy akár a felháborodásnak, akár a fölbátorításnak
4654 I, XIV | lehorgasztotta a fejét. Maximianus felháborodva csapkodta össze a kezét,
4655 I, VI | A templom kincstárában felhalmozott aranyszívek, onix-szemek,
4656 II, XXIV | megszervezésében és az összeköttetések felhasználásában. Neki köszönhette az alexandriai
4657 II, XXVI | benne van az új bûnre való felhatalmazás is.~- Csacsi vagy, Gránátvirág.~ ~
4658 III, XXXII | hogy fehér szélû, fekete felhõbástyák nyomakodnak elõre a fák
4659 I, XXI | s beleveszett egy fényes felhõbe, amelyet Jupiter küldött
4660 I, XIV | szigorból, amitõl elõre felhõdzött Quintipor, nem tapasztalt
4661 II, XXIV | ereszkedik eléje az ég fodor felhõibõl. Mások magukat a fehérbe
4662 I, V | raknak elébed, csak néznéd a felhõket, hallgatnád a szeleket és
4663 I, V | verset mondanál nekem a felhõkrõl, a szelekrõl és a madarakról.~
4664 I, I | továbbá fekete cipõt ezüst félholdakkal. Spectabilisek, vagyis nagytekintélyûek
4665 III, XXXIII | amely elébe tolakodott. A felhõnek ezüstös volt a széle. Ebbõl
4666 VI, XL | olyan kék és csak olyan felhõs, mintha Krónion barna szemöldökétõl
4667 III, XXXII | éppen rongyossá tépett egy felhõt, a tengernek, amely tõlük
4668 I, XI | Titanilla elé.~A Szerelem felhúzott íjat tartott a kezében,
4669 I, XXI | akkor azok, akik haragjukat felidézték? Több omladékra azt a figyelmeztetést
4670 I, I | rhetor-iskola igazgatójának. Ez félig-meddig állami megbízás volt, de
4671 IV, XXXVI | mélyült. Egyik páholyból felindulástól remegõ asszonyhang hallatszott.~-
4672 I, VII | alapja mindennek, s csak felingerelnék vele, ha a felforgató szándékot
4673 I, V | márványfeje, és neki az aranybetûs felírással kellett felelni:~Életemet,
4674 I, XIX | törött oszlopnak a zsidó feliratát, amellyel Antonius kedveskedett
4675 III, XXVII | és mindenkinek a nevét felírták, aki otthon felejtette a
4676 III, XXXI | lehúzott kalapkarima még felismerhetetlenebbé teszi a nobilissimát, mint
4677 I, X | mint Galerius, tisztán felismerszett.~- Itt megvárod, míg szólítalak.~
4678 I, VI | beteget az ágyban, könnyeit felitatta a takaróval, s fölemelte
4679 IV, XXXVII | megtudta a csõdület okát. Egy Felix Bulla nevû híres rablóvezér
4680 IV, XXXV | érdekelte annyira, mint barátja felizgulása, amelyet nem tudott egészen
4681 I, III | hogy hûségökre ne csak a feljebbvaló, hanem a családfõ jogán
4682 IV, XXXVII | elmegyek a praetor után, és feljelentelek neki, hogy nem tiszteled
4683 IV, XXXV | rhetor arca felragyogott.~- Feljelentem magam mint keresztényt.
4684 I, XXI | vagyona elkobzandó, s ha feljelentõ adta föl õket, az jutalomban
4685 II, XXIV | tisztát az ocsútól. De ti ne féljetek, testvérek! Mert nektek
4686 V, XXXVIII| köszöntötte.~- Mire a hold feljõ, legszentebb úrnõ...~A császárné
4687 III, XXXI | megmutatom. Mire hazaérünk, feljön. Hat csillagból áll. Trulla
4688 I, V | madarakat, és mikor a csillagok feljönnek, akkor leszállnál az oltárról,
4689 III, XXXII | kioltogatta.~- Most pedig feljössz hozzám - szólalt meg a lány,
4690 IV, XXXVI | néztem, és megláttam, hogy feljött a csillag. Tudod, a mi csillagunk,
4691 I, XIX | kellemes hûvös van, és mire feljövünk, akkorára elmúlik a nap
4692 I, VIII | nem veszett az ég aljáról felkapaszkodó borulatba, hosszú csóváját
4693 I, VII | legcsorbíthatatlanabbul népszerûségét a felkapott új istenekkel szemben. A
4694 I, XIX | Lactantiusra. A rhetor hirtelen felkapta a fejét.~- Nini, hát az
4695 I, VIII | olyankor horkantott, fejét felkapva, amikor a rhetor megállt
4696 I, XX | minden szellõlebbenésre felkavarodó világvárost.~- A megláncolt
4697 I, VIII | neki néhány gallyat, hogy felkeléskor áldozatul mutathassa be
4698 I, XXI | éjszakát. Másnap nem is bírt felkelni, egy hétig lázban feküdt,
4699 I, III | az imperator gyanújának felkeltésére. - Szinte félelmetesen meggazdagodott.~
