1-amiat | amibe-balka | balol-bibor | bicce-celza | celzo-csuny | csure-egyik | egyip-eloke | eloko-eretn | erezh-fejke | fejlo-fiuru | fius-furcs | fure-hadiz | hadja-hazuk | hazul-idege | idehe-jarta | jarto-kedve | kedvt-kidol | kidug-koles | kolte-kuszo | kuzde-lehuz | leiga-malha | mama-megje | megjo-melye | melyi-nagyl | nagym-odaer | odafo-ooo | oppos-perme | perny-rator | ratok-selye | selym-szarm | szarn-szinh | szini-tapad | tapas-tilts | tiltv-tunik | tunod-valla | vallh-vihar | vihes-zuzta
Rész, Fejezet
12541 I, XX | a szíve dobogását. Fülét odafordította a szájához.~- Mondjad -
12542 I, I | jövendölt, de Bion sietett odafurakodni a császárhoz.~- Uram, lovad
12543 I, I | kis arcához.~A notarius odafutott hozzá, s megfeledkezve a
12544 V, XXXIX | vezetõjének. Ruháidat is odahordattam. Kocsisod már szerszámozta
12545 III, XXXI | Borzasztó éhes az uram.~Odaintett a sarok felé. A copa megenyhült
12546 I, XX | nyitott be az ajtón. A császár odaintette magához. A fiú habozva állt
12547 I, XX | pergament, s szemét csakugyan odakapta az aláhúzott szó. Most már
12548 I, X | erkélyben végzõdött. A császár odakaroltatta ki a fiút. Az erkéllyel
12549 I, III | Priscát hónapokkal elõbb odaküldte a két caesar-fiúval s az
12550 I, XVIII | bõgését hallatta, mire a tehén odakullogott a kerítéshez. Öreg jószág
12551 I, XIX | világbíró Alexander koporsóját? Odalent kellemes hûvös van, és mire
12552 II, XXV | jutnék, ha erre jársz, míg odaleszek.~
12553 III, XXXI | Septumanus ígérte.~A lány odament hozzá, és elcsicseregte
12554 III, XXXIII | Ide nézz, aranyvirág!~Tit odanézett, és azt mondta, nagyon szép.
12555 I, XVIII | viszonozta a bõgést, és fejét odanyomta a rácshoz. A színész elnevette
12556 I, XII | kellett neki a gyertya, odanyújtotta Minervinának. Most már a
12557 IV, XXXVII | illata. - Kis Tit?~A dajka odaperdült az ágy elé, és csapkodta
12558 IV, XXXVI | elõtt, nagyot szippantván az odarakott jácint-kosarak méz-illatából.
12559 I, I | akinek karjából a baba odarepesett hozzá.~- Csecse, bátyus,
12560 V, XXXVIII| maradjon a közelben. Aztán odasietett a beteghez, aki megcsókolta
12561 II, XXII | mindenki azokat figyelte, odasompolygott a szoborhoz, és félrehúzva
12562 I, XIII | este a rabszolga, amikor odasúgta neki, hogy ezután ez lesz
12563 III, XXXI | segíthetünk. Ci-ic!~A macska odaszaladt, s az asztaltól három lépésre,
12564 V, XXXIX | a császár -, fektess le.~Odaszédült a szobor talapzatához. Bion
12565 IV, XXXVI | színpadra. Most már õ is odatekintett. A háttérben egy keresztfa
12566 III, XXVIII | Ahogy Trulla kitotyogott, odatérdelt a fiú elé, de aztán nevetve
12567 III, XXIX | embernek kérdetlen szóval odatolakodni, s õ senkit se tüntetett
12568 III, XXXI | boltos -, hiszen a feleségem. Odavalók vagyunk mi Puteoliba, én
12569 III, XXVIII | kell búsulni, kisfiú, hogy odavan a szép ruhácskád. Van nekem
12570 V, XXXVIII| találta, az üdvözlést pár odavetett szóval viszonozta, s szinte
12571 IV, XXXV | a rabszolga kezébõl, és odavilágított vele a mauzóleum lépcsõire.~-
12572 I, XVI | császár holttestét a sírból, odavitette a püspökhöz, az megkeresztelte,
12573 II, XXII | Alexandriában, de sokkal ódonabb. A jámbor hit szerint ezt
12574 III, XXXI | félretolásával utat csináljon szûk odújába.~Tit belecsípett a fiú karjába.~-
12575 I, VII | italáldozat befogadására vagy egy odvas fa, amelynek ágairól tarka
12576 III, XXXI | kezeivel minden mondat után öblögetõ mozdulatot tett.~- Nézzetek
12577 III, XXVII | a lábuk alatt szendergő öblöt, a gömbölyű, zöld hegyek
12578 III, XXVII | úgy nyüzsögtek a neapolisi öbölben, mint a halak. Hiszen itt
12579 IV, XXXVII | utoljára láttam.~- Most hol az öcséd?~- Otthon vár, uram. Eskolban,
12580 IV, XXXVII | aureusod megmarad, hogy az öcséddel együtt száz esztendeig sírhattok
12581 IV, XXXVII | elõbb elmegyek Eskolba az öcsémért. Csakhogy...~Megint az állát
12582 IV, XXXVII | duplán kell számítani. Az öcsémmel együtt akarok sírni a falnál.~
12583 V, XXXVIII| zuhant halántékára a sors ökle.~Az atriumban azonban csak
12584 III, XXXI | megkeményítette a keserûség, s ökleivel akkorát ütött az asztalra,
12585 I, XIII | fõistentelent minden ivadékostul az öklömmel verem agyon.~A takarón hevert
12586 IV, XXXVI | istentelenekkel!” Mindenki felugrált, öklüket rázó tömegek indultak meg
12587 III, XXIX | öregasszonynak, és nekiesni ököllel és körömmel, és arculveréssel
12588 I, XVIII | nobilissimát -, ebben az országban ökör az az ember, aki nem bikának
12589 III, XXXII | mint aki ikrát keres az ökörben. Kelet felé akartok nyugatra
12590 I, III | villámokba öltözve ragyog és öl.~Ezért ütõdött meg a császár
12591 III, XXX | elfáradok, és akkor engem ölbe kell venni!~- Akkor Thulén
12592 III, XXVII | osztja meg Platón és úrnõje ölebe között.~Quintipor már rég
12593 III, XXXI | ijedten szökött le úrnõje ölébõl.~- Úgy? Már két esztendeje?
12594 I, XVIII | meggyõzni, hogy ködképet ölel, mint Ixión, s ha nem akar
12595 IV, XXXIV | feleségem, mint te? - Az ölelés szerelmes volt, de a hangban
12596 I, XX | eloltása után rettenetes ölelésben egyesülvén, s a vérfertõzések
12597 I, XIII | fojtogatásod, mint a Maxentius ölelése - mondta fagyosan.~- Eh -
