Rész, Fejezet

10540     III,  XXXI   |                          Hány congiusra futja máma?~- Egyre se - csapta le
10541       I,  XI     |                      az asztal alatt.~- Az új mamáimra értettem. Csak már legalább
10542      II,  XXII   |          szabadulásnak minden gátlást feloldó mámo­rában. Most se tisztelet,
10543       V,  XXXIX  |                     diadalnak olyan extatikus mámorában beszélt, hogy minden szem
10544       I,  IV     |                   hogy bizonyosan a nobilissi­mánál találom meg.~- Hát hiszen
10545       I,  I      |                       az udvari ember nem két manccsal vakarózik, mint a barbárok,
10546       I,  XIII   |                   szét­reccsentette, mint egy mandulapogácsát. A lány most már elhitte,
10547       I,  IV     |                          kerekedett rá a lány mandulavágású, sötét szeme.~- Az illustris
10548       I,  XX     |                      ahogy azelõtt sok volt a manicheus. Ez a tartomány a perzsákkal
10549       I,  XIV    |                      nélkül megrendíteni.~- A manicheusok iránt nem voltál ilyen elnézõ,
10550      IV,  XXXVII |                        Az elsõ még akkor csak manipulus vezetõ tizedes volt, de
10551      IV,  XXXV   |                       kutyákat és a futtukban mankóikat elhagyó ál-sántákat; egy
10552     III,  XXXI   |                      Nézzetek meg engem. Én a Manliusok nemzetségébõl való vagyok.
10553      II,  XXIV   |                     részeltesd a te elrejtett mannádban, és engedd meg neki, hogy
10554       V,  XXXIX  |                      töltötték, egy hivatalos mansióban. Holtra fáradtan, az izgalomtól
10555       I,  X      |                      valamelyik tartomány kor­mányzója lenni, vagy aminek õ jobban
10556       I,  X      |                       õ jobban örülne, inkább marad-e õmellette, akár eddigi állásában,
10557       I,  X      |                    volna tudnod, hogy életben maradhass.~- Kevesebbet tudsz, szentséges
10558       I,  XXI    |                  engedelmet kért, hogy otthon maradhasson. Valeriát várja, aki különös
10559     III,  XXXII  |                akárhová. Ilyen fenevaddal nem maradhatok egy erdõben.~Jó darabig
10560       I,  VI     |                    csak az asszonyok fiatalok maradjanak.~A császárné erõt vett magán.
10561       I,  X      |               tudatlan, vén katonának kellett maradnom, hogy õ békét arat­hasson
10562       I,  I      |                    császár -, de kezesnek itt maradsz mellettem. Ha teljesedik
10563      IV,  XXXIV  |                      A római szabadság utolsó maradványához nyúlni!~A centurio felháborodása
10564       I,  IX     |                     Õt se nem küldték, se nem marasztalták. Még azt se tudta meg, mért
10565       V,  XXXVIII|            visszaintette õket. Csak az orvost marasztotta ott.~- Gyere közelebb. Nyúlj
10566     III,  XXX    |                    örül, ami van, hanem azzal marcangolja magát, ami lehetett. És
10567      IV,  XXXV   |          számotvetõknek találta õket. Magának Marcellinus pápának is kishitûséget
10568      II,  XXIV   |                 ugyanazt a szolgálatot teheti Marcellinusnak, Róma püspökének, amit itt
10569      IV,  XXXV   |                    hívott meg néhány estére a Marcellus-színház. Néhány perc alatt minden
10570      IV,  XXXIV  |             minduntalan a körmét fúvogatta. A március eleji nap ugyan elég barátságos
10571       I,  IV     |                    mert hátba támadták õket a marcomannok. A Dominus már elindult
10572      IV,  XXXV   |              császárok onnan szokták ilyenkor marékkal szórni az aranyat. Õ még
10573       I,  XIX    |                  amely nyílegyenesen futott a Mareotis tavától a tengerig, s elválasztotta
10574       I,  XX     |                   ellen. A marhatenyésztõk és marhakereskedõk azt állították, hogy nemcsak
10575       I,  IV     |              Tripolitaniáról, vagy a cordubai marhatenyésztõ Palmyráról. A római birodalom -
10576       I,  XX     |                       a keresztények ellen. A marhatenyésztõk és marhakereskedõk azt állították,