4700 I, XVII | nobilissima, Titanilla is sûrûn felkeresi ifjú barátunkat, akire,
4701 I, VI | szentélyét személyesen kellett felkeresni a betegeknek. A templom
4702 I, XVI | testvérek ott is mindig felkeresték a gyülekezeteket, s kicserélték
4703 III, XXVII | megbetegedésre, mint gyógyulásra felkészülve jöttek ide. A fürdő nemcsak
4704 II, XXV | a perzsa. Varanestõl, a félkezû perzsa királyfitól, akit
4705 II, XXII | sohase hallatta az elámulás felkiáltását, nem szörnyülködött el a
4706 I, XVI | támasszon bennetek.~Álmélkodó felkiáltások hallatszottak. Sokan hangosan
4707 IV, XXXIV | szemöldökét, és nem fordult meg a felkiáltásra. Homlokszalagját igazgatva
4708 I, IV | szalagot, és oldalra fordulva felkönyökölt a pamlagon. Válláról lecsúszott
4709 I, VIII | lovon ülõ Maximianust. Mire félkörben felsorakoztak a forum közepén
4710 I, VI | semmi baj. Egyet-kettõt felköttet belõlük az ember a határon,
4711 II, XXII | fekvõ viaszszobrot, amely a felkoncolt és darabjaiból összerakott
4712 I, IV | akarod, a lovászomat is felküldhetem.~A lány ezt már nem hallotta.
4713 V, XXXIX | érte egész Rómát, a vigilek felkutatták az egész környékét, sehol
4714 I, VIII | egy-egy meglódult emberhullám felláthatott a szentséges urakra. A tolongás,
4715 IV, XXXIV | jelentettem fel. Az anyját is fellázította az istenek ellen. Együtt
4716 II, XXII | azonnal fölébe került indulata fellobbanásának. Hiszen a lány természetesen
4717 V, XXXVIII| orvosnak a kialvó mécses utolsó fellobbanására kellett gondolni.~- Találkoztál
4718 IV, XXXVII | Megigazította a csíptetõvel, és a fellobbanó lángnál körülnézett a szobában.
4719 I, XXI | kezdeni! Az öregember szemében fellobbant az a tûz, amellyel a végzetes
4720 I, III | Pantheon aranyteteje hirtelen fellobogott elõttük. A caesar fél karját
4721 III, XXVIII | okosság minden korlátjának fellökésével? Egyet se adott fel magának
4722 V, XXXVIII| otthagyta az asztalon, illetve a fellökött asztal alatt, s tarkóján
4723 V, XXXVIII| rajta, amikor fölugortában fellökte az asztalt, és orvoson,
4724 I, XVII | betakarja, és didergését felmelegítse. Mit gondolsz, Bionom, így
4725 III, XXXIII | Megkapta a fiú kezét, és felmutatott az égre.~- Nézd, nézd!~A
4726 I, III | este kilovagolt elé a jó félnapos útra vexilliferével, Minervianussal.~-
4727 I, VIII | mocsarakból kertet csináltunk. Ki félne már valamely szigettõl,
4728 VI, XL | hozakodhattam volna elõ, ha félnem kellene attól, hogy megbotránkoztatlak
4729 V, XXXIX | virágos mezõ közepén.~- Mitõl félnénk, Diocles, míg egymás kezét
4730 I, IX | nimfa a karjába vette és felnevelte?~A császár zavartan nézett
4731 V, XXXVIII| elmosolyodott, aztán hirtelen felnézett.~- Orvos, van nekem lelkem?~
4732 I, XIII | nagyapjával, akitõl legtöbb félnivalója volt az imperiumnak. Nem
4733 I, III | játszani! S ki tudja, mire felnõ, mit határoz akkorra felõlünk
4734 I, XXI | amelynek lakosai inkább csak felnõtt gyermekek, mint értelmes
4735 I, V | neveltetett. Én csak úgy felnõttem, mint a vad olajfa. Hányódtam,
4736 I, XVI | szemek és az álmélkodástól felnyílt ajkak fordultak Isten kiválasztott
4737 III, XXXI | csak szerette volna már felnyitni a tokot.~Trullának azonban
4738 III, XXXII | Utánaröppentek a galambok is a felnyitott kosárból. Megzavarodva körül-körül
4739 I, VI | állj fel!~A gyerek erre felnyitotta a szemét, körülnézett, és
4740 III, XXVIII | nevetve mondta, de mire a fiú felöltötte a tógát, és azzal együtt
4741 IV, XXXVI | és még nem ért volna rá felöltözni, csak egy átlátszó kék selyemfátyol
4742 IV, XXXVII | bebalzsamozóknak majd abba kell felöltöztetni. Azokkal is elintézed a
4743 II, XXII | szabadulásnak minden gátlást feloldó mámorában. Most se tisztelet,
4744 I, III | felnõ, mit határoz akkorra felõlünk Tükhé?~- Tükhé? - nézett