12598 III, XXXII | minden csókjában, minden ölelésében, minden szemcsillanásában
12599 II, XXVI | lehajolt hozzá, és ijedt öleléssel fogta át.~- De nobilissi...~-
12600 IV, XXXVII | parancsolt.~- Ölelj meg. Én nem ölelhetlek meg, mert nekem nincs karom.~
12601 III, XXXI | most csak a fél karjával ölelje? Eldobta a botot, valahol
12602 V, XXXIX | tombolt és tapsolt, amikor ölelkezni látta a két uralkodót. Azt
12603 III, XXX | karomban, amelyikkel téged ölellek.~- Igen, Domina. Nem baj,
12604 IV, XXXVI | ringatnak, és idegen karok ölelnek, és idegen szemek néznek.
12605 I, XII | volt, hogy a lány át merte ölelni a fehér asszony térdeit,
12606 IV, XXXVI | leeresztette a karjait, ölelõ formán terjesztette ki,
12607 III, XXXI | Szelíden, testvérek módjára ölelték egymást a kocsiban. Most
12608 III, XXXI | Quintipor egészen magához ölelve átvonszolta egy csöndesebb
12609 III, XXXI | De csak azért, hogy az ölembe vehesselek.~Amint hazaért,
12610 II, XXII | ne szánd meg õtet, hanem ölj ki minden férfit, asszonyt,
12611 I, XX | Ezek lázadtak volna fel õellene?~- Mondtam neked, uram -
12612 V, XXXIX | édesanyjára gondolt, az is ölni tudott volna a fiáért. S
12613 III, XXIX | Gránátvirágját! Aki még õelõtte is lesüti a szemét, és a
12614 I, X | bizonytalan jövõért talán nem ölte volna bele a pihenésnek
12615 I, XVI | kezdte, hogy az ördög gyakran ölti magára az angyalok alakját,
12616 II, XXII | sakálok és hiénák alakját öltik magukra, de vannak köztük
12617 II, XXIV | lábfõkig lenyúló, kerek penulát öltött, s nyakába kereszttel díszített,
12618 I, X | korára a legdrágább bíborba öltözik a te akaratod szerint.”
12619 III, XXVIII | hagytunk mindent, ahogy öltözködtünk!~Ide-oda tipegve kapkodta
12620 III, XXXIII | oszladozott a tömeg. A selyembe öltözöttek nevettek, egy zöldkötényes
12621 I, V | ajándékozta az apámnak, hogy öltöztesse bele a feleségét. De az
12622 III, XXVIII | istenek, hogy császári bíborba öltöztessék. A palota még a régi jegyében
12623 II, XXII | kérkedõbb, mert alázatba öltöztetett gõgjét. Lassanként sikerült
12624 I, VI | szemetek, és õ mosolygásba öltözteti a szíveteket.~Mosolyogni
12625 III, XXVIII | éppen abban az órában fogja öltöztetni, mikor a nap a hegyre ül. (
12626 I, XX | belekeverni a vért?~Becsöngette az öltöztetõ fõkamarásokat. A csengõ
12627 IV, XXXIV | selymeket látott, azokba õt öltöztette, a Vicus Sandalarum legapróbb
12628 I, VI | tett akkor, mikor regillába öltöztetve fáklyafénynél, fuvolaszó
12629 III, XXVIII | hogy estére fehér díszruhát öltsön, mert vendégek lesznek.
12630 II, XXV | háborúban sokkal több vér ömlik jelentéktelenebb célokért.
12631 I, XX | akik a Pleroma állandóan ömlõ fényébõl a püthagoreuszi
12632 I, XX | szolgálóitól, s a Mitra-imádók önsanyargatásai még borzalmasabbak.
12633 I, III | elaljasodott, megbízhatatlan, az önállóságtól rég elszokott rabszolgákat.
12634 I, I | melléküzletekre, inkább önérzetben gyarapodott, mint földi
12635 V, XXXIX | élet iskolájában szerzett önfegyelmezés óvta meg attól, hogy le
12636 III, XXIX | félbemunka azonban és a császárnõ öngúnyoló nyugalma megzavarta.~A kifestett
12637 I, XI | tartományokat tizedelt meg, az öngyilkosság is járványos lett a nyugati
12638 I, XXI | Anthimusnak mondta magát. Önkéntes vallomásával igazolta, hogy
12639 IV, XXXVII | zászlaja alá úgy özönlenek az önkéntesek, hogy az ilyen veteranust
12640 I, XVII | Pantaleontól tudom ezt, aki az önkívületbe esett császárnét akkor térítette
12641 II, XXII | titkár ruhájában nemcsak önmaga, hanem az egész világ elõl.
12642 VI, XL | kérdésed az volt, nem éreztem-e önmagam is nevetségesnek, hogy a
12643 I, XX | Pleromával, de annyira tele, hogy önmagán kívül semmirõl se tud, se
12644 IV, XXXV | amit Antiochiában érzett. Önmagának is alig merte bevallani,
12645 I, XIII | kicsit fanyarul nevetett önmagára. Neki már többet tud szeme,
12646 I, X | érezte, ha négyszemközt volt önmagával.~Talán a környezet szokatlansága
12647 II, XXII | fiatalok sem voltak tisztában önmagukkal sem. Mióta az alexandriai
12648 VI, XL | voltam gyötrõdéseinek és önmarcangolásainak, én hallottam jajgatásait
12649 I, VI | magadat ezzel az örökös önmarcangolással.~A türelmetlen hang megszeppentette
12650 I, VII | kétágú korbácsot mint az önsanyargatás eszközét - rákiáltott a
12651 II, XXII | áldozatokkal, hanem imádsággal és önsanyargatással kell tisztelni.~- Itt mintha
12652 I, X | akkor õ okosan teszi, hogy önszántából félreáll.~
12653 II, XXIV | mind a hét angyala most öntené ki serlegét a bálványimádásra
12654 III, XXVIII | ruhámat is! Látod? Le kellett öntenem magamat, hogy utánad jöhessek.
12655 III, XXXII | és meleg források nimfái öntögetik urnáikat.~- Ha csak attól
12656 III, XXVIII | menni a császárnénak bort öntögetni. Csak most ügyesebb légy,
12657 III, XXXIII | Trulla ágyban tartotta, öntögette bele a marrubium-levél fõzetét,
12658 I, VIII | torkolló utcák tûzfolyókat öntöttek magukból, a fáklyások légióit.~-
12659 III, XXVIII | hogy számoszi vörösbort öntsön a császárné hátranyújtott
12660 I, XX | tökéletlen. A Pleromának nincs öntudata, mert az gondolatot tételezne
12661 I, XVIII | istennõ édes titkairól. Most öntudatlan szeméremmel göngyölte vissza
12662 I, X | tökéletesen visszanyerte önuralmát. A császár kezdett habozó