10577      IV,  XXXV   |                      A rhetor fölkapta és egy markolással összegyûrte a hivatalos
10578       I,  XIII   |                       fián keresztül akarom a markomba tartani. Vagy azt akarod,
10579      VI,  XL     |                      mint hogy mennyi van még markomban a napok szürke kavicsaiból,
10580       I,  V      |                    apró lépésekkel csoszogva, marokra fogta térde alatt a skarlátot
10581     III,  XXXIII |                    tartotta, öntögette bele a marrubium-levél fõzetét, és rakta elébe
10582     III,  XXXIII |                       vágom a kotyvalékodat a marrubiumos csészével együtt, és ilyen
10583      VI,  XL     |                gyásznyoszolyát a Via Sacrán a Mars-mezõre, ahol négyemeletes máglya
10584       I,  XIV    |                       nagy hadvezér lehet, és Marsnak nem válik szégyenére, ha
10585       I,  X      |                      a múzsákat vezeti, nekem Marsot kellett uralnom, a hadvezetõt.~
10586       I,  II     |                Vigyázz, Bionom! Meg fog téged mártani az Orontészben, és rád haragítja
10587     III,  XXXII  |                       el nem hiszi, higgye el Martialisnak, az is nagyon szavahihetõ
10588     III,  XXXII  |                      nem Trulla mesélte neki? Martialist emlegette. Hát azt kivel
10589       I,  V      |                     harmadik napja volt. Dies Martis.~Nem a rózsaszín istennõé,
10590     III,  XXXI   |                   különb urak is, elég sokkal mártogattam egy tálba. Két esztendeig
10591       I,  IV     |                     elõtt - Szapphó rózsaszín márvány-hermája volt - megállt, és olvasni
10592       I,  IV     |                       a matematikus egy sárga márvány-villára. Tornácán magas talapzaton
10593     III,  XXXII  |                   szégyellenivalóm az istennõ márványba vésett és ezüstbe öntött
10594      IV,  XXXVII |                  vaslámpás csakugyan ott állt márványemelvényen a piszkos, bûzös és sötét
10595       I,  XVIII  |                    rácsú kert közepén kupolás márványépületet látott, amelynek tetején
10596     III,  XXXII  |                      a lampyrisek elõbújtak a márványfalakból is, zápor módjára hullottak
10597       I,  V      |                 költõasszony szelíd és komoly márványfeje, és neki az aranybetûs felírással
10598       I,  XIX    |                  hozzájuk.~A kripták - inkább márványkápolnák, oltárszerû tömbökkel, amelyekben
10599      IV,  XXXV   |                patrícius­család mauzóleumának márványkupolája, s a sötétben megnyikordult
10600     III,  XXXII  |                    végig az oltár kikoptatott márványlépcsõin. S bár az istennõt itt sokkal
10601       I,  XVI    |                    mélyesztett, háromlépcsõjû márványmedencében.~A teremben már rezgett
10602      IV,  XXXV   |                      hogy a démonok itt nem a márványokban és bronzokban laknak, hanem
10603     III,  XXXI   |                  tetszik, vakuljon meg.~Fehér márványoltár állt a piac közepén, ezzel
10604       I,  XI     |                  mutatott be az imádkozófülke márványoltárán. Bort, vizet, mézet, tejet
10605       V,  XXXIX  |               háromszor pendült az ércpenge a márványon, aztán a mozaikpadlón koppant.~-
10606       I,  XX     |                      néhány lábujját. A magas márványoszlopok úgy ingottak, mint a nádszálak,
10607     III,  XXVII  |                     izgatottan ütött az egyik márványoszlopra.~- Tudod, hol vagyunk, kis
10608      IV,  XXXV   |                       sûrûn meg­sza­kította a márványpaloták sorát, szünet nélkül hangzott
10609       V,  XXXIX  |                 szekerce az olümposzi Jupiter márványszobrán csendült, amely a tengerre
10610      IV,  XXXVII |             elsötétedõ víz tükrében. Egy nagy márványtáblára, amely arról szólt, hogy
10611      IV,  XXXV   |                állandó remegésben tartották a márványtömböket és óriás fatörzseket cipelõ
10612       I,  XIX    |                     elválasztotta az elõkelõk márványvárosát a gyári negyedtõl és a szegények
10613      IV,  XXXIV  |                       az agya, még azoknál is másabb, hiszen rajta kívül arról
10614       I,  III    |                 hozzáfûzte azt, amit legalkal­masabbnak vélt az imperator gyanújának
10615     III,  XXXII  |                     fölírást.~- Titus Lollius Masculus azért feküdt az út mellé,
10616      IV,  XXXVI  |                     És ha nem, szabad akkor a máséban vájkálni?~Mi volt az, ami
10617     III,  XXXII  |                véletlenül vett tudomást, de a másét bizonyosan kívánta.~A lány
10618     III,  XXXI   |                     De nem, ez a bajaei mégis másfajta lehetett. Bajaeban a szú
10619       I,  II     |                   Miért jöttem én fel, amikor másfelé visz az utam?~- Tarts velünk,
10620       V,  XXXIX  |                    meg egy császárné? Egészen másformáknak képzelte õ azokat, akiknek
10621       I,  II     |                  Velünk jössz?~- Nem tehetem. Máshova vagyok híva.~- Mért mondod
10622      IV,  XXXIV  |                 fülébe cuppantott bele, hol a másikba.~- Melyiktõl? - vetette
10623       I,  VII    |                      özvegye kukucskált ki, a másikból egy vörös hajú kvád királylány.~
10624      II,  XXII   |                egyikük hidegsége erõsítette a másikét, s mikor a császár kísérõinek
10625      II,  XXII   |                      egyik papi nemzedékrõl a másikra szállt titkokat õrzünk,
10626     III,  XXXII  |                       se egyikük nem volt, se másikuk, hanem volt mind a kettõjük,
10627     III,  XXX    |                      nézte hol egyiküket, hol másikukat.~- Nézd csak - súgta a lány -,
10628       I,  XVI    |                        Mert úgy mondják, hogy máskülönben jóravaló ember volt, és
10629     III,  XXVIII |                    benne bizonyos, megéri-e a másnapot.~
10630       I,  XXI    |                amelyet Jupiter küldött eléje. Másnapra kiderült, hogy a kriptákat
10631       I,  I      |                       állítanék be. Én mindig másodmagammal járok - mondta köszönet
10632       I,  XIX    |                       keresztények könyveinek másolásába.~- Te keresztény könyveket
10633       I,  XIX    |                 lennék. Én nem azért fogtam a másolásba, mert keresztény akartam
10634       I,  IV     |                 váltak a betûk. Hozzáfogott a másoláshoz, amikor Lactantius bezuhant
10635       I,  XVIII  |                       a nyilván elragadtatott másoló. Ellenben sokáig nem tudta
10636       I,  XIX    |                        akinek a leveleit most másolom, bár nem tudott görög helyesírást,
10637       I,  XIX    |                       Te keresztény könyveket másolsz?~- Azt kellene csodálnod,
10638       I,  III    |                       a caesar arca. - Azt is mástól kellett megtudnom, te nem
10639      IV,  XXXVII |         szárazbetegséget, mikor egész nap oda mászkáltatok valahol Bajaeban, és este
10640      IV,  XXXVI  |                       arra a szokott tragikus maszkot kötötte fel.~Sokan nagyon
10641       I,  XX     |                     akarta menteni a biro­dal­mat. A császár nem volt ilyen
10642      IV,  XXXV   |               emberiség minden filozófusai és matematikusai a miletoszi Thalésztõl a
10643       I,  X      |                     mint a szélütött bámult a matematikusra. Szólni nem tudott, csak
10644      II,  XXIII  |                     Juno Lucinának és a Magna Maternak.~Prisca hevesen rázta a
10645       I,  VII    |            választotta ki jósdájának. A Magna Matert, aki anyja volt magának
10646       I,  VII    |                      kocsiján mint méltóságos matróna trónolt szentélyében. Az
10647       I,  VI     |                 szélén ült, sötét tunikájában matrónább volt, mint a beteg.~A császárné
10648       I,  VI     |                vonásokkal, s a birodalom elsõ matronáját csak ilyennek lehetett elképzelni.
10649       I,  XI     |                feleségei is. Egy Nigrina nevû matrónáról azt beszélik, hogy rövidre
10650     III,  XXVII  |                   valóban szeszélyes és irigy matronává változott. Az első dolga
10651      II,  XXVI   |                      bokrok közül - dülöngélõ matróz kergetett egy olyanfajta
10652       I,  VII    |                   lázadó kínpadon vérzett el, Mauricius, akit helyébe léptetett