4745 I, XXI | maga is hallgatta Quintipor felolvasását, de csak a lesütött szemeket
4746 III, XXXIII | A lány itt megelégelte a felolvasást. Azt mondta, megfájósodott
4747 I, XVI | szerpapok álltak fel, iratokat felolvasni, vagy a község vénei, ha
4748 I, XVIII | Képzeld, addig nekem kell felolvasnom azokat a meséket.~- Micsoda
4749 III, XXIX | megkedvelte Quintiport. Jó felolvasó, s talán nemcsak a filozófusokat
4750 III, XXVII | rabszolga-voltát. Nemcsak felolvasói szolgálatot kívánt tõle -
4751 III, XXXIII | Hiszen nekem még úgyse voltál felolvasóm. Mennyi minden elmaradt,
4752 I, XXI | várakozott, s minden este felolvastatta magának Titanillával a naimi
4753 III, XXXIII | föl. Legalább aznap nem. Félóra múlva már indult hozzá.
4754 II, XXV | ürügyével, magához rendelte félórára, hogy szemét legeltethesse
4755 III, XXX | óránál, elég büntetés lesz félórás duzzogás is.~Néhány evezõcsapás
4756 III, XXIX | istenével, amint Jupiter felosztja köztük a világot. A császárné
4757 I, XX | beszélt Bionnal. Mutatta neki felpuffadt gyomrát, s tapintatta vele
4758 IV, XXXV | tenni, rhetor?~A rhetor arca felragyogott.~- Feljelentem magam mint
4759 III, XXIX | jó volt a festékpáncélt felrakatni. A császárné érezte, hogy
4760 II, XXVI | más nem hív.~- Kis Tit!~Felrántotta, olyan erõvel, hogy nekitántorodott
4761 IV, XXXV | nyugalomba, amelybõl az üldözések felrázták, és abba a puhaságba, amelybõl
4762 I, X | teszi, hogy önszántából félreáll.~
4763 V, XXXVIII| érkezett meg. Az orvos sietett félreállni, õ pedig nagy kezeit rátette
4764 IV, XXXVII | De, mondom, ez csak olyan félrebeszéd volt. Talán eszedbe se jut
4765 III, XXXIII | rögtön ráeszmélt, hogy Tit félrebeszél. Most már nem törõdött vele,
4766 IV, XXXVII | kezdve van a köhögés meg a félrebeszélés. De ne félj, ez elmulaszt
4767 IV, XXXVII | végrül emlegetett. Csak olyan félrebeszélésbõl. Hogy ha te tudnád, milyen
4768 III, XXX | elképedt arca, kopasz fején a félrebillent lychnis-koszorúval.~De az
4769 I, V | mintha álmot látna. A lány félrebillentette a fejét.~- Nem imádsz engem,
4770 I, XIV | istenek féltékenyek, valami félreértés lehet köztük, s ezért ha
4771 II, XXII | is, hogy ezzel az istenek félreérthetetlen üzenetet küldtek neki. Nem
4772 III, XXIX | utasítást kapni. Mindezt félrefordított arccal mondta. Még nem volt
4773 I, VII | zavarodottan tértek vissza, és félrehívatták az udvarmesteri hivatal
4774 IV, XXXIV | fölcsapva sisakját, és félrehúzott szájjal egyszerre intve
4775 II, XXII | odasompolygott a szoborhoz, és félrehúzva a fátyolt, hirtelen aládugta
4776 V, XXXVIII| elõszobájában, minden szó nélkül félrelökte az ajtóból az egregiust,
4777 III, XXXII | Tricongius kopasz feje is felrémlett elõtte, mint egy bibircsós
4778 I, I | tekingetett a víz után. Megpróbált felrepülni Janus kulcsos szobrára,
4779 IV, XXXIV | morzsolgatva nézett rá, félreszegett fejjel és azzal az epedõ
4780 IV, XXXV | számára törtek utat, s a félretaszigáltak egymás lábára taposva húsz
4781 I, XIV | is le tervérõl, egyelõre félretette, s ezért szûkítette meg
4782 III, XXX | Tit?~- Melyiket?~- Amit félretettél.~A lány szeme megrebbent.~-
4783 IV, XXXVI | akkor is a vacsorámnál már félretettem neked az elsõ falatot, úgy,
4784 III, XXXI | ajtórésen, hogy egy-két láda félretolásával utat csináljon szûk odújába.~
4785 I, XVIII | ezeket a disztichonokat írta?~Félretolta a tekercseket, és a nílusi
4786 II, XXII | Föltekintettek, s már nem volt idejük félreugorni annak az óriás sziklatömbnek
4787 IV, XXXIV | elpuhult istentelenekkel, és félrevezeti a tehetetlen, öreg császárt
4788 II, XXIII | istenhez, aki õt is majdnem félrevezette, addig, míg ki nem ismerte.
4789 I, XIII | a sah zsoldjában álltak, félrevezették a légiókat, a perzsák kelepcéjébe
4790 III, XXXII | tenyereit.~A fekete galambok felröppentek, és eltûntek a fák közt.~-