12663 I, IV | rhetor nem volt különösebben önzõ ember, s legtöbb pályatársával
12664 I, XVI | hogy a Sinai-hegyi látomást ördögi lesvetésnek tartja.~- A
12665 I, XII | hagyott el az Isten, mert az ördögök elõtt esküdtem. Engem Juno
12666 I, XV | pusztítja el nemcsak az ördögöknek szentelt templomokat, hanem
12667 II, XXIV | másikban aspergillumot tartott. Ördögûzõ imát suttogva meghintett
12668 I, XV | én. Azt hiszed, csak az öregasszonyokat érdekli a filozófia?~Quintipor
12669 I, VI | piacon megszólítottam egy öregasszonyt, s az ide utasított tehozzád,
12670 II, XXII | bizalmatlanság páncéljában öregedett meg, de ez más, nekik volt
12671 I, IX | vágtam föl, mert istennek már öregellettem.~- Quintus! Quintus!~- No,
12672 I, I | Helena. Pincérlány volt, az öregem is kerülgette valamikor.~-
12673 I, VIII | amelyeket ifjan tanult, és öregen tanított. A szabályok nemcsak
12674 I, VII | mosolyodott oda a szerelmes öreggyerek.~El is indult, de erre a
12675 I, XIV | államhajó kormányosainak, s az örményeknek egyre újabb ötletekkel kellett
12676 II, XXV | frissnek nem látta. A pénzügyi örményt arra utasította, hogy készíttesse
12677 II, XXII | S az igaz embereknek ~Örökéletû királya, ~Legyen neked dicsõség!~
12678 I, XIV | a nagy istennõnek, hogy örökké áldozattal kérje pártfogását
12679 III, XXIX | kivándorolnak oda, ahol életük árán örökkévaló kincseket nyerhetnek. A
12680 III, XXX | tudod, hogy okos ember az örökkévalóságot percekkel méri? Ülj föl
12681 I, VII | méltó arra, hogy befogadják örökkévalóságukba. Nem az a fájdalmas, ha
12682 VI, XL | tépje szemeit, amelyekkel örökkön egy fiatal fiú véres árnyát
12683 III, XXX | neked kellene szolgálnom örökkön-örökké.~- Szegény kisfiú! - legyintett
12684 I, XI | a veszteséget.~- Minerva öröklámpására mondom, fiú, fizetek! -
12685 III, XXIX | volna, akinek volt kitõl örökölni a szemérmességet csakúgy,
12686 I, VII | Emennek az ura után meg én örököltem. Illõ, hogy én ruházzam
12687 II, XXII | megnyugtató, hogy bíborának örököse ilyen jól el van rejtve
12688 III, XXVIII | vesznek tudomást Diocletianus örökösérõl. Asszonyi és anyai ösztöne
12689 VI, XL | nagy hasznára lesz majd az örökösnek, amely az aranykoporsót
12690 I, VII | ágyasházába, hogy nevének örököst támasszon. Diocletianus
12691 III, XXXI | kréta, amit leginkább az örökség-vadászok vásároltak, mert ha azzal
12692 I, XIX | múzeumot összehordták. Több örökséget hagytak a világra, mint
12693 VI, XL | halandó istenek bukásán való örömed se, s a te istenedet, amint
12694 VI, XL | tölt el. A te mértéktelen örömedbõl, amely felejteni látszik
12695 I, X | szeret visszatérni ifjúsága örömeinek színterére.~A császár rábólintott,
12696 I, XX | hirdetik a test természetes örömeirõl való lemondást, ami nemcsak
12697 I, XVII | ülünk fényes palotáinkban az örömek terített asztalához, amikor
12698 II, XXII | súrolta.~A mohón vágyott örömekbõl csak ezt kapta meg az apa.
12699 IV, XXXV | bujaság, a kevélység, a testi örömeken való kapdosás. Mint rhetort
12700 II, XXII | csodálkozásának, az életben való örömének. Megfogni a kezét, rá-rátámaszkodni
12701 I, VII | szentségesek érkezésének örömhírével. Diocletianus meggyõzõdhetett
12702 I, VII | súgta neki, hogy ezzel az örömhírrel az istenek az ígért óra
12703 I, VIII | A tér megreszketett az örömkiáltásoktól. A tömeg, amely eddig parancs
12704 I, XV | is megtapsolták.~A város örömmámorban úszott, azonban a környékbeli
12705 I, IX | maradtak -, tudod, mi van ma?~- Örömnap van - simította meg a császár
12706 III, XXVII | halálfélelem üldözöttjeiből, se az örömök kergetőiből. Betegeknek
12707 I, XII | tudtál fordulni az undok örömöktõl, amikkel a Sátán megkísértett?~
12708 III, XXVIII | tudott lemondani arról az örömrõl, hogy a fia hajához értethesse
12709 VI, XL | hamvait, amelyeknek nem sok örömük lesz a feltámadásban? Mit
12710 II, XXIII | Prisca. Okosnak kell lennünk. Õérte. Most már te is a kezedben
12711 II, XXIII | Hét hétig az övé lesz, s örülhet neki, ha el tudja titkolni
12712 III, XXIX | megszólításával. S akik Bajaeban örülhettek az istenek kegyének, azoknak
12713 I, X | lenni, vagy aminek õ jobban örülne, inkább marad-e õmellette,
12714 IV, XXXIV | szereted hallani. Hát nem örülnöd kellene annak, hogy mire
12715 II, XXII | nem lesve, reggeltõl estig örülve a jókedvének, a nevetésének,
12716 I, XX | él, és nagy tiszteletnek örvend az ottani keresztények közt.
12717 I, IX | szandálkája kavargott még egy örvényben.~A császárné máskor mindig
12718 III, XXXII | mutatott mosolyogva a lécbõl összeácsolt kis házikóra, amely tele
12719 I, XX | különösen alkalmas volt. Összeadta magát nemcsak azokkal, akik
12720 III, XXXI | halottaikat. A gazdagok összeadták a váltságdíjat, s a legszegényebb
12721 I, XV | rabszolgák ugyan mindenütt összeálltak egy-egy kis gyülekezetté,
12722 III, XXIX | keselyûk.~A Domina egyre összébb esett székében. Tiltakozást
12723 IV, XXXVII | mint fiatal szerelmeseket összebékíteni.~Eltépte a levelet, és az
12724 I, XIV | módját az ellenkezõ istenek összebékítésének.~Az illustrisek morgása
12725 V, XXXIX | közös sértõdöttség és harag összebékítette a három udvarmestert. Megegyeztek
12726 IV, XXXV | beteljesedik, talán az istenek is összebékülnek egymással. Igaz, hogy addig