10653       V,  XXXIX  |                      építésekor nem gondoltak mausoleumra, s a mulasztást most kellett
10654      IV,  XXXV   |                       és odavilágított vele a mauzóleum lépcsõire.~- Mit csinálsz
10655      IV,  XXXV   |                   valamelyik patrícius­család mauzóleumának márványkupolája, s a sötétben
10656       I,  V      |                        Nem olyan szép, mint a Maxentiusé. Az azt jelenti, hogy még
10657       I,  IV     |                  nyaklánca idevillog, az a te Maxentiusod. Arról híres, hogy vékony
10658      IV,  XXXIV  |            tekintettel, amelyet már kipróbált Maxentiuson.~- Szeretném, lovag, ha
10659       I,  XIII   |                       hát nem érted, hogy nem Maxentiusról van itt szó, hanem Maximianusról.
10660       I,  XX     |                    hallott olyan fecsegéseket Maxentiustól, amelyek szerint a nobilissima
10661       I,  I      |                       aranycsat jelezte, hogy Maxi­mianus augustus udvarához
10662     III,  XXVIII |                átmenni, s már ott is voltak a Maximianus-palotában, abban a kis szobában, amit
10663     III,  XXVIII |                     emberekhez. A szabadszájú Maximianusra gondolni se tudott utálat
10664       I,  XIII   |               Maxentiusról van itt szó, hanem Maximianusról. A fián keresztül akarom
10665       I,  III    |                   földijétõl, a szintén illír Maximianustól, aki éppoly alacsony sorból
10666       I,  V      |                 nagyobb. Az én igazi nevem is Maximilla. „Legnagyobbacska” vagyok.
10667     III,  XXIX   |                   Olyan zavarban volt, hogy a Maximillából és a Titanillából új nevet
10668       I,  IV     |                      gondolkozott el a fiú.~- Maximillát, mi? Az a neve, de arra
10669       I,  III    |                      Valeria mostohalányával, Maximillával érkezett, Theodora pedig,
10670       I,  XIV    |                      római birodalom pontifex maximusa. Azután a bélnézõk, s ha
10671       I,  XXI    |                     mint a birodalom pontifex maximusának. A felségsértést nemcsak
10672      IV,  XXXV   |                  indultál?~- Hát nem a Circus Maximusba kíséred a királylányt? Reggel
10673     III,  XXIX   |                       lenni. Megértesz engem, Maxitanilla?~Olyan zavarban volt, hogy
10674     III,  XXXI   |                 nagynéni tenyerébe egy omegát mázolhattak, a görög ábécé utolsó betûjét,
10675       I,  I      |                  kezecskéit divatosan pirosra mázolt, telt kis arcához.~A notarius
10676      IV,  XXXVI  |                    volt fektetve, amelyre ezt mázolták rá görög betûkkel: Khresztosz.~
10677       I,  XX     |              püthagoreuszi számrendszer értel­mében megalkották a világot, és
10678      IV,  XXXVII |                      az egész beszélgetést. A mécsesben még pislogott a kanóc. Megigazította
10679       I,  V      |             beszélgetni a matematikussal, aki mécsese mellett írására hajolva
10680      IV,  XXXVI  |                      A fáklyákkal, lámpákkal, mécsesekkel megvilágított színház ezen
10681      IV,  XXXVI  |                       tudta éjszaka elfújni a mécsesét addig, míg az õ cubiculariumában
10682       I,  V      |                      olaj illatát árasztva. A mécshordó mögött gyíkszemû kis öregasszony
10683       I,  I      |                        középen a császár nagy medálionjával mutatta, hogy ez a katonatiszt
10684     III,  XXIX   |                  emberek kiugráljanak abból a medencébõl, amelybe õ belép; volt,
10685       I,  VIII   |                  bugyogtatja a bort a márvány­medencékbe és vályúkba.~A cataphractariusok
10686      IV,  XXXV   |                   ál-sántákat; egy tarkaruhás mediai követség tevéinek rekedt
10687       I,  VIII   |                           VIII.~Az antiochiai medicusok céhét nagyon fölkavarta
10688       I,  II     |               parasztforradalom leverése után Mediolanum­ban az ünnepi szónok Hannibalhoz
10689      IV,  XXXIV  |                    dominádat, és idelovagolsz Mediolanumból az igazi feleségedhez, megkérdezni
10690       V,  XXXVIII|                   Maximianus szervezett meg a mediolanumi udvarból? Igaz, hogy nagyon
10691       I,  III    |                      Oceanus partjáról indult Mediolanumnak kerülve, a kis Faustát hozta
10692       I,  III    |             praetorianusok. Székhelyéül tehát Mediolanumot jelölte ki, megértetvén
10693       I,  VIII   |             Euphratész nem mer többet kilépni medrébõl, mióta Te átlépted, Világ
10694       I,  I      |                   Nonnust megcsalta a füle. A medvebõgés közelrõl csak szamárordítás
10695     III,  XXXII  |                       oltár mögé terítse le a medvebõröket, amelyeket maga Orion, a
10696       V,  XXXVIII|                      légió parancsnokainak. A medvefojtogatáshoz szokott kéznek a könnyû
10697       I,  III    |                       combodon? Te, hiszen ez medveharapás! Hogy nem írtál errõl soha?~
10698       I,  III    |                     ahol megrohanták a caesar medvéi. A rabszolgákat, akik nyitva
10699       I,  I      |                  hitte, megérkeztek a taurusi medvék, amelyeket külön futárral
10700     III,  XXVII  |                       romokat, amelyek mögött meg-megcsörrenő erecske partján elvadult
10701      II,  XXIII  |                     választották az áldozatok megadásával az életet, mint a babonáikhoz
10702       I,  I      |          kegyelmessége nem tekinti bûnnek, ha megadatik az társainak is, akik részesei
10703       V,  XXXIX  |                     hogy a császár helyett is megadhatja az engedelmet, aki elé mostanában
10704       I,  I      |                mindent tudott, amit a könyvek megadhatnak, és okos kémlelõje volt
10705       V,  XXXVIII|                     mindig gondolt vele, hogy megadják neki a tiszteletet.~Az orvos
10706       I,  VII    |                    csak azt nézik, hogy nekik megadják-e az emberek a magukét áldozatok
10707       I,  VII    |                       szöktetek el?~- Mert mi megadjuk a császárnak, ami a császáré.~-
10708      II,  XXIV   |                     énvelem. A gyõzedelmesnek megadom, hogy együtt ül velem a
10709       I,  I      |                    fia. Nonnus és tanítványai megadták neki a nobilissimusoknak
10710       I,  VI     |                      meg neki a köszöntést.~- Megadtam, barátom, ami neki jár.
10711     III,  XXVIII |                      még akkor se, ha a szeme megakad rajta. De még ez se valószínû,
10712       I,  IV     |                  otthon foghatta Galeriust, s megakadályozhatta az uralkodók találkozóját,
10713       I,  XVI    |                      hogy a Sátán mint akarta megakadályozni Isten legkisebb szolgáját
10714     III,  XXXI   |                     szörnyû vállalkozásról, s megakadályozták a nagy üzletet. Köztük is
10715       I,  XV     |               akármerrõl látja meg a Dominus, megakadjon rajta a szeme. Délben azonban
10716       I,  XVIII  |                  ahogy a messenai költõ verse megakasztotta. Gyûlölöm én Éroszt... Nem,
10717       I,  I      |                       Ellenben csak kétszeres megalázkodással kell tisztelni a nobilissimusokat,
10718      II,  XXII   |                  tudta volna ütni a lányt egy megalázó parancsért, egy semmibe
10719       I,  XVI    |                  emberek között.~A gyülekezet megáldása után agapé következett,
10720       I,  VII    |                  ünnepeit, az egy hétig tartó megalesiákat, s pessinusi templomához,
10721       I,  XX     |                      számrendszer értel­mében megalkották a világot, és gondoskodnak
10722      II,  XXIV   |                      keresztényeknek, ha némi megalkuvás árán is, hogy hitsorsosaikra
10723      IV,  XXXVII |               költséget, aztán ötvenre, végre megálla­podott hatvanban. Quintipor
10724       I,  XIV    |                   csapkodta össze a kezét, és megállapította, hogy az istentelenek kegyetlenebbek
10725       I,  VI     |                      került, ahogy az orvosok megállapították. Szomorúnak mindig szomorú
10726       I,  XX     |                    látható világban. Szájából megállíthatatlanul ömlött a császárnak érthetetlen