4791 I, V | hallotta. A barnuló alkonyatban felrózsállott elõtte a költõasszony szelíd
4792 I, I | hogy ez a katonatiszt is a felségek közül való.~Constantinus
4793 I, I | barmot sérthet meg, nem a felséget.~- Hadd futni - szólalt
4794 I, I | üdvözlésrõl, megpróbálta felsegíteni. A gyerek azonban rugdalózva
4795 I, XVII | az istenek óvjanak meg a felségsértésnek még a látszatától is, õ
4796 I, I | elõtt elkövetett nyilvánvaló felségsértésre. Talán tettlegesség is követte
4797 I, XXI | vallástalanságát, amely egyértelmû a felségsértéssel. Aki az istenek ellenségének
4798 I, VI | vége mindig az volt, hogy felsikoltott, s addig rohangált jajveszékelve,
4799 I, VI | Jézus Krisztus.~A császárné felsírt.~- Én is szültem egy istent.
4800 I, II | övé elszakadt, amikor a felsõbbsége tekintélyének védelmében
4801 V, XXXVIII| magasságáig.~A nobilissima halkan felsóhajtott, és két kezével eltakarta
4802 I, VIII | Maximianust. Mire félkörben felsorakoztak a forum közepén felépített
4803 IV, XXXVII | megtörülközött, és megkezdte árui felsorolását.~- Quadratus, kilencéves,
4804 I, I | respectabilisek.~Ezután felsorolta még õokossága a legfontosabb
4805 I, VIII | Dávid fiának!~A többiek felsõruháikat terítgetve a földre, azt
4806 II, XXVI | egy kõpadon, elõrebukdosva felsõtestével. Quintipor lépéseire
4807 I, XIV | vállrántással lecsúsztatta felsõtestérõl a ruhát, és mutatta hátán
4808 III, XXXII | de a feketék nem. Azok felszabadítóikhoz szegõdtek, hol a fejük felett
4809 I, VII | az úton. Mikor a zsellért felszabadította. Ha az apától engedte volna
4810 I, XV | szokta, három õsz hajú, felszabadult rabszolgának fizetett azért,
4811 I, III | volna saját szívén a sebet felszaggatni, és remélte, hogy a fia
4812 IV, XXXIV | neve, mint a forumok felett felszálló galambok suhogásában vagy
4813 V, XXXVIII| magyarázat alatt a caesar könnyei felszáradtak, s elméjét újra birtokukba
4814 I, VIII | irányában. A császári család is felszedelõzött a praefectura tetején. Meg
4815 I, XV | hulljon énmiattam.~Quintipor félszegen tartotta oda a karját, a
4816 I, VI | nagy úr lettél?~Mivel a félszemére nem látott, egészen hátra
4817 I, VI | szájával.~- Kis úrnõm, látod, félszemû vagyok, a császárnak meg
4818 IV, XXXV | eszközének a hamvadó tûz felszítására.~Heves vita kezdõdött a
4819 II, XXIV | nem várhatta meg a többiek felszólalását, se azt a szomorú
4820 I, XIV | Ellenben a hadügyi miniszter felszólalt. Bántotta, hogy pénzügyi
4821 II, XXII | hajtva tette meg, amire felszólították, de egy hízelgõ mosoly vagy
4822 II, XXII | város éjszakáját. Osiris feltámadásának éjszakája volt, minden utcát
4823 I, XX | babonáik, hiszik a test feltámadását, s hirdetik a test természetes
4824 VI, XL | amelyeknek nem sok örömük lesz a feltámadásban? Mit feleljek neked, Lactantiusom?
4825 II, XXII | megölt férje, Osiris isten feltámasztásában.~Elõbb azonban egy nagyon
4826 II, XXII | szerelemre, s egy világ feltámasztásának gondjai közt sohasem gondolt
4827 I, XIV | tartott soká, a szõrös ember feltápászkodott, s elõször is hálát adott
4828 III, XXX | étket, amivel egész napra feltarisznyázta õket. Onnan nem kívánkoztak
4829 III, XXXI | Úgy látom, nagyon is félted te azt a copát - incselkedett
4830 III, XXXI | Nem ajánlom, hogy engem féltegess, kicsi drágám! Mert ha még
4831 I, VII | elöljáróitok? A decuriók?~- Féltek, hogy õket az állami adószedõk
4832 II, XXII | gyûlölõ, telhetetlen és féltékeny új isten ellen. Serapis
4833 I, XIV | császárt. Úgy látta, az istenek féltékenyek, valami félreértés lehet
4834 II, XXII | férfi vágyával és a férfi féltékenységével, akár Maxentius. Volt benne
4835 I, VIII | mozdulatait. Vele együtt õ is feltekintett az égre, s vele egyszerre
4836 I, II | ruhámba. Nem tudom, kitõl féltene itt.~A matematikus megütögette
4837 III, XXXI | kis uram. Ha a lábad nem félteném, azt mondanám, gyerünk át