12727 V, XXXIX | halálosan sápadt, öreg emberfej összeborult. S a világ ura kimondta
12728 I, VIII | praefectura tetejét. Titanilla összeborzongott.~- Takarót! - szólt hátra
12729 I, XI | könyökölõ, öreg katonákat összebújni. Az apja rendesen közéjük
12730 I, XIII | megképzett az esti kép. Az összebújó két öreg katona, aki nagy
12731 I, III | mindig elejét tudta venni az összecsapásnak.~Maximianus Rómából akarta
12732 I, XI | a nyíl hegye, s a szobor összecsapta két karját, mintha halálos
12733 IV, XXXVI | talpaira erõsített scabillum összecsattantásával megadta a jelt, s megszólaltak
12734 II, XXIV | ünnepül, a tudatlanok néhol összecserélték õket a keresztényekkel.
12735 I, IV | lelkendezett a rhetor, s összecsókolván a magistert és Biont, elszaladt.~-
12736 II, XXII | szétnyitni a száját. Pedig csak összecsukni nem bírta, mert még tele
12737 IV, XXXVII | akar forralt bort inni. Összedugta a fejét az apjával meg az
12738 I, VII | törmelékekre, mint amilyenekbõl összeépítették õket a dór harcosok, az
12739 I, V | beárulták az apjának, hogy összeesküdött ellene. Amint ezt Varanes
12740 I, XVII | gaiban õk is nyomozzanak az összeesküvés szálai után. A caesarnak,
12741 V, XXXIX | Diocletianussal Galerius és Maximianus összeesküvésérõl. De alig értek be a városba,
12742 V, XXXVIII| venni. Nyomára jött volna az összeesküvésnek, amelyet õ tervezett ki
12743 I, XI | rablásra készülnek, vagy összeesküvést forralnak.~- Kezdhetem? -
12744 I, XV | nem gyõzött belõlük eleget összeeszkábálni, mert mindenki csak keresztet
12745 I, XVIII | bánd!~Csak te szeress... Összefacsarodott a szíve. Ki lehetett a számoszi
12746 I, VI | összetörték az oltárokat. Összefogattam belõlük egy csordára valót,
12747 I, V | takard rám. A nyakamon jól összefogd, itt nagyon szúnyogosak
12748 IV, XXXV | vetni hálóit és lépeit, hogy összefogdossa az Isten kalitkájából kiszökdösõ
12749 III, XXXII | Boreas, Auster és Eurus összefogózva járták a táncot. Fejük fölött
12750 III, XXXII | lány kezét, aki szorosan összefogva tartotta nyakán a ruhát.~-
12751 V, XXXVIII| hogy te vagy.~- Minden összefolyik a szemem elõtt, orvos. Most
12752 I, XII | húzva, csak a szakállal összefolyó bajusz fehérlett ki alóla.
12753 I, XIV | vadállatoknál. Galerius mellén összefont karokkal és sötét tekintettel
12754 IV, XXXVI | hegy csúcsából crocussal összefõzött borforrás szökött fel a
12755 V, XXXVIII| kegyvesztettel bánik a császár - az összefüggést a vak is láthatta, s a caesar
12756 II, XXV | hogy a két birodalom urait összefüggõ barátság megerõsítésére
12757 I, I | császári udvar végtelenségében összefusson.~Bion elõbb került oda.
12758 I, XIV | Elõtte Quintipor térdelt, összefûzött pergamen-lapokról olvasva
12759 I, XIV | áldozatokat követelt. Mérhetetlen összegeket nyeltek el a nagy építkezések,
12760 I, XVII | keresztények istenük tiszteletére összegyûlhessenek, és az egész birodalomban
12761 I, XX | tökéletes vallási rendszert összegyúrni, amilyenre csak a leglelkiisme
12762 IV, XXXV | fölkapta és egy markolással összegyûrte a hivatalos lapot.~- Látod?
12763 I, V | nézz!~Kirázta a leplet, összehajtogatta, és visszanyújtotta a fiúnak.~-
12764 IV, XXXIV | láthatott annyit, hogy hiteles összehasonlítást tehetne köztetek.~Már akkor
12765 I, XIX | a könyvtárt és múzeumot összehordták. Több örökséget hagytak
12766 II, XXV | Háromszáz év óta sok szerelmest összehozott, akik elõször azt próbálták
12767 I, VII | mintájára. És ha a kövek összeillesztése nem mindig úgy sikerült
12768 I, XVII | keresztények ellen, akik az összeírás szerint körülbelül egy huszadát
12769 I, XVI | célja van a keresztények összeírásának. A katonaságnál vannak olyanok,
12770 I, XV | adták a hírt:~- A császár összeíratja az egész birodalomban az
12771 IV, XXXIV | kötötte a császár, mikor összeismertetett bennünket, hogy legyek vele
12772 I, XIV | többiek közé. Sok minden összejátszott abban, hogy ez a gondolat
12773 II, XXIV | szertartást, amellyel az összejövetel befejezõdött.~Míg a püspök
12774 III, XXIX | megbeszélésével fûszerezték a társas összejöveteleket.~A caesar eltakarta az arcát
12775 I, III | szükségét érezte a személyes összejövetelnek, amelynek színhelyéül Antiochiát
12776 I, XVI | szelíd feddéssel fogadta az összekarmolt képû hitszónokot.~- A mi
12777 III, XXXI | bakancsos kezével, és úgy összekarmolta magát vele, mintha csak
12778 III, XXXII | fürdõruhájáért, addig, míg Trulla összekészíti az eleséges batyut.~- Nem
12779 I, VII | isteneit, a régi halhatatlanok összekeveredtek az újakkal, és sorsuk körülbelül
12780 I, XX | akarták kipréselni, s mindezt összekeverte a babiloniai és egyiptomi
12781 III, XXXIII | arannyal szõtt virágos övével összekötözte kezét-lábát Gránátvirágnak,
12782 I, XVI | caesarral is lehetett valami összeköttetése. Csak ennyit jegyzett meg:~-
12783 III, XXXI | varázsszer-kereskedõnek jó összeköttetései voltak a bíróságokkal, ezeknek
12784 II, XXIV | ellenállás megszervezésében és az összeköttetések felhasználásában. Neki köszönhette
12785 III, XXXI | akadtak olyanok, akik elõkelõ összeköttetésekkel rendelkeztek, a bíróságnak
12786 I, VIII | tekintettel voltak erre a rokoni összeköttetésre. Ha az elõkelõ betegek a