10727       I,  VI     |                    volt, úgy, ahogy látjátok. Megálljatok, a vérét is megmutathatom,
10728       I,  II     |                   módjára beszélgetett. Sokat megállva és se látva, se hallva maguk
10729      IV,  XXXVI  |                  lábszárcsontjaiban még nincs megaludva a velõ.~Hormizda ablaka
10730      IV,  XXXIV  |               férfiaknak, akik elhagyatott és megátkozott helye­ken dõlnek le aludni.
10731       I,  X      |                    felesége betegágya mellett megátkozta ugyan a jóslatot, de aztán
10732      IV,  XXXV   |                        Nem tart-e attól, hogy megbánja ezt az elhamarkodott lépést?
10733     III,  XXX    |                       fürdõ határán, akkor is megbánták. Pedig a kirándulás egészen
10734       I,  IX     |                     meg az embereket is, akik megbántják õket.~- És kit gyûlöl Valeria? -
10735       I,  XVIII  |                valamit? Mondjad, Quintipor.~- Megbántottalak valamivel?~A lány elkomolyodott.
10736     III,  XXXI   |                      mezei virág összelapult, megbarnult bugája feküdt benne. A végén
10737      IV,  XXXVII |                   kell megolvasnod, súlyra is megbecsülheted.~Játékosan méregette két
10738      II,  XXII   |              megnyugodott, és most már jobban megbecsülte az idegeneket, akiknek barátjuk
10739       I,  X      |                      a császár. - Azt hiszed, megbékítesz vele, ha eszembe juttatod,
10740     III,  XXXI   |                     kettõt. Ez azután egészen megbékítette az asszonyt. Maga ment oda
10741      II,  XXV    |                      perzsa királyfitól, akit megbékült apja hazahívott, tudta,
10742      II,  XXII   |                    vele, a császárral szemben megbénítja nyelvét a hódolat, az, ha
10743     III,  XXIX   |                      természetû rendõri ügyek megbeszélésével fûszerezték a társas összejöveteleket.~
10744       I,  XIII   |                kényszerítette meg­hódo­lásra. Megbeszélést tartottak, Constantius kevesellte
10745       I,  XVI    |                   élet apró-cseprõ dolgait is megbeszélték. Keresték Ammoniust, akinek
10746       V,  XXXIX  |                  orvos jelentését a császárné megbetegedéséről fejbólintással vette tudomásul,
10747     III,  XXVII  |                       emberekkel, akik inkább megbetegedésre, mint gyógyulásra felkészülve
10748      IV,  XXXIV  |                       Nikomédiába, Ravennában megbetegedett, és most már harmadik hónapja
10749     III,  XXXIII |                 megfájósodott a szemem, mióta megbetegedtem - kérte a lány a fiút. -
10750     III,  XXX    |                    isteni nobilissima!~A lány megbiccentette a fejét, és rászólt a fiúra:~-
10751      IV,  XXXVII |                       odaszólt a rettenetesen megbilincselt latornak.~- Látod, mért
10752     III,  XXX    |                        A lány is fölnézett.~- Megbír ez kettõnket is, Gránátvirág -
10753       I,  I      |                        Ez félig-meddig állami megbízás volt, de nem éppen fényesen
10754       I,  XXI    |                     kikötõbõl, ahol a császár megbízásából Maxentius és Constantinus
10755       V,  XXXIX  |                    meg ekkor, ilyen meg ilyen megbízással. Gránátvirágnak mondta az
10756      II,  XXV    |                    hanem hálával is fogadja a megbízást, a császár Titanillát küldte
10757       I,  III    |                polgárokat, csak elaljasodott, megbízhatatlan, az önállóságtól rég elszokott
10758       I,  XIV    |                   meggyõzõdni az istentelenek megbízhatatlanságáról. Õ a tiszta munkát szereti.~-
10759       I,  XIV    |                  kormányzás alapja a hadsereg megbízhatósága, s neki volt alkalma meggyõzõdni
10760       I,  X      |                       egyetlen embere, akiben megbízhatott. Aki az õ életét megmentette,
10761       I,  XX     |                      sorsára jutna. Nem lehet megbízni senkiben.~Elhallgatott,
10762       I,  III    |               harcolnak.~Constantius most már megbizonyosodott arról, hogy Galerius keze
10763       I,  I      |                 bizalmát is, már amennyiben õ megbízott valakiben. Udvarába vette
10764      IV,  XXXV   |                  elõbb azt a munkát, amellyel megbízta? Azt felelte neki, hogy
10765     III,  XXXI   |              hóhérokkal, s azok szótartásában megbízva, ajánlatot tett a legelõkelõbb
10766       I,  I      |                    ezüst. Aztán ráharapott; s megbocsátóan vigyorogva még Nonnusra
10767       I,  IX     |               jutottak el Pessinusig se, a ló megbokrosodott, patakparton jártak, megijeszthette
