1-amiat | amibe-balka | balol-bibor | bicce-celza | celzo-csuny | csure-egyik | egyip-eloke | eloko-eretn | erezh-fejke | fejlo-fiuru | fius-furcs | fure-hadiz | hadja-hazuk | hazul-idege | idehe-jarta | jarto-kedve | kedvt-kidol | kidug-koles | kolte-kuszo | kuzde-lehuz | leiga-malha | mama-megje | megjo-melye | melyi-nagyl | nagym-odaer | odafo-ooo | oppos-perme | perny-rator | ratok-selye | selym-szarm | szarn-szinh | szini-tapad | tapas-tilts | tiltv-tunik | tunod-valla | vallh-vihar | vihes-zuzta
Rész, Fejezet
13541 II, XXII | a leperzselt szõrszálak pernyéjét. - Mikor ezt a Beliál leányát
13542 I, VI | õsztõl tavaszig gyászolta Perszephonét. Neked, anyám, tizenhat
13543 I, VII | érezte alacsonyabbnak magát. Pertinax egy szénégetõ fia volt,
13544 III, XXXI | ijesztenek ezzel a nagy perzekúcióval. De már mondom, inkább a
13545 IV, XXXIV | elhúzta elõle az ajtó nehéz perzsa-függönyét.~A fiú a trabeát viselte,
13546 II, XXVI | amelyekben garmadákban hevertek a Perzsa-öböl gyöngyei, India drágakövei
13547 I, V | ujjainak égõ csíkjait. A perzsára rosszabb volt gondolni,
13548 I, IV | szerencsét.~Vonszolni kezdte a perzsát, de aztán a homlokára ütött.
13549 III, XXXII | beáztatta az esõ.~- Nem - perzselt fülébe a lány lehelete. -
13550 I, VII | szakálla több helyen le volt perzselve, megszólalt.~- Bocsásd meg,
13551 I, XIII | kitömetve hordoztatta meg Perzsia városaiban. Nemcsak hadi
13552 I, XIV | Armeniába rabszolgákért, Perzsiába eunuchokért, Sericába selyemért
13553 I, IX | szokás a halálról mesélni. Pessinus körül táboroztak akkor,
13554 I, VII | pillanatra se hagyja üresen.~Pessinushoz közeledett a menet, Galateia
13555 I, IX | érnek. De nem jutottak el Pessinusig se, a ló megbokrosodott,
13556 I, VII | jelentkezett állandó lakosul. Pessinust már az õsidõk homályában
13557 II, XXIV | pogány Rómába megy, hanem Péter és Pál városába, s alázatosságában
13558 IV, XXXVI | meztelen válla piros és sárga pettyekkel volt kifestve. Bozontos,
13559 II, XXVI | riadtan nézték egymást. Pharosz forgó lámpájának kék fényében
13560 II, XXVI | a várost összekötötte a Pharosz-szigettel. A világítótorony csúcsán,
13561 I, XX | fogja meggyõzni.~- Olyan Pharoszt gyújtottam - mutatott ki
13562 I, XX | rendelkezésére bocsássa. Philaletes, vagyis az Igazság Barátja
13563 I, VII | Maximianus favágó, az arab Philippus pedig tevehajcsár és Septimius
13564 I, XX | nevezett csíra, a Jamblichus, Philo, Plotinos istenkeresõ iskoláinak
13565 III, XXX | tengerbõl, ha vihar van. Phlegrae fortyogó mezõi, az alvilág
13566 I, XX | javainak egyformán legnagyobb piaca különösen alkalmas volt.
13567 III, XXXI | szamárkái csilingelték be a piacot, hátukon a tejescsöbrökkel,
13568 I, I | a régi ezüstöt is. Aki a piacra ment vásárolni, zsákokban
13569 III, XXXI | Romulus régi faszobra, és Picenumban egy koca karvalykörmû malacot
13570 I, III | teszi azt. Hiszen egész piciny gyerek volt, mikor anyjától