12787 I, IV | egymástól, és ciprusfasorokkal összekötve. Ötszáz év óta, a városalapító
12788 I, XII | egymásba tette a kezüket, s az összekulcsolt kezek fölé ezzel vetett
12789 I, XII | a fejét, két kezét pedig összekulcsolta.~- Imádkozik - súgta Minervina,
12790 IV, XXXVI | porcikád emlékezett rám, az összekuszált hajadtól a remegõ lábad
12791 III, XXXI | este szakított mezei virág összelapult, megbarnult bugája feküdt
12792 I, VI | kiabálós, hajat tépõ és arcot összemarcangoló felébredéssel, ijesztõen
12793 I, I | ezerannyit adjon helyette!~Összemarkolászta a kis rezeket, és eljajdította
12794 III, XXXII | néhányat tövecskéjével együtt összemarkolt, s letette a tarlóvirágokat
12795 I, XX | bebörtönzött vezetõjét, és összeméreti hitük igazságait a régi
12796 I, VII | tartotta szükségesnek, hogy összemérje magát velük. Neki császárrá
12797 III, XXXII | Mosolyogj ezután a szûz Dianára.~Összemosolygott a két fiatal arc, s mosolygott
12798 II, XXII | észrevette, hogy a társaság összenéz, és megsértődve kérdezte,
12799 IV, XXXVII | én azt? Sok embernek van összenõtt szemöldöke, s az mind ért
12800 IV, XXXV | huszonkét éves, és már többet összenyert másfél millió sestertiusnál.~-
12801 I, III | föl az apa szeme, ahogy összeölelkeztek -, magasabb vagy, mint én,
12802 III, XXXII | betûk is vannak belevésve. Összeölelkezve olvasták el a fölírást.~-
12803 I, XV | se gondolták volna, hogy összeolvashatatlanul nagy a számuk. Az csak most
12804 III, XXXII | volt, és a nimfát, akivel összepajtáskodott, Salmachisnak hívták. Ez
12805 I, XXI | és pillái vértõl voltak összeragadva, s amint az asztalra állította,
12806 II, XXVI | Ureus-kígyók és könnyen összeragasztható scarabeusok! Tessék, tessék!~
12807 II, XXII | gyûlöletes verset. Próbálta összerakosgatni magában, és már nem találta
12808 II, XXII | felkoncolt és darabjaiból összerakott istent ábrázolta. Táncoló
12809 I, X | fordította a szemét.~- Quintipor!~Összerázkódott. Csak a császár hangja volt.~-
12810 II, XXVI | a hang, halk és remegõ. Összerezzenve fordult meg, széttárta a
12811 V, XXXVIII| öregember, akit két ujja közt összeroppanthatott volna, mint egy kiszáradt
12812 I, XV | kereszteket is árult, puhafából összerótt kis krucifixumokat, de azokat
12813 II, XXIV | halállal, és megtudják akkor az összes gyülekezetek, hogy én vagyok
12814 II, XXV | lopatni a hajából? Ha mindig összesöpörnék nyiratkozáskor - aranykefével -,
12815 I, I | szónoklatot mint a tudományok összességét, ami mindenre képesített.
12816 III, XXXIII | már ezüst fátylak kezdtek összesûrûsödni.~Hirtelen sötét lett. A
12817 I, XVI | köszönhetõ, hogy most a császár összeszámláltatja a keresztényeket. Egy görbe
12818 I, XVIII | soká tartott az újdonságok összeszedése.~Végre jött a fiú a könyveket
12819 II, XXII | Itt van, amit a lányod összeszedett belõle.~Egy marék aranypénzt
12820 III, XXXI | copa megpróbált egy mosolyt összeszedni, annak bizonyságául, hogy
12821 I, VII | hivatalos leveleket, s mindenütt összeszedték a nem hivatalos szóbeszédet.
12822 I, IX | Fiatalok még, édes uram, összeszokhatnak - mondta simogatóan. Most
12823 I, III | A carrhaei csata elõtt összeszólalkozott a két hadvezér, úgy, amint
12824 V, XXXVIII| okfeje van, a kitágulás és összeszorulás, de a domina nobilissima
12825 V, XXXVIII| tüdeje se kitágulni, se összeszorulni nem tud, s így spiritusa
12826 I, VII | a dombról, a szemhatára összeszûkül, s míg a messziségek homályba
12827 II, XXIII | gyöngédségét egy seb gyógyítására összetakarító férfi állt szemben a feleséggel,
12828 I, VI | tehát a szövõszék-lécekbõl összetákolt, szegényes ravatalhoz, keresztet
12829 III, XXIX | elsõk a szótartásban és az összetartásban. Ha a császár Galeriusra
12830 I, XI | mi összetartunk...~Nagyon összetartottak már. A félrecsúszott parókájú
12831 I, XI | régi erkölcsök... ha mi összetartunk...~Nagyon összetartottak
12832 III, XXXII | virágot - dobta el a lány az összetépett szirmokat. - Vagy csak irigylem?
12833 I, IV | Elkísérlek odáig. Ha összetesszük az eszünket, majd csak odatalálunk.~
12834 I, III | császár makacs, és mindent összetör, ami akaratával szembeszegül.
12835 V, XXXIX | akiknek istennel szokta összetöretni a csontjait.~Nyugodtan elmondta,
12836 IV, XXXV | Apollót meg Venust és Minervát összetörni kalapáccsal, ha az emberekben
12837 V, XXXVIII| De a hivatalos ügyek úgy összetorlódtak, hogy az apának eszébe sem
12838 III, XXXIII | antiochiai keresztecskével, összetûzte nyakán a ruhát.~- Erre a
12839 I, VII | egész hadsereg színe elõtt összeült. A vizsgálatot Diocletianusnak
12840 I, XI | dolgozószobájában. Pedig amikor összeültek a szentségesek, úgy látszott,
12841 IV, XXXV | Azért szerelmesek, hogy összevesszenek - gondolta Bion. - Amit
12842 III, XXXI | szerelmesek italába keverve összeveszejtette õket egymással, csakúgy
12843 I, XIV | Maximianus és Galerius összevillantotta a szemét, és hallgatott.
12844 III, XXXIII | ha ide mer jönni.~- Sok összevisszaságot beszéltél az éjszaka álmodban -
12845 III, XXXII | A fiú igent intett, de összevont szemöldökkel. A lány tréfásan
12846 III, XXXI | jut.~Az Énekek Énekének összezavart foszlányait próbálta rendbeszedni
12847 III, XXXI | asztalra, hogy a poharak összezörrentek rajta.~A hajós, õszbe csavarodott