4838 III, XXVII | Alküone? - kérdezte a lány feltérdelve, és hangja majdnem olyan
4839 III, XXVII | tudhatta azt, hogy az anyai féltésnek milyen vihara tombol a szelíd
4840 II, XXV | szépségben, elõkelõségben. Egyik feltételt nehezebb teljesíteni, mint
4841 III, XXIX | megtántorodó. Nem az életüket féltették ezek se, csak kényelmüket
4842 I, X | uram, az apa?~- Magamtól is féltettem a fiam. Tizenhat évig nem
4843 V, XXXIX | mint a császárnénak az a feltevése, hogy a fia talán útban
4844 II, XXV | mulatsága, mint az olvasás. Félti a szemeit az ákombákomoktól.
4845 II, XXIV | Tudjátok, hogy a hatodik pecsét feltörésekor megrendült a föld,
4846 II, XXIV | eljött az idõk teljessége, és feltöretik hetedik pecsétje is a könyvnek,
4847 II, XXVI | visszafojthatatlan öröm szokott nála feltörni.~- Nézd, én is fügével kereslek!
4848 IV, XXXVII | hogy fölbontsa-e, s mikor feltörte, nyugtalankodva kezdte
4849 I, XVI | Csöndesítette a népet, hogy ne féltsék, mert ha õ akarja, hetvenhét
4850 I, I | szabad katonaszokás szerint feltüzelni, hanem be kell szolgáltatni
4851 I, V | meglát, az nem lesz neki feltûnõ.~Quintipor úgy érezte, mintha
4852 IV, XXXIV | fehér nyakát szabadon hagyó, feltûzött hajjal hátulról csakugyan
4853 I, III | Constantinussal együtt, és személyes felügyelete alatt nevelteti. Ezt ugyan
4854 II, XXVI | Éjjeliõrök vették át a felügyeletet a szûk cellák felett, amelyekben
4855 I, XIV | törvényeknek, sõt viseletük által felülmúlják azokat. A földön vannak,
4856 I, VII | akit követni akart, sõt felülmúlni uralkodói tökéletességben.
4857 IV, XXXVI | istentelenekkel!” Mindenki felugrált, öklüket rázó tömegek indultak
4858 III, XXX | gyönyörû domina fürdõkádjában felvágta az ereit.~A fiú úgy megmerevedett,
4859 IV, XXXVI | vendége, egész különös, félvállát mezítelenül hagyó, pikkelyekbõl
4860 IV, XXXV | fia legyen az, aki a bíbor felvételekor az amnesztiával megadja
4861 I, IX | volt a táborban, a bíbor felvételének második évfordulóját akarták
4862 II, XXV | császárt nem lepte meg a kérdés felvetése. Rómában a húszéves férfi
4863 I, I | tartotta az órát az újan felvett apródoknak. Az apródnevelés
4864 IV, XXXVII | lictorok letették a söprût, felvették a fasceseket, és közrefogták
4865 III, XXX | Még Trulla se tudta õket felvidítani, pedig eljátszotta nekik
4866 II, XXV | elõbb is töprengett, s az a felvilágosítás, amit Lactantiustól Nagy
4867 II, XXIV | magát össze, hogy vállalatát felvirágoztassa. Pedig a gyáros nem volt
4868 I, VIII | augustusok díszruhás testõreinek felvonulásával kezdõdött. Pajzsaikon halálos
4869 I, XVI | céloz. Valakinek a száján felzendült egy himnusz az egyedülvaló
4870 III, XXXIII | talpon tartotta.~Másnap korán felzörgették Quintiport, aki csak hajnalban
4871 IV, XXXIV | a kapun - aranyláncosan, fémtarajos sisakban, széles ibériai
4872 IV, XXXV | szeme egyiknek a domború fenékdíszítésén. Egy letakart clinét ábrázolt
4873 V, XXXIX | Gránátvirág.~Ott volt, a láda fenekéhez és oldalaihoz odaerõsített
4874 I, XII | fiatalok. Egyik sarkában fenekére állított hordó, azon égõ
4875 I, XI | magát. - No most ide nézz!~Fenékig ürítette a tele poharat,
4876 III, XXXII | szaladjunk innen akárhová. Ilyen fenevaddal nem maradhatok egy erdõben.~
4877 V, XXXVIII| elpárolgó folyadékok közt fennáll. A különbözõ nyavalyák ennek
4878 V, XXXIX | Vitellius császár egyetlen fennmaradt szentenciájának ügyes alkalmi
4879 IV, XXXVII | azonban még e korban is fenntartotta emlékezetét ez a bronzszobor,
4880 I, I | kezdett.~- Mammea, Mammea! - fente mézes kezecskéit divatosan
4881 IV, XXXV | akinek arca földöntúli fényben égett, és szava mint a trombitaszó
4882 IV, XXXV | Fel-felcsillant köztük egy-egy fénybogár is, néha kettesével, hármasával.
4883 IV, XXXVI | elvonultak, a vesztesek zordan és fenyegetõzve, a gyõztes az ítélethozó