10768       I,  XX     |                       megzavarja a rendet, és megbontja a békét. A családban, ahová
10769       I,  XV     |                     lány. - Valeria is mindig megborzong a vértõl, a mostohaanyám.~-
10770       I,  XVIII  |                       a gyöngyházszínû tenger megborzongásai voltak az õ követei, amelyek
10771       I,  XXI    |                       fog elhagyni.~A császár megborzongott. A fejét fájlalta, és csakugyan
10772      II,  XXII   |                     Még látták utánahullani a megbõszült öreget, aki irtózatos erõvel
10773       I,  I      |                     arcán látszott az õszinte megbotránkozás.~- Mért sértegetsz, uram?
10774      IV,  XXXV   |                       domesticus, bár magában megbotránkozott rajta, hogy urai színházba
10775      VI,  XL     |                    félnem kellene attól, hogy megbotránkoztatlak vele. De tudom, hogy benned
10776       I,  VII    |                       útja is. Õkegyelmessége megbotránkozva tiltakozott. A leghatározottabban
10777       I,  XIV    |                  istengyalázók kikutatását és megbüntetését rád bízom.~Galerius meghajtotta
10778      II,  XXIII  |                      megelõzték a szándékait. Megbüntették Quintust, ha már bûnös volt,
10779      IV,  XXXVII |                    kis Tit fülét nem lehetett megcsalni.~- Ne menj el - zokogta,
10780       I,  I      |                megindult a kapu felé.~Nonnust megcsalta a füle. A medvebõgés közelrõl
10781       I,  XVII   |                        nekik van igazuk. Néha megcsillan elõttem a fény, amelyet
10782       I,  VII    |                 forradalmát aztán azért tudta megcsinálni alig másfél évtized alatt,
10783       I,  IX     |                       reggel látom, hogy mind megcsipdesték azt a szép fekete szõlõt,
10784       I,  IV     |                   Maxentius elõregörnyedt, és megcsippentette a fiú állát.~- A gráciákra,
10785     III,  XXXIII |                      beeresztem, még engem is megcsókol örömében.~- Akkor jó - feküdt
10786     III,  XXXII  |                    hozzá a lány. - Arra, hogy megcsókolj?~- Fáradt lehetsz.~- Hát
10787     III,  XXVII  |                    zafír, vagy zavarosabb, ha megcsókolja. De a fiú szégyenlőssége
10788     III,  XXXII  |                megcsókoltalak Diana elõtt. Én megcsókollak fényes délben a palota tetején,
10789     III,  XXXII  |                        Borzasztó, már majdnem megcsókolt egy korinthoszi lányt.~Közben
10790       I,  XIV    |                   járultak, és térdre borulva megcsókolták a palástja szegélyét. Meghagyta
10791       I,  I      |                   élén, de lova a kapun belül megcsúszott, és térdre esett egy holttest
10792      IV,  XXXVII |                      ki érte, mikor annak már megdermedt keze-lába, a szeme megüvegesedett,
10793     III,  XXXII  |                       hûek hozzánk!~Quintipor megdobálta õket píniatobozzal, de a
10794      IV,  XXXVI  |                  nevetés, be érte azzal, hogy megdobta a színészt egy fügével.
10795      II,  XXIV   |                városára.~Lactantiust magát is megdöbbentette ez a csönd és az arcokra
10796      II,  XXIII  |                     hanem ravaszsággal akarja megdönteni a régi isteneket. Talán
10797      IV,  XXXVI  |               egyenesedett föl a matematikus, megdörgölve köszvényes lábait.~
10798      II,  XXII   |                     arcába.~A szaiszi legenda megdõlt. Egy fiú meg egy lány benéztek
10799       I,  XIV    |                     szállongott a tömjén és a megégetett húsdarabok füstje.~Kisvártatva
10800       I,  XVIII  |                      az életét, ha a szája is megégett volna.~- Most nem fáj.~-
10801       I,  I      |                   veszlek. Ha nem teljesedik, megégettetlek mint csalót.~A város kétségbeesett
10802       I,  XVII   |                 sátorkészítõ céh feje, másnap megégettette a császár, akit nemcsak
10803       I,  XVII   |                   akar a nikomédiai palotában megégni, másnap el is utazott Valeriával
10804       I,  XI     |                    kerül a sor, nem lesz, aki megegye.~A lakoma szokás szerint
10805      IV,  XXXVII |                       lictorokhoz már holnap, megegyezel velük, vigyázva végezzék
10806     III,  XXXI   |            találékonyságáról és ügyességérõl. Megegyezést kötött a nápolyi és római
10807       V,  XXXIX  |          összebékítette a három udvarmestert. Megegyeztek abban, hogy mindentõl távol
10808       I,  VII    |        üdvözlõbeszédeket, de arcán látszott a megelégedés. Ez abban is megnyilvánult,
10809       I,  I      |                     szál haja se volt.~Nonnus megelégedetten bólogatott.~- Így, így,
10810       I,  XIII   |                 fekete csordás-szeme tüzelt a megelégedettségtõl.~- Légy üdvöz, augustella -
10811     III,  XXXIII |                      házasságot...~A lány itt megelégelte a felolvasást. Azt mondta,
10812       I,  XIV    |                       nem tudják fegyvereiket megélesíteni, és soha többet nem merészelik
10813      II,  XXIII  |                       Nem sikoltozott, amikor megelevenedett. Tapogatózva nyújtotta ki
10814       I,  XIII   |                 eszébe jutott a kottabosz, és megelevenedtek elõtte a vacsora hangjai,
10815       I,  XX     |                      veszélyesnek találta, és megelõzendõnek egy tökéle­tesebb és minden
10816       I,  XIV    |                     Diocletianus az anarchiát megelõzõ nagy császárok tradícióit
10817      II,  XXIII  |                   megint a kezére jártak, sõt megelõzték a szándékait. Megbüntették
10818      IV,  XXXIV  |                ragyogott a lovagi aranygyûrû. Megemberesedett, s ha sápadt volt is, annyira
10819     III,  XXXI   |                     most már pénzbe kerül is!~Megemelte poharát az ólomisten felé.
10820      II,  XXIV   |                  kereszt lábához, és mitráját megemelve megszólalt.~- Az Atyának
10821       I,  XVII   |                      veszi.~Gyertyáim majdnem megemésztették már magukat, s nincs idõm
10822       I,  XVI    |                   földön. Mint tûz a szalmát, megemészti Isten haragja azokat, akik
10823      II,  XXV    |                       kivárni, míg az istenek megengedik, hogy boldog anyja lehessen
10824       I,  XIV    |                 katonákra is kiterjesztené, s megengedné ugyan nekik zsoldjuk kivitelét,
10825     III,  XXX    |                      Áldom az isteneket, hogy megengedték látásod, isteni nobilissima!~
10826       I,  XXI    |                 kötelességének tartotta, hogy megengesztelésükben maga is részt vegyen. Megjelent