13571 III, XXXII | hány mellen nyugodott ilyen pihegéssel ez a fej? Hiszen lehet,
13572 IV, XXXV | klepetusában.~- Elfáradtam, pihenek egy kicsit - köhécselte
13573 I, XXI | és nem rozsdásodik el a pihenésben sem. Csak kézbe kell venni,
13574 I, X | talán nem ölte volna bele a pihenésnek semmi örömét nem ismerõ
13575 III, XXXII | szentélyben, s ha fáradtak, ki is pihenhetik ott magukat.~- Akarod, kis
13576 III, XXXII | hûvösében terítsen-e nekik pihenõ helyet friss szénából, amelybõl
13577 III, XXXII | kezét a lány a fiú felé. - Pihensz egy kicsit velem?~Csak most
13578 III, XXXII | övé jéghideg. Hány kézben pihent már ez a forró kéz, és hány
13579 III, XXIX | remélte, hogy õk is jól pihentek.~- Nem - csóválta meg Constantius
13580 IV, XXXVI | félvállát mezítelenül hagyó, pikkelyekbõl álló általvetõben, az egész
13581 I, VIII | cataphractarius következett, pikkelyes páncélú lovasok, körülzárva
13582 I, III | legészakibb vonalán visszaverte a piktek és skótok támadását, arról
13583 I, III | keskeny karimájú, könnyû úti pileust, és szemébe szabadult hófehér
13584 III, XXXI | meggyfabotért. A boltos szemei pilla nélkül is hamar átláttak
13585 I, XXI | levágott emberfejet. Haja és pillái vértõl voltak összeragadva,
13586 IV, XXXVII | hiába szorította össze a pilláit: amikor gondolatai kezdtek
13587 I, VI | kérdezte a császárné nehezedõ pillákkal. - Nem vagy álmos, lányom?~-
13588 IV, XXXVII | sötétbe egyformán belefáradt pillákra.~De hiába szorította össze
13589 IV, XXXVII | felborzolta a lelkét, de csak pillanatokra, mint nyugodt tó tükrét
13590 I, XXI | látod, mi van benne?~- Egy pillangóforma, kiterjesztett szárnnyal.
13591 V, XXXVIII| mint a bajaei romok kék pillangója a bokrok alatt, mikor kialudt
13592 III, XXVII | amelyet csak a madarak, a pillangók és a gyíkok ismertek. Ők
13593 III, XXVII | késett olyan sokáig, mert pillangókat hajszolt. Sok szaladgálásba
13594 I, X | az apa és anya számára a pillangókergetõ évek sok boldog kacagása
13595 I, III | elmoshatta szívében a gyerekszív pillangószárnyú emlékeit.~Mire a lovakat
13596 I, XXI | egy kiterjesztett szárnyú pillangót lehetett látni. Memphisben
13597 V, XXXVIII| azonban a császár hideg pillantása elhallgattatta. Jobbnak
13598 III, XXIX | fölnyitotta a szemét, s utolsó pillantásával észrevette férjét, aki szégyenkezve
13599 III, XXXII | hozzátette, bocsánatkérõ pillantással a nyilas istennõ szobrára
13600 I, VI | császárt csak isteni díszében pillanthatták meg a halandók, felesége,
13601 III, XXXII | aureust.~- Ezüstkést hozok! - pillantott oda az öreg, és kiszaladt
13602 I, VIII | vállal ült székében, fel se pillantva. Nem lehetett tudni, alszik-e,
13603 III, XXXI | Reggeli tüsszögését végezte, pillátlan szemeivel a napba pislogva.~-
13604 III, XXX | szarvasokkal, a napos mezõket a kék pillékkel és szitakötõkkel.~- Az egész
13605 I, XI | hogy cselédszobákból meg pincernariákból szedegessük föl