4884 I, XX | a Pleroma állandóan ömlõ fényébõl a püthagoreuszi számrendszer
4885 IV, XXXV | megbántott istenek haragja ne fenyegesse. Mire a jóslat beteljesedik,
4886 II, XXII | életére törjenek, s kiirtással fenyegessék minden ivadékát. A keresztények
4887 I, XIV | Nemcsak az istenek haragja fenyeget bennünket, hanem az istentelenek
4888 I, XXI | általánosságban szól mindenkihez, s fenyegetéseivel is általában fordul mindazok
4889 I, XXI | a hír terjedt el, hogy a fenyegetések az istentelenektõl származnak.
4890 I, XXI | egy szóval se válaszolt a fenyegetésekre, a presbiter csakugyan kiszolgáltatta
4891 II, XXIV | hogy jobbját emelte volna fenyegetésre, két összetett kezét emelte
4892 IV, XXXV | vette észre, Isten mennyi fenyegetést öntött ekkor az õ hangjába.
4893 V, XXXIX | börtönnel és gályarabsággal fenyegetett meg. Tagestõl naponta kétszer
4894 I, X | tudnod kellene, hogy ne fenyegethess.~A matematikus tökéletesen
4895 I, III | Armeniát, s a blemmiek csordája fenyegeti Egyiptomot. Tudom, hogy
4896 V, XXXVIII| óta olyan komor végzettel fenyegetik Diocletianust, hogy nem
4897 I, XX | s azok állásában semmi fenyegetõt nem talált. Ami pedig a
4898 I, XIII | Hallotta a suttogásokat, a fenyegetõzéseket és fogadkozásokat.~- Apám -
4899 III, XXIX | nem juthatnak, és azzal fenyegetõztek, hogy kivándorolnak oda,
4900 V, XXXIX | meghívni a közönséget, a család fényének s tekintélyének kimutatására
4901 I, VIII | ágyát, hol a germán erdõk fenyérein, hol az örmény kõsivatagokban,
4902 IV, XXXV | egymással való torzsalkodása, a fényért, rangért, hatalomért való
4903 I, VII | nem szívvel. Templomaik fényesebbek voltak, mint valaha, de
4904 I, VII | minden csillagsugárban, amely fényesebbnek vagy halványabbnak látszott
4905 I, I | megbízás volt, de nem éppen fényesen fizetett. Az igazi jövedelmet
4906 IV, XXXVII | mintha onnan felülrõl nagy fényesség sütne a szemembe. Ahogy
4907 I, VIII | emelkedett, és elöntötte fényével a praefectura tetejét. Titanilla
4908 I, XVI | Lehet, hogy bûneidért fenyített meg. Mért nem viselünk mi
4909 V, XXXIX | végrehajtották az üdvös és hasznos fenyítõ rendszereket. Azok közt
4910 V, XXXVIII| kékké világosodtak, és úgy fénylettek, hogy az orvosnak a kialvó
4911 IV, XXXV | vászon-lámpásokat vagy szurkos fenyõfáklyákat.~- Hát eredj! - mutatott
4912 V, XXXIX | rabszolga eléjük tette a hosszú fenyõládát.~- Vésõket, feszítõvasakat
4913 I, XX | tõlük vonzani az elrabolt fényrészecskéket. A rabló démiurgoszok mérgükben
4914 V, XXXIX | a császár szemeit ilyen fényteleneknek és zavarosaknak. Most nem
4915 V, XXXIX | bíborszalagjával és üveges fényû arcán azzal a mosolygással,
4916 III, XXXIII | órát köszönöm, ~Amelyben fényül nyert e világtalan világ, ~
4917 I, XIV | törvényeket, amelyeket a fényûzés ellen hoztak, és azt magyarázta
4918 I, II | Lactantius. Ebédem éppoly fényûzõ, mint a Dominusé, sajt és
4919 I, IV | mégpedig párosan. Az a ferde vállú, a smaragd nyaklánca
4920 II, XXIV | gyülekezet hat legöregebb férfia, kezükben mindannyian égõ
4921 VI, XL | tisztelegtek elõtte Róma férfiai feketében és Róma asszonyai
4922 I, IX | teteméhez. Tudván, hogy a férfiakban soha sincs belátás, férji
4923 IV, XXXIV | azoknak a szerencsétlen férfiaknak, akik elhagyatott és megátkozott
4924 VI, XL | a te példádat, aki olyan férfias rövidséggel és szabatossággal
4925 IV, XXXV | angyalt látták a szikár férfiban, akinek arca földöntúli
4926 II, XXIII | õ szövetségesei, az erõs férfié, nem jelenthet semmit, hogy
4927 II, XXII | rabszolgához szóló úrnõ hangjába a férfihoz szóló nõébõl. Quintipornak
4928 I, X | örömét nem ismerõ munkába a férfikor derekát és korai alkonyát.
4929 IV, XXXV | bízni e tökéletes fiatal férfira akár Róma város kormányzását
4930 II, XXII | ilyennek látta -, pedig férfiszemmel nézte. A férfi vágyával