10827      II,  XXIII  |                     buzgó áldozatokkal mindig megengesztelhetõk.~- Soha, soha! - kiáltotta
10828     III,  XXXI   |                Odaintett a sarok felé. A copa megenyhült egy kicsit.~- Mit akar enni
10829       I,  V      |                   Cyprusban.~- Azt mondd meg, megér-e fél kezet?~- Nem tudom,
10830      II,  XXII   |                      akarja. Minden büntetést megérdemel, amit a Tartaroszba vetetteknek
10831       I,  XVII   |                     hogyha császár nem volna, megérdemelné, hogy rhetor legyen. Mert
10832       I,  XIX    |             családtagjaik nyugodtak. - Ennyit megérdemelnek tõlünk azoknak árnyai, akik
10833       I,  XXI    |                 hazaáruló, aki felségsértõ, s megérdemli, hogy feje Jupiternek, vagyona
10834       I,  X      |                   fog-e az bíbort viselni, és megéred-e te még azt? És én még most
10835       I,  IX     |              cirógatta, kérlelte, míg neki is megeredtek a könnyei. Balsas mint ételkóstoló,
10836       I,  XII    |                  fiatalt. A város határán túl megeresztették a kantárt, de azért már
10837       V,  XXXIX  |            megrántotta a gyeplõt. Az öszvérek megérezték, hogy idegen kéz akar hatalmaskodni
10838     III,  XXVIII |                      nem volt benne bizonyos, megéri-e a másnapot.~
10839       V,  XXXIX  |                 vakmerõséget követ el, amikor megérinti mindkettõjük vállát.~- Ez
10840       V,  XXXIX  |                      negyedik héten, Galerius megérkezésekor a császár nyugtalansága
10841       I,  VIII   |                    aranynyilukkal kegyeltjeik megérkezésének örömére?~A császár fölemelkedett
10842       I,  VI     |                  megérkezett. Néhány tanúja a megérkezésnek megesküdött rá, hogy akit
10843      IV,  XXXVII |                   hajóra teszik, meg azután a megérkezésnél, mikor átadod.~- Hová kellene
10844       I,  XVII   |                   reggel Nikomedész városából megérkeztem Antiochus városába. S most
10845      II,  XXII   |                       arra, hogy különösebben megerőltesse érte magát, és többet mondjon
10846      IV,  XXXIV  |                 bíbort. A princeps igyekezett megerõsíteni ebben a hitében. Szégyennek
10847      II,  XXV    |                     urait összefüggõ barátság megerõsítésére engedjék el Hormizdát látogatóba
10848      IV,  XXXV   |               csüggedetlen hite sok ingadozót megerõsített. Amikor azonban a Tiberis
10849       V,  XXXVIII|              érintkezik. Poszeidonosz szintén megerõsíti ezt, és azt is állítja,
10850      II,  XXIII  |                       Bajae gyógyító forrásai megerõsítik, hat hét alatt kipiheni
10851      II,  XXII   |                 inkább csak hírébõl tisztelt, megerõsítse a barátságot, elhatározta,
10852       I,  X      |                   birodalom annak köszönhette megerõsödését és nyugalmát, hogy valahol
10853       I,  I      |                       A mindjobban kiépülõ és megerõsödõ abszolutizmus alatt teljesen
10854      IV,  XXXVII |                        A kapusod, nem mondom, megért egy zsák finom lisztet,
10855      IV,  XXXV   |                    megköszönte Istennek, hogy megérte vetésének kalászba szökkenését,
10856       I,  XVIII  |                   valamit?~- Jaj, hogy ezt is megértem! - csapta össze a lány nevetve
10857      VI,  XL     |                  halandók természetét, azt is megérteném, ha oly kelletlenül és szégyenkezve
10858       I,  VII    |                        mások azt akarták vele megértet­ni, hogy ha az nemet mondott,
10859       V,  XXXIX  |                  kaptam...~Hanem azt mindenki megértette, mikor letépte homlokáról
10860       I,  III    |                      Mediolanumot jelölte ki, megértetvén vele, hogy az Alpesek tövébõl
10861     III,  XXIX   |                       õ öregasszony létére is megérti ezt, fiatal lányoknak bizonyosan
10862     III,  XXXII  |                    nyilas istennõ szobrára és megértõ kacsintással Titre, hogy
10863       I,  IX     |                     legistenibb császárral is megesik, hogy nem vigyáz, és eljár
10864       I,  V      |                  Trulla - ez a dajkám, tudod, megesküszik Hekatéra, mert õ is olyan
10865       I,  XIII   |                       hurcolom, s minden este megesküszöm rá az isteneknek, hogy lesz
10866       I,  XIII   |                   kísérletet tévén kis úrnõje megetetésére.~- Mit hoztam ám én az én
10867       I,  XIX    |                     hogy õk azt engesztelésül megetethessék a szent krokodilusokkal.
10868       I,  IX     |                     Enni kérne, és nem tudnád megetetni, mert csak árnyék. Nyújtaná
10869       V,  XXXIX  |                  olyan kacagást hallott, hogy megfagyott tõle ereiben a vér. Annyira
10870      IV,  XXXVII |                   mormogni kezdett.~A szíriai megfeddte, és rossz erkölcsûnek nevezte.
10871       I,  VII    |                       a halandók olyan titkok megfejtését sóvárogták, amelyek meg
10872     III,  XXVIII |                    sok gondja közt a princeps megfeledkezett az ígéretérõl. Constantius
10873     III,  XXXII  |                  azokat a szerelmeseket, akik megfeledkeztek magukról az õ gesztenyefái
10874       I,  XXI    |                   hozzák a bizonyságot, uram. Megfeledkeztél arról, hogy a presbiter
10875       I,  XX     |          emberfalkának, amelynek szánva volt, megfelelhetett, de mûvelt embernek nem
10876      IV,  XXXVII |                    vele, kipróbálta a körmén, megfelelõnek találta.~- Hová való vagy?~
10877       I,  XVII   |                      a rossz-szándékú emberek megfélemlítésére. A joviusok betörték a templom
10878       I,  VIII   |                      se felvilágosítással, se megfélemlítéssel nem lehet közeledni. Várakozó
10879       I,  XVI    |                    fejedelme. Megrázott, hogy megfélemlítsen, és megkötözte nyelvemet,
10880       I,  XVI    |                      a gyülekezetre. Mindenki megfélemülve hallgatott, maga a püspök