12848 I, XX | Hierocles lábára esett, és összezúzta néhány lábujját. A magas
12849 I, III | közt semmi se zavarta az összhangot; amiben része lehetett annak
12850 III, XXVII | a keresztutak és erdei ösvények erőteljes és szolgálatkész
12851 III, XXXII | tépte le - keskeny erdei ösvényen jártak - egy hibiscus-bokor
12852 II, XXII | vissza lélegzeteteket, és ösztökéljétek rohanásra állataitokat,
12853 IV, XXXV | legömbölyített végû nyárssal ösztökélte gyorsabb haladásra az óriás
12854 I, VII | közeledtét tudatják vele.~Az ösztön nem is csalta meg. Amint
12855 I, III | elvi zsarnokság volt, nem ösztönös, hanem hidegen átgondolt,
12856 V, XXXIX | megrántotta a gyeplõt. Az öszvérek megérezték, hogy idegen
12857 V, XXXIX | Kocsisod már szerszámozta az öszvéreket, mikor eléd indultam.~A
12858 IV, XXXIV | vagy a szûk utcákon futó öszvérfogatok csörgõiben. Ha a Vicus Tuscus
12859 III, XXXI | vissza, és keressünk egy öszvérfogatot. A nap nemsoká a hegyre
12860 III, XXXI | nyugtalansággal gondolt az öszvérhajtásra.~- Próbáltál te már olyant,
12861 III, XXXI | vállalni az uraságok az öszvérhajtást, és tesznek le érte egy
12862 I, XII | vezetett a tenger felé. Addig öszvérháton utaztak, s mint egyszerû
12863 III, XXXI | de már egyszer estem le öszvérrõl. Hát te?~- Én se értek hozzá -
12864 I, XV | másik Libentinát keresve.~- Ötért adom a kettõt, pedig magamnak
12865 IV, XXXIV | Harcból jössz, uram?~- Hogyne. Öthónapos férjnek mindig harc az élete.~-
12866 I, IV | amelyekbõl élt. Volt egy ötlete, amellyel az istenek érdekét
12867 I, XIV | örményeknek egyre újabb ötletekkel kellett a császár segítségére
12868 IV, XXXVI | nagyon eredetinek találták az ötletet, s a színész még fokozni
12869 V, XXXVIII| tekintélyek iránt. Amikor ötödször is megjelent a caesar elõszobájában,
12870 IV, XXXVI | állt meg a színpad közepén. Ötvenedszer játszotta már ebben az istenteleneket
12871 I, VII | harsogták, s pár pillanat múlva ötvenezer torokból visszhangzott az
12872 I, VII | senki se tartotta nyilván, ötvenhetedik évében járt.~Amikor a világ
12873 I, XIV | Indiába asszonyi holmikért.~- Ötvenöt millió sestertius ment ki
12874 IV, XXXVII | becsülte a költséget, aztán ötvenre, végre megállapodott hatvanban.
12875 III, XXVII | végig magán. De se kendő, se öv nála. Ventus textilisbe
12876 III, XXXI | elfolyó vért.~Benyúlt a széles övbe, s egy csontocskát dobott
12877 III, XXXII | volt a Gráciák gyöngyös öve - õk maguk ajánlották fel
12878 III, XXXIII | amit az eldobott, és az övébe rejtette.~Még egyszer körülnéztek,
12879 I, V | az erõs karodat? Nini, az öved olyan piros, mint a szám.
12880 I, V | mire mondtad, hogy igen? Az övedre, a számra vagy a karodra.
12881 III, XXX | XXX.~Most már övéké volt a világ. Annyira váratlanul
12882 I, II | orra sem lehet. Márpedig az övékének se szeme, se füle, se keze,
12883 II, XXII | fordult Titanillához. - Az én övembõl, úgy látszik, kicsúszott
12884 I, VI | véres kezekkel akarta az én övemet megoldani! Anyám, anyám,
12885 IV, XXXIV | asztal lábához kötlek az övemmel, ha meg akarsz szökni -
12886 I, VII | van valami babonája, az övének ezt ismerték.~Az egyetlen,
12887 I, XI | biztatta Maxentius. - Venus övére mondom, érdemes lesz. Ennyit
12888 III, XXXIII | és arannyal szõtt virágos övével összekötözte kezét-lábát
12889 I, XVII | amely ha világi okossággal övezi magát körül, talán nagy
12890 III, XXXI | küszöbé meg Limentinus. Az övfelkötésé Cinxia, a hajkenésé Unxia.
12891 I, V | lazán kötött, violaszín övig, karjain és bokáin parányi
12892 III, XXXI | a takarójára. Úgy nézte, övtartó. Vagy szalag volna benne?
12893 V, XXXIX | szabadította ki. A cseresznyepiros övû, zöld ruha volt rajta, a
12894 I, I | thrákhoz.~A fiúk mind az övükkel csörögtek. Hora, a palota
12895 IV, XXXVII | Istene zászlaja alá úgy özönlenek az önkéntesek, hogy az ilyen
12896 I, XIV | provinciák népe a világvárosokba özönlött, ahol ingyen gabonaosztogatással
12897 III, XXIX | Hallott olyanról, még fiatal özvegyrõl Bithyniában, akit a bíró
12898 III, XXX | Bizonyosan a harmincadik özvegységét élvezi már Bajaeban.~Gránátvirág
12899 I, I | a primicerius magister officiorum, a belsõ ügyek minisztere;
12900 I, XIV | kivihetõnek találja a császár óhaját, mert légiói oly megbízhatók,
12901 I, XIV | miniszteren kívül senkit se óhajt látni. Az aláírt paranccsal
12902 IV, XXXV | olvasnak, akik halálukat így óhajtják siettetni.~- Hallgass ide -
12903 I, XVIII | részt vehessek benne.~- Õistenségének kalandja volt egy kollégájával -
12904 III, XXXII | tûzokádó hét álló esztendeig okádta rá a tüzet meg a hamut.
12905 I, XVII | császár elhatározásának okairól. Én se tudok mindent, de
12906 I, VII | nem lehetett tudni, mi okból. A légiók vizsgálatot rendeltek
12907 I, VII | Antiochiának más útja is. Õkegyelmessége megbotránkozva tiltakozott.
12908 V, XXXVIII| betegségeknek tulajdonképpen két okfeje van, a kitágulás és összeszorulás,
12909 III, XXXII | hívták. Ez a Salmachis sokkal okosabb volt, mint a kisfiú,
12910 II, XXIII | kezében. Szelíd rábeszélésre, okokkal való meggyõzésre itt már
12911 I, I | Nikomédiába, javasolni fogom õkomolyságának, a protector domesticusnak,
12912 IV, XXXVII | lucerna, hanem Candelabrum - okosította föl a szíriai. - Candelabrum