4931 III, XXXII | istennõt, hogy vagy õt tegye férfivá, vagy azokat.~- Három dupla
4932 I, VI | sohase lesz anya? Nekem nincs férjem, csak uram. Tudod, mit tett
4933 IV, XXXVII | keskeny nyakbavetõt, amit csak férjes úrnõk viselhettek.~Quintipor
4934 III, XXIX | pillantásával észrevette férjét, aki szégyenkezve állt ott
4935 II, XXV | tizennyolc éves nõ már a harmadik férjétõl válhatott el. Quintipor
4936 I, IX | férfiakban soha sincs belátás, férji beleegyezés nélkül alakította
4937 I, XVI | bútor nélkül, s így ezrével fértek benne a hivõk, fedetlen
4938 I, VII | erõsen, hogy római színûre fesse az elegy-belegy tömeget,
4939 III, XXIX | Arra akarlak kérni, hogy fessél ki engemet. Tudod, én öregasszony
4940 I, XI | választanám, az kevesebb festékbe kerülne, mert úgyis vörös.~
4941 III, XXVIII | keféket, tükröket, szalagokat, festékeket, Tit azonban rátoppantott.~-
4942 III, XXX | kezében írótekerccsel, ölében festékekkel. A lány az adoráció mozdulatával
4943 IV, XXXIV | elé.~- Mind leszedted a festékemet - szedte elõ pamacsait. -
4944 III, XXIX | nem volt ideje lemosni a festéket, és szégyellte volna, ha
4945 III, XXIX | nyomait siettében elfelejtette festékkel eltüntetni. Most már kezdett
4946 III, XXIX | beszéljen. Arcát ugyan védte a festékpáncél, de félt, hogy a hang árulója
4947 III, XXIX | Trallesban.~Mégis jó volt a festékpáncélt felrakatni. A császárné
4948 IV, XXXV | a szemérmetlen szobor és festmény, a színház, kocsiverseny,
4949 I, IV | feje látszott ki, tornyosan fésült, fekete haj s vérpiros száj
4950 II, XXII | megmosdatva, hanem meg is fésülve.~- A magister már magához
4951 III, XXXI | Már megint a jövõ titkait feszegeted? Nyugodj már bele abba,
4952 V, XXXIX | ládáról, nem hallották a feszegetett deszkák recsegését, sõt
4953 V, XXXIX | másikhoz, és elkezdték körömmel feszegetni a széleit. Bion nem gondolt
4954 III, XXX | oktató hangon. - Jó meleg fészek. Ha kis csókokat ültetnek
4955 IV, XXXVII | csillagok felé, mint ahogy a fészekből kiesett kismadarak verdeső
4956 I, XXI | akinek esküvõjére õ vigyázott fészere ajtajában.~- Áldott, ki
4957 I, XII | Jobbra tartsatok.~Egy fészerszerû épületbe léptek be a fiatalok.
4958 V, XXXVIII| caesart, mint keresztre feszített rabszolgát a tenyerébe szaladt
4959 I, VIII | bíborponyva-mennyezetet feszítettek, s az alá üléseket készítettek.
4960 V, XXXIX | hosszú fenyõládát.~- Vésõket, feszítõvasakat hozzatok! - kergette ki
4961 IV, XXXV | legatus elfogott, keresztre feszíttetett. - Egy bagoly repült végig
4962 I, V | azért a princeps keresztre feszíttethetett volna. Vad, kegyetlen és
4963 I, XVIII | szabad lett volna. Keresztre feszíttette a vakmerõt. Másokat is említett,
4964 III, XXXII | bizonyosan kívánta.~A lány fészkelõdött, és motoszkált a karjával.~-
4965 V, XXXVIII| közéjük szorítva a kis feszületet, keresztet vetett a halottra
4966 I, XVIII | végigfutottak a kegyetlenül feszülõ bõrön. Odaadta volna érte
4967 I, XVIII | mert homlokán rózsaszínben feszült az új bõr. A császár mindennapos
4968 I, XV | dõzsölõk és pehelyvánkosok közt fetrengõk! A messiás sokkal hamarabb
4969 I, V | lett az õ csordáslegény fiából. Mondjak neked valamit?
4970 I, VI | átöleltem, de te csak a fiadért jajgattál.~- Apollinaris!
4971 II, XXIII | az õ birodalma, hanem a fiáé is. Épp a fia miatt vette
4972 V, XXXIX | az is ölni tudott volna a fiáért. S különben is hallotta
4973 V, XXXIX | Nem. Én itt maradok a fiammal, akit te megöltél az isteneiddel.~-
4974 III, XXVIII | oszlopcsarnokból.~- Domina, igaza van a fiamnak.~- Miben, caesar?~- Egész
4975 II, XXII | védekezõ bizalmatlanságra. A fiánál mindebbõl semmi se termé
4976 I, XI | Constantiust az elsõ fára... De fiastól... Kiirtani... A birodalom
4977 I, VI | bekarikásodott szemeit is eltakarta, fiatalabbnak látszott a lányánál. A keserû