10881       I,  X      |                      amint homályos tekintete megfényesedik, és hallom, amint vértelen
10882       I,  XX     |             szektáknak is vannak. Isis papjai megférfiat­lanítják magukat, Vesta
10883     III,  XXX    |                       nagyobb, mint te, de te megférsz benne, ha az egyik kezedet
10884       I,  XV     |               hozzáért a bálvány jelenlététõl megfertõzött padhoz, elégette. Megjelent
10885       I,  XIX    |                    bálványimádók tömjénfüstje megfertõztesse.~- Félek, valami baj érte
10886      VI,  XL     |                   Galerius és Maxentius által megfertõztetett trónján, mi változás van
10887     III,  XXIX   |                     mosolyával, amely egészen megfiatalította elgyötört arcát. - Nem találsz
10888     III,  XXXIII |                   méltónak és istenfélelemmel megfigyelendõnek látszik, amit a római törvények
10889      II,  XXII   |                csillagokhoz, de közeli dolgok megfigyelését nem lehet rábízni. A fiatalok
10890      II,  XXIV   |                       veséket és szíveket, és megfizetek mindenkinek az õ cselekedetei
10891       I,  VI     |                      s a szegények nem bírták megfizetni az ágyazás költségeit meg
10892       I,  IV     |                     te szerencséd, gyönyörûm. Megfogadtam magamban, hogy szakállánál
10893       I,  XIV    |                     abban, hogy ez a gondolat megfoganjon a lelkében. A csíráját talán
10894       V,  XXXVIII|                       hogy a naissusi asszony megfoghatatlan keze állandóan szövi a fonalat
10895       I,  X      |               titkaira, amelyek emberi ésszel megfoghatók, igen. A legnagyobbra, a
10896       I,  VI     |                    gyerek homlokára, és kezét megfogván, rákiáltott:~- A Krisztus
10897       V,  XXXIX  |                      Sõt a plebs határozottan megfogyatkozott, annak a lelkiismeretességnek
10898       I,  IV     |                       válla alá csúsztatta.~- Megfojtasz, Maxentius - húzta oldalra
10899       I,  VIII   |                      varázslat sikerül, akkor megfontolás tárgyává kell tenni a dolgot.
10900       I,  XIV    |                  mondani fog, az méltó lesz a megfontolásra.~Galerius azt kérdezte,
10901       I,  XXI    |                     hogy nagyon is józanul és megfontoltan készült a császár meggyilkolására,
10902     III,  XXXI   |                      mondta a lictornak, hogy megfordíthatják már, mert úgy érzi, az az
10903       V,  XXXIX  |                      még nem értesült a világ megfordulásáról, készséggel kiszolgálta
10904      IV,  XXXIV  |                  gondoltam, hogy jó lenne, ha megfordulna körülötted, és látnák veled.~-
10905       I,  IX     |                    házasélet lehetõségétõl is megfosztotta, noha süketsége minõsítette
10906      IV,  XXXV   |                       hogy fogsz akkor sírni, megfosztva ragyogó mellcsatodtól és
10907     III,  XXVIII |                      a Gránátvirág?~Titanilla megfricskázta Trulla tömpe orrát.~- Az
10908       I,  VI     |                      megkeni az alvók száját. Megfüstölték a szent Apis bika száraz
10909       I,  I      |                  kapott, úgy érezte, mindjárt megfullad.~- Szaladjatok a forumra
10910     III,  XXX    |                     Nyeld le, bolondkám, mert megfulladsz - nevetett. De amikor folytatta,
10911      II,  XXII   |                 mosolygott.~- Tevéstõl együtt megfulladt. Elbánt vele Szét isten,
10912      IV,  XXXV   |                     nevetsz?~- Azt, hogy majd megfúltam, olyan nagyot nyeltem. Azt
10913       I,  III    |               Elvárjuk tõled, hogy megtanulsz meggazdagodni, s követed Galerius caesar
10914       I,  III    |           felkeltésére. - Szinte félelmetesen meggazdagodott.~Constantius levele így
10915       I,  III    |                megtanultam-e már uralkodni, s meggazdagodtam-e a ti elszegényítésetekbõl.~
10916       I,  I      |                       öreg kotlós?~Szájával a meggörbülve maradt Nonnusra nevetett,
10917       I,  XVI    |                      jövõjét se akarta valami meggondo­latlansággal eljátszani.~-
10918       I,  XVII   |                     urának, elbolondítható és meggondolatlan. Reggelre három köztéren
10919       I,  XIII   |                ellenség kezére került császár meggyalázása.~- Õ díszkocsiján ült, oldalán
10920     III,  XXXI   |                  volna a görbe fogójú, vastag meggyfabotért. A boltos szemei pilla nélkül
10921       I,  XXI    |                megfontoltan készült a császár meggyilkolására, és ezzel a céllal ment
10922      II,  XXIV   |                      tudós, de testi erejében meggyöngült Mnester helyett, aki ezekben
10923       I,  XVI    |              szentéletû püspöke, mióta szemei meggyöngültek, csak szóbeli üzeneteket
10924       I,  VI     |             jóakaratát.~- Egy nagy öröm fogja meggyógyítani az augusta Dominát - magyarázták
10925       I,  XIV    |                   attól, hogy minden betegség meggyógyításával halha­tatlanakká teszi az
10926      II,  XXVI   |               gyökérbõl faragott Anubisz, aki meggyógyítja az izzadást, a hascsikarást
10927      IV,  XXXVII |              megtartanád az ígéreted, akkor õ meggyógyulna. De, mondom, ez csak olyan
10928      II,  XXIII  |                    rábeszélésre, okokkal való meggyõzésre itt már nem lehetett gondolni.~-
10929       V,  XXXIX  |                második héten is engedte magát meggyõzetni a Dominával, hogy talán
10930       I,  XX     |                       szó, mint az írott betû meggyõzõ erejében. Az ügy fontosságára
10931       I,  VII    |                 császár se irtózott a vértõl. Meggyõzõdése volt, hogy a hatalomnak
10932       I,  XVII   |                       meg a tortúrától. Az én meggyõzõdésem szerint ez a szegény világtalan
10933       I,  XX     |                       tanút, akinek szavaiból meggyõzõdhetsz állításaim igazságáról.~
10934       I,  XIV    |           megbízhatósága, s neki volt alkalma meggyõzõdni az istentelenek megbízhatatlanságáról.