12913 I, III | köztük, de Diocletianus okossága mindig elejét tudta venni
12914 IV, XXXV | kecsességével és Minerva okosságával viseli, ez irányban többet
12915 I, XVII | vallásért, amely ha világi okossággal övezi magát körül, talán
12916 I, I | apródok karban kiáltottak:~- Okosságod!~A notarius megbékülten
12917 II, XXII | leghatalmasabbakat. Nem adott rá semmi okot, hogy a keresztények életére
12918 III, XXVIII | látogatás mennyi gondot okoz a Dominának. Nem mintha
12919 I, IV | tartották elzárva a határokat, okozhattak ingerültséget. Elakadt a
12920 III, XXVII | utolsó és soha csalódást nem okozó reménységei. Azokat is köpennyel
12921 II, XXIV | okosság nem mindig bûn, s az oktalanság nem mindig erény. Aki kicsinyhitûségbõl
12922 I, III | hiúsága szarvánál fogva valami oktalanságba vezetik bele a megbántott
12923 III, XXX | okosan boldogtalan, mintha oktalanul boldog.~- Minden filozófusnak
12924 III, XXX | tenyér is kérõ száj - mondta oktató hangon. - Jó meleg fészek.
12925 I, XVI | kehellyel, szent könyvekkel, olaj- és krizma-tartó csészékkel,
12926 IV, XXXVI | neki adja Ázsiát. Minerva, olajág-koszorúzta sisakban, pajzsot és lándzsát
12927 I, XX | is a gyakorlati erkölcsök olaját akarták kipréselni, s mindezt
12928 III, XXXI | Délre már ott voltak az Olajbogyóban. Az ajtó fölé festett címer
12929 III, XXXI | akárhol, hanem csakis az Olajbogyóhoz címzett csapszékben, mert
12930 I, V | úgy felnõttem, mint a vad olajfa. Hányódtam, vetõdtem, amerre
12931 III, XXX | festett csónakukkal egy kis olajfaerdõnél kötöttek ki, amelynek közepén,
12932 I, XX | Ugyanezt panaszolták az olajkereskedõk, a bortermelõk és a tömjénárusok.
12933 IV, XXXV | vittek ott bronzkeresztes, olajozott vászon-lámpásokat vagy szurkos
12934 I, VII | Én Anthimus vagyok, az olajütõ. Ezek meg a rokonaim. Testvéreim
12935 I, VII | úr. Elõször elvitték az olajütõmet, azután leszedték rólam
12936 III, XXXI | figyelj! Itt Mercurius olcsóságot, Apollo egészséget, Septumanus
12937 I, VIII | állana.~A telihold a keleti oldal palotái fölé emelkedett,
12938 III, XXXII | halott reliefjét az oszlop oldalában. Alatta kis párkány volt,
12939 IV, XXXVI | szamárfejbe volt bujtatva. Az oldalából piros patak csordogált.
12940 V, XXXIX | volt, a láda fenekéhez és oldalaihoz odaerõsített szarkofágban,
12941 I, VIII | napján. A fórum nyugati oldalát bezáró praefectura lapos
12942 I, IV | rozmaring-szegély közt vezetett a villa oldalbejáratáig.~Szerencsére éppen azon
12943 I, XII | lépett ki a szent palota oldalkapuján. Minervianus várta ott lóval,
12944 IV, XXXIV | vállát térdig érõ, hasított oldalú tábori csizmája orrával.~-
12945 V, XXXVIII| polgárok közt, mint az õ oldalukról Maxentius. S lehet, hogy
12946 I, IV | kötelékkel veszõdött. - Oldd meg ezt a csomót Varanes!
12947 I, XX | kérdések disputával meg nem oldhatók, s amennyiben az istenek
12948 II, XXII | a feje fölé ernyõt, vagy oldja meg a saruját, vagy szakítson
12949 I, XVIII | Aszklépiadész került a kezébe.~Oldogatom, bontom remegõ kezeimmel
12950 I, XX | lázadásra, szökésre ingerli, s oldott kévévé teszi a hadsereget.
12951 I, I | Már akkor futott is az oleander fasorok közül a dajka. Övén
12952 I, I | is követte volna, ha az oleanderek közül föl nem csendül egy
12953 II, XXIII | együtt fogsz áldozni Jupiter Olimpicus szentélyében az udvar szeme
12954 III, XXXI | Apolló tartották az óriás olívaszemet, amelyre ez volt írva: Utas,
12955 III, XXIX | vén szívébe fúrni az ezüst olló és ezüst csíptetõ hegyét.
12956 V, XXXVIII| késsél sokáig. Atroposz ollója kérlelhetetlen.~- Mi? -
12957 I, X | foghatom meg Atroposz kezét, ha ollóját életed fonalára fogja.~-
12958 III, XXXIII | s ne haragudjon, hogy az ollóvásárlást nem õrá bízza. Ahhoz Trulla
12959 I, VII | csolták a lictoroknak, hogy ólmos korbáccsal serkentsék az
12960 III, XXIX | nádat vertek, mellére forró ólmot, ölébe jeges vizet csepegtettek,
12961 IV, XXXVII | húzódott hátrább Quintipor. Az ólnak nem érezte semmi szagát;
12962 I, XV | és ruhába tûzésre való ólomfeszületek csörrentek össze rajta.~-
12963 I, XV | rászorította a bulla fedelét az ólomfeszületre, és bosszúsan nézett a szemfüles
12964 I, VIII | halálos biztosságú parittyák ólomgolyóit csörgetve meneteltek át
12965 III, XXXI | is!~Megemelte poharát az ólomisten felé. A többiek is kortyantottak.
12966 I, XV | fogott meg a lány egy ólomkeresztecskét. - De hiszen ez akasztófa!
12967 IV, XXXV | két sestertius a valódi ólomlovon ülõ Epona istennõ, aki lovastul
12968 I, IV | arcát fehérítette, s egy ólomrudacskával egy csöppet hosszabbra vette
12969 III, XXXI | egy téka tetején Bacchus ólomszobrocskája állt, vigyorgó ábrázattal,
12970 V, XXXIX | gyûrött bíború öregember és az ólomszürke arcú, elkócosodott, lötyögõs
12971 IV, XXXVII | mutatott Quintipor az ólra. - Az isteneid is ott vannak?
12972 I, XII | menyasszonyát akarta anyja oltalmába adni, hogy rejtse el magánál.
12973 I, XII | császári családból támasztott oltalmat az õ népének.~
12974 IV, XXXVII | kívül a megvetettség is oltalmazója.~Igaza lehetett, mert a
12975 II, XXIV | gyöngeségébõl, és elvetted a mi oltalmazónkat a szörnyû próbatétel napjaiban,
12976 II, XXIV | megerõsödött.~- Úristen, aki oltalmazót választottál nekünk az asszonyi