4978 I, VI | szeme fájdalmasan mélyedt a fiatalasszonyéba.~- Ó, lányom, lányom, óvjanak
4979 I, IV | mondom, látsz, Titanilla!~A fiatalembernek vörös, szeplõs lófeje volt,
4980 III, XXIX | a rabszolgáért, aki az õ fiatalkori vonásait viseli, és nem
4981 III, XXXII | csak azután kérdezte meg a fiatalokat, hogy miben lehet szolgálatukra.
4982 I, XVII | megnyílik az ég, s csüggedt fiatalokból lehetnek derûs öregek. Nekünk
4983 VI, XL | nélkülözhetetlen mindazon fiataloknak, akik boldogulni akarván,
4984 II, XXII | se gyanította, hogy a két fiatalra támaszkodó, kissé fáradt
4985 I, XVII | megint együtt kóborlunk fiatalságunk városának utcáin, vagy együtt
4986 V, XXXIX | látta a szép dominát. A fiatalúr egyedül kereste fel, itt
4987 I, VI | vérszagát érzem annak, akit ti fiatoknak fogadtatok.~Most már õ is
4988 I, III | nehezebb szívvel vált meg fiától, de õ is könnyebbülésnek
4989 II, XXII | Ámon isten Nagy Sándort fiává fogadta, s ennek jeléül
4990 III, XXXII | alatt már búcsúra készülõ ficserékeléssel röpködtek a boldogtalan
4991 I, XX | anyjával együtt.~A császár figyelemmel hallgatta végig a rhetort,
4992 I, XX | retesebb és minden szempontot figyelemre méltató állami fõtisztviselõ
4993 I, IV | amelytõl a császár elaludt figyelmének fölébredését és hathatósabb
4994 I, VIII | jóslatot, fölizgatva a császár figyelmetlenségétõl és a csillag megjelenésétõl.
4995 I, XX | hallgattatta el szigorú figyelmeztetésével.~- Aranyfény, aranyfény -
4996 I, XXI | felidézték? Több omladékra azt a figyelmeztetést írták fel ismeretlen kezek:
4997 I, VI | mosolygott a szõrcsuhás -, mért figyelmeztetsz rá?~- Mert nem adtad meg
4998 I, XX | bólintott a császár -, munkádat figyelmünkre fogjuk méltatni.~Intett
4999 I, VIII | otthon vagyunk.~A császár figyelni kezdett.~- Az Euphratész
5000 III, XXXI | asztaltól három lépésre, figyelõ tekintettel megállt.~- Gyere,
5001 III, XXXI | Hát nem mondtam!~Most már figyelték a beszélgetést.~- Hát megmutatnám
5002 I, I | hallott hangot. Ott megállt figyelve.~Az apadt hasú Nonnus, a
5003 I, XIX | s még annyit se értett a filozófiához, mint Seneca, az istenhez
5004 IV, XXXV | mint az emberiség minden filozófusai és matematikusai a miletoszi
5005 IV, XXXV | bûnösnek magát, a vakot, aki filozófusoktól, tehát világtalanoktól kérte
5006 I, X | fogadhatta valamikor Pliniust, a filozófust. Nyájasságában nemcsak hogy
5007 III, XXVIII | szókimondással, mint diplomatikus finomkodással.~A császártól még nem jött
5008 I, V | nem volt nagy, de a vésés finomsága meglepõ volt. A sculptor
5009 I, IV | de a kétségbeesés csinált fintorával fordult a lányhoz.~- Ilyen
5010 I, XIII | sápadt szája.~Galerius tréfás fintort vágott.~- Parasztka! Még
5011 I, III | szemtelensége gúnyverseket firkál szobrai alá, ha kitudódik
5012 I, XXI | azzal védekeztek, hogy a firkálásokkal a zsidók akarják ellenük
5013 I, XXI | fölingerelni a népet. Két firkáló suhancot rajtakaptak, s
5014 IV, XXXV | hitet, az éleselméjûség fitogtatása, ami eretnekségre vezet,
5015 I, VI | le szépen, az nem ilyen fitos orr számára termett, ezzel
5016 I, III | mutatta vékony aranyláncon fityegõ talizmánját.~A szárnyas
5017 I, IX | ismerem, kedves, szelíd fiúcska, nem az apja fajtája. Vagy
5018 III, XXXIII | csöndesen kihúzta a karját a fiúéból.~- Nem haragszol, Gránátvirág?
5019 I, XIV | de az augusta arcán is, a fiúén is meglátszott az elmélyült
5020 II, XXII | és érezze apai szívén a fiúi szív dobogását. S ha elalszik
5021 III, XXVIII | isteneknek az az akarata, hogy fiuk ne tudja meg, kicsoda, tõle
5022 I, I | kacagás viharzott végig a fiúkon. Az összeszáradt, sovány
5023 I, XIV | egész életükre elszakadnak a fiuktól. Vagy õ is csak azért búsul,
5024 II, XXIII | anya. - Apollinaris a mi fiúnk.~- Azt a nevet el kell felejteni -
5025 I, XI | rövidre vágatta a haját, és fiúruhában jár. A forumon a nép diadalmenetben
|