10935      IV,  XXXV   |                      bevallani, de mindjobban meggyõzõdött róla, hogy éjszakáit is
10936       I,  XXI    |                       nem vagy bakó. Különben meggyõztél, hiszek neked. Az istenteleneknek
10937       I,  X      |                       titkot tartani, Bion?~- Meggyõztelek róla, uram, hogy még teelõtted
10938       I,  XIV    |                  egyszer a te fejed fölött is meggyújtják a palotád?~- Mennyien lehetnek
10939       I,  X      |                        aki halotti mág­lyádat meggyújtom, és kísérem szemmel a sast,
10940      IV,  XXXV   |                      mesterek.~Elmosolyodott, meggyújtotta a mécsest, és belefogott
10941       I,  XVIII  |                   volna olyant, azt éppen úgy meggyûlölte volna, mint azt, aki csakugyan
10942       I,  XIV    |            megcsókolták a palástja szegélyét. Meghagyta nekik, hogy melyikük mely
10943       I,  XII    |                    tekintet elõtt akaratlanul meghajlította a térdét. A fehér asszony
10944      IV,  XXXVI  |         Terpeszállásba vágta magát, s annyira meghajolván, hogy hosszúkás álarca a
10945       I,  I      |                       hajszállal kevésbé mély meghajtása és egy lehelettel rövidebb
10946       I,  XIV    |                       a császár, s mindnyájan meghajtották a fejüket Jupiter hatalmas
10947       I,  X      |                      Akinek a szája eljár, az meghal. Biztos benne, hogy megõrizték
10948       I,  X      |                      kívánsága. Szeretné neki meghálálni, amit a fiúért tett, és
10949      IV,  XXXVII |                      valaki megverte szemmel, meghalasztotta a szívét, és a rontást csak
10950     III,  XXXII  |                       nem akarod, hogy rögtön meghaljak haragomban, akkor szaladj,
10951       I,  XIX    |                     koporsóra, és akaratlanul meghalkította a hangját.~- Hát nem aranykoporsóba
10952       I,  V      |                      a seprõnyelet a fián, ha meghallaná, hogy ilyen rossz hírbe
10953       I,  XIV    |                      papjaink és az õ papjaik meghallgatásával talán megtaláljuk a módját
10954     III,  XXXI   |                     Nem titok ez, üzleti ügy, meghallgathatjátok mindnyájan.~Cimessor nápolyi
10955      IV,  XXXV   |                   Gondolod?~- A magad fülével meghallhatod, ha kimégy a tejpiacra.
10956     III,  XXXI   |                 hajótörött koldultam Rómában, meghallottam, hogy az istentelenek nagy
10957       I,  V      |                    karodat?~A hangok hamarább meghalnak, mint a színek és illatok,
10958     III,  XXXI   |                    halni?~- Hiszen azért kell meghalnom, mert szeretlek. Valami
10959       I,  VII    |                    Mivel a legszentebb akarat meghamisítása nyilvánvaló felségsértés
10960     III,  XXX    |                   Csak a pillanat van.~Közben meghámozott egy almát, piros héját a
10961       I,  II     |                     tesz veled, amit akar. Ha megharagszik rád, kétfelé fûrészeltet.
10962     III,  XXIX   |                       ilyenek közé. A császár megharagudna érte.~Egy kicsit akadozva
10963       I,  V      |                       mindig félek tõle, hogy megharap.~Pajkosan mosolygott, és
10964       I,  II     |                       érted a falutokba, majd megharaptál? Apád kötéllel akart rákötni
10965       I,  VIII   |                      csillagait, mintha az ég meghasadt kárpitja alól pattant volna
10966      II,  XXII   |                      és utálatában! És milyen megható volt, ahogy sápadtan és
10967       I,  VII    |                     se sejtette, milyen belsõ meghatottság vett azon erõt. Legkevésbé
10968      II,  XXV    |                       válhatott el. Quintipor megházasításán õ már elõbb is töprengett,
10969       I,  IX     |                    nemhiába hogy másodszor is megházasodott. Azóta aztán nem ettünk
10970       I,  X      |                       mondotta derûvel, amely meghazudtolta szavait.~- Az egész világ
10971       V,  XXXIX  |                 tetemeit vashorgokra erõsítve meghempergetnék Róma legpiszkosabb utcáinak
10972      IV,  XXXIV  |                   kísértetet, akinek mindjárt meghidegszik a szája, mihelyst meg akarják
10973       I,  V      |                    térde alatt a skarlátot és meghimbálta.~- Huss te, huss te!~Hirtelen
10974      II,  XXIV   |                        Ördögûzõ imát suttogva meghintett szentelt vízzel minden ajtót
10975       I,  VI     |                     császári család s egy-két meghittjük tudta az igazat.~Domina
10976       I,  I      |                   ismerte barátja tehetségét, meghívatta a császárral Nikomédiába,
10977       V,  XXXIX  |                     amelyre kikiáltók szokták meghívni a közönséget, a család fényének
10978       I,  IX     |                       neked saját kezûleg írt meghívót küld. A kertész úrnak és
10979     III,  XXVII  |                    jött neki, hogy Lactantius meghívta Rómába a matematikust, s
10980       I,  XIV    |                     azokat, akiket tanácsukba meghívtak. Diocletianus ebben is új
10981       I,  IV     |                       kezében, ha a csõcselék meghódítása után a mûvelt társadalomra
10982       I,  XVII   |                     feleségét meggyógyította, meghökkent, s maga hallgatta ki Pantaleont,
10983       I,  II     |                   tudok-e medvét szelídíteni. Meghökkentem, mert sok mindent próbáltam
10984      II,  XXIV   |                     nevében! Imádkozzunk a mi megholt nõvérünkért, Priscáért.~
10985      II,  XXIV   |                     császár, mintha elméjében meghomályosodott volna. Most már másodszor
10986       I,  XVIII  |                 magának, s a kimaradtak az év meghosszabbítását akarták kérni a consuloktól.
10987      IV,  XXXVII |                     húsz sestertius. De aztán meghosszabbíthatja a légionarius, aki a falat
10988       I,  XXI    |                     már a régi nagy császárok meghoztak a keresztényekrõl. Igaz,
10989      II,  XXIII  |                       fölött, a parancs elõtt meghunyászkodik, mint a megostorozott eb.
10990       I,  XIV    |                      a vad szemû óriás is úgy meghunyászkodott, mint egy iskolásgyerek.
10991     III,  XXXI   |                  Trulla ajánlotta ugyan, hogy meghúzogatással és ráolvasással helyrehozza,
10992     III,  XXXI   |                   fiatalember. A favágó pedig meghúzogatta a csontot a torkán.~- Egy
10993      II,  XXIV   |               ismeretlen erénnyel, amellyel a megigazulás ajándékozta meg. Jelen volt
10994      II,  XXIV   |                  eszközévé válasz­totta mások megigazulásának is. A püspök, aki bár szent
10995      IV,  XXXVII |              megígéred, hogy hallgatsz, én is megígérem, hogy beszélek. Ki fogom
10996     III,  XXVIII |                     amekkora van. Gránátvirág megígéri neked, hogy énrajtam kívül
10997     III,  XXX    |                      fiú riadtan nézett rá.~- Megijedtél, kisfiú? - nevetett Tit. -
10998     III,  XXXII  |                 Csakugyan nem lehetett nagyon megijedve, mert már tréfázni is tudott. -
10999      IV,  XXXVII |                     sokadalom van. Az azonban megijesztette, hogy pénzt elfelejtett
11000       I,  IV     |                  arccal mondta:~- Borzasztóan megijesztettél, princeps. Az én apám meg
11001       I,  IX     |           megbokrosodott, patakparton jártak, megijeszthette valami, levetette õket.
11002       I,  XVI    |                       nekik egyebet, mint ami megilleti õket: a sírást és fogak
11003       I,  XX     |                      tiszteletet és a jótevõt megilletõ hálát látom, de egy sugarát
11004       I,  XVI    |                 zálogául szolgáló sebeket, és megilletõdött szívvel mutattak utat Isten
11005       I,  XVI    |              követének.~A püspök kevésbé volt megilletõdve. Hallott a forumon történtekrõl,
11006      IV,  XXXVI  |                       amely a törvény szerint megillette a lovagokat.~A fiú azonban
11007     III,  XXVII  |                     kimondhatatlan gyöngéd és megindító szomorúságú profilja.~-
11008       V,  XXXIX  |                     kilehelte lelkét. Annyira megindítónak és mindent megtisztítónak
11009     III,  XXXII  |                     neki és elállíthatatlanul megindította. Suaveolum... Honnan tudta
11010       V,  XXXVIII|                     útjuk, azért tétováztak a megindulással. - Mondd, orvos, nincs remény?~
11011       I,  VIII   |                  szerint. Ezzel jelezte, hogy megindultsága majdnem elfojtja szavát.~
11012       I,  VII    |               Diocletianus hitét nem lehetett megingatni.~- Lehet, hogy nem lesz
11013       I,  I      |                       és így minden tekintély megingott.~A kapu felõl tompa bõgés
11014       I,  XIV    |                       jól jár, s ha nem tudja meginni, akkor a jövõ évben befizetheti
11015       I,  XIV    |             uralkodása történetét akarja vele megíratni. A magakorú fiatalok társaságát
11016      IV,  XXXV   |                   futár.~- A császárnak írsz? Megírhatod neki, hogy még most is emlegetik
11017       I,  X      |                     csak a halandók sorsa van megírva. A bíborviselõk nem földi
11018     III,  XXXII  |                      Kisfiú. Hiszen már régen megismerhettél volna, ha olyan kis gyáva
11019      IV,  XXXVI  |                     egy szekrénynek. És akkor megismeri? Tisztába jöhet az ember
11020       I,  XIV    |                        és emberekrõl, akikkel megismerkedett. Kora reggeltõl késõ estig
11021      II,  XXII   |                  kellemetlen istennel kellett megismerkednie a császárnak, akinek eddig
11022       I,  XIX    |                    fanyar cserbûzrõl lehetett megismerni, az illatszergyáriak pedig
11023       V,  XXXVIII|                        mégis eljöttem hozzád. Megismersz?~Titanilla levette kezeit
11024      II,  XXII   |                  meglepetve.~- Hogyne tudnám. Megismertelek a pénzedrõl. Te vagy a Sátán
11025       I,  XVIII  |                       a festék alatt is.~Mire megismételhette volna a kérdést, Maxentius
11026       V,  XXXVIII|                       diót, most négyszemközt megismételtette vele a szégyenfutást. És
11027      IV,  XXXVII |                   begörbített sarkú vánkosban megismétlõdõ koppanásokat hallott, mint
11028       I,  XIV    |               földbirtokos se jár rosszul. Ha megissza a bort, akkor jól jár, s
11029     III,  XXX    |                       mert három congius bort megiszik egy hajtásra.~- Honnan ismered? -
11030     III,  XXX    |                   behunyt szemmel várta, hogy megitassák a mámor hosszú kortyával.
11031      IV,  XXXV   |                      összejöveteleken gyakran megitatta szavaival a lelkek szomjú
11032     III,  XXXII  |                   Puteolit olyan szerencsésen megjárták. A lánynak az jutott eszébe,
11033       I,  X      |                        most mégis jónak látta megjegyezni, hogy az istenek néha irgalmatlansággal
11034     III,  XXVIII |                   indulatot.~- Talán várnál a megjegyzéseiddel, princepsem, míg Maxentius
11035       I,  III    |                 hallatlanná tette a fullánkos megjegyzéseket, egyszer azon­ban talált
11036       I,  VIII   |              figyelmetlenségétõl és a csillag megjelenésétõl. Hirtelen észre tért azonban,
11037      II,  XXIII  |                  vissza az istenek elõtt való megjelenéstõl.~Sokáig járt le s fel dolgozószobájában,
11038      IV,  XXXVI  |                 meghívott napistent is. Amint megjelenítette a kéjt és a dühöt, a szégyenkezést
11039     III,  XXIX   |                    vallotta. Mikor a pribékek megjelentek értük a börtönben, a legkisebb