12977 II, XXIII | fölállítsák a halhatatlan istenek oltárát. Minden reggel engesztelõ
12978 I, X | etetõvályút csináltak az oltárból, és az istenek lesoványításából
12979 I, VII | mért áldozattal lépett az oltárhoz. Vadászatról jött, s az
12980 VI, XL | szaggatják meg, hogy az omladozó oltárok köveit elhordják káposztás
12981 I, VI | elvetemedettek összetörték az oltárokat. Összefogattam belõlük egy
12982 I, III | vagyok, légy te Herculius. Oltárokon szenteltessék meg a te neved
12983 I, VII | hogy húst is kapnak az oltárokról.~- És hová lettek az elöljáróitok?
12984 I, XIX | inkább márványkápolnák, oltárszerû tömbökkel, amelyekben egy-egy
12985 III, XXXI | kiszolgálni még istennel is. Az oltártól jobbra és balra Diocletianus
12986 IV, XXXIV | az adoptálás gondolatát õ olthatná bele legtöbb reménnyel,
12987 I, III | már újra tábori fakupámból oltottam szomjamat. De amely pillanatban
12988 I, V | Elhiszed, hogy én is az Olümposzról pottyantam ide?~- El, nobilissima -
12989 III, XXVII | viasztáblát.~- Ne féltsd, nem olvad meg - nevetett Quintiporra.~
12990 II, XXV | egyéb mulatsága, mint az olvasás. Félti a szemeit az ákombákomoktól.
12991 IV, XXXV | pokol tintájával írt könyvek olvasása, ami megrendíti a hitet,
12992 I, XX | pergamentekercset, kíváncsian kezdett az olvasásába, aztán kedvetlenül ejtette
12993 III, XXXIII | házasfelek elválását.~- Olvasd csak, Gránátvirág, nekem
12994 III, XXXIII | viasztáblákat, és addig olvasgatta õket, míg kívülrõl nem tudta
12995 I, XXI | tartott szemei elé, maga olvashatta a feleletet:~- A keresztények!~
12996 I, XVII | csakugyan hibát követett el. Olvasmányába volt merülve, amikor csoszogást
12997 IV, XXXV | gyógyíthatatlan betegek olvasnak, akik halálukat így óhajtják
12998 I, XV | hír? Majd egyszer nekem is olvasol belõle. Merre menjünk most?
12999 I, XVIII | rendelkezésére Bionnak a nagy olvasóterem mellett, ahol tudós rabszolgák
13000 I, XXI | csillagokhoz is ért. Vajon azt olvassa-e ki belõlük, amit Bion?~Annyira
13001 III, XXXII | belevésve. Összeölelkezve olvasták el a fölírást.~- Titus Lollius
13002 IV, XXXV | város kormányzását is.~- Olvastál már ma Acta Diurnát? - fogta
13003 I, XXI | újhitûek szent könyveibõl olvastat fel magának. Nikomédiában
13004 I, XV | rendelkezik velem. Velem olvastatja föl azt a könyvet, amit
13005 III, XXIX | tiszta és nemes Vergiliust olvastatnád vele, leányom. És talán
13006 I, XVIII | Amiket ezelõtt veled olvastatott a császárné.~- Azok nem
13007 III, XXX | legyintett a lány. - Hát hiába olvastatta veled a Domina a filozófusokat,
13008 I, XIV | összefûzött pergamen-lapokról olvasva föl valamit. A császárné
13009 VI, XL | fogja darabolni, és be fogja olvasztani, hogy olyan alkotásokra
13010 II, XXVI | dülöngélõ matróz kergetett egy olyanfajta lányt, akinek tiltva volt
13011 I, XV | meg a Dominát?~- Valami olyanféle. Evangéliumnak hívják.~-
13012 V, XXXIX | Kis Tit így körülbelül olyanformán került a föld alá, ahogy
13013 I, VII | helyekre más neveket írt be. Olyanokét, akik megvesztegették.
13014 I, VI | mezítlábas rabszolgákkal, hanem olyanokkal is, akik ezüstfélholdas
13015 III, XXIX | Hanem az asszonyok! Hallott olyanról, még fiatal özvegyrõl Bithyniá
13016 III, XXXI | Nem imádság, csak valami olyasféle. Õk úgy hívták, hogy ótestamen
13017 I, IV | meg.~- Hát hiszen én is olyasfélét gondoltam - köhécselt pajzánkodva
13018 I, VI | ingyen gyógyított. Mégpedig olyformán, hogy a betegnek megmondta
13019 III, XXXI | vagy nagynéni tenyerébe egy omegát mázolhattak, a görög ábécé
13020 I, X | jobban örülne, inkább marad-e õmellette, akár eddigi állásában,
13021 I, VII | voltak - a légiók rossz ómenek miatt nem akartak tovább
13022 I, III | hadsereggel vele jártak, rossz ómeneket kaptak az istenektõl. A
13023 V, XXXIX | az augur a legkedvezõbb ómenekkel szolgált. De ez, ha csillapította
13024 III, XXVII | már úgyis annyit kellett őmiatta szenvedni.~Titanilla engedelmes
13025 II, XXII | amelyek a néhai templomvárosok omladékain épültek. Elephantinéban
13026 I, XXI | döntött romba a földrengés, az omladékok eltakarításakor egy hieroglifás
13027 I, XXI | haragjukat felidézték? Több omladékra azt a figyelmeztetést írták
13028 VI, XL | ha Gaiával együtt porrá omlik a föld, és Neptunusszal
13029 I, IV | a két vállát.~- Hercules Omphalé lábainál! Mit szólsz hozzá,
13030 IV, XXXIV | gránátgallyakkal; és a lapos onix-csészékben is neki tarkálltak a piros-kék
13031 I, VI | felhalmozott aranyszívek, onix-szemek, elefántcsontból faragott
13032 I, XVI | szobrait és edényeit rézzel és ónnal. Igaz, hogy ilyesmit maga
13033 I, VI | lándzsáját. Azt mondta, õ nem ont keresztény vért. No, én
13034 I, VII | hogy õk keresztény vért nem ontanak. A lázadó kínpadon vérzett
13035 I, IX | dolgoztak méreggel, amely nem ontott vért, de kevesebb lármával
13036 I, VI | keresztény vért. No, én ontottam. Saját lándzsájával szúrtam
13037 I, X | jóvátehetetlen bûnt követne el? Vért ontson mégis, éppen ezen a napon?
13038 I, XIV | tiszta munkát szereti.~- Nem ontunk vért - rázta meg a fejét
13039 I, I | respectabilisek.~Ezután felsorolta még õokossága a legfontosabb megszólításokat;
13040 VI, XL | boldogul, Lactantiusom!~ ~.oOo.~
|