13606 III, XXXII | Quintipor megdobálta õket píniatobozzal, de a galambok nem ijedtek
13607 I, XI | szemét. Mire rászorította pióca-száját a princeps, akkorára már
13608 V, XXXIX | díszkorsót és asszonyi piperetárgyakat is tegyenek a koporsóba.
13609 I, V | akikkel néha elácsorgott a Piraeusban, nem ilyenek voltak. A korinthusi
13610 II, XXII | idegenkápráztatók szokott meséinél. A piramisok éppolyan mélyre nyúlnak
13611 II, XXII | dermedni azt az országot, amely piramisokat épített már akkor, mikor
13612 III, XXIX | megránduló arcra a tavasz üde pírját, ahogy ártatlan gonoszkodással
13613 I, XIV | és aludni küldte, de egy pirongató szó nélkül. Abból a nagy
13614 IV, XXXIV | onix-csészékben is neki tarkálltak a piros-kék anagallisok, õt etette a
13615 III, XXVII | csillagfénynél karcolta tele a piros-viaszos tabula ceratát, s ilyenkor
13616 VI, XL | mert a rózsaszínűek és pirosak, a kékek és zöldek, sőt
13617 I, XI | kell mutogatni.~Galerius pirosan és keményen közbeharsogott.~-
13618 III, XXIX | körömmel, és arculveréssel pirosítani ki a mínium-kenõcs helyett,
13619 I, IV | haját igazgatta, a száját pirosította, az arcát fehérítette, s
13620 V, XXXVIII| valamiért visszaszaladt. Ott piroslik a bíbora, látod?~- Kirõl
13621 III, XXX | eszébe, hogy a körülöttük pirosló lychnisekbõl fonjanak koszorút.
13622 IV, XXXV | Amikor azonban a Tiberis pirosodni kezdett a vértõl, és a csatornákat
13623 II, XXV | s a fiút vidámmá, arcát pirossá, szemét mosolygóvá tették.
13624 I, III | akinek halvány arcát a harag pirossága gyújtotta ki, lehûtötte
13625 I, VII | magában. Ma az alkonyati pirosságot se szerette nézni, mert
13626 III, XXXII | Gránátvirágot. Öröme telt a pirulásában, és nagyon ambicionálta,
13627 I, XX | veszélyes.~Egy kicsit el is pirult a császár, amikor ezt mondta.
13628 I, XX | császári család egyik tagjáról pirulva beszélt elõtte. - Örülök
13629 II, XXVI | a lány elé.~- Mintha még pislogna benne egy-kettõ - mondta
13630 IV, XXXVII | beszélgetést. A mécsesben még pislogott a kanóc. Megigazította a
13631 III, XXXI | pillátlan szemeivel a napba pislogva.~- Talán itt is kapunk -
13632 V, XXXIX | hátrafordultak és csitítva pisszegtek. Mások, alacsonyabb rendû
13633 IV, XXXVII | akadhatott bele. Az írnok piszkálgatta egy darabig, aztán eldobta,
13634 III, XXX | az elsõrõl tudom, hogy az Pitho, a szerelmi rábeszélés.
13635 IV, XXXIV | feleségem?~- Értem, caesar - pittyesztette le Hormizda duzzadt ajkait. -
13636 II, XXVI | Kleopátra asszonyfehér-bõrû platánja alatt álltak. A lány belekapott
13637 I, IV | óriási területen elszórva, platánligetekkel elválasztva egymástól, és
13638 II, XXV | óriásra. - Azonnal!~Az öreg platánt Kleopátra fájának hívták.
13639 I, XIX | nemcsak azért, hogy az isteni Platónhoz jobban hasonlítson, hanem
13640 I, IV | Senecástól, s ráadásul az isteni Platónt is. Mi baj, Quintipor?~A „
13641 III, XXVII | Ma megérkezett Rómából Plautilla, akit Univirának is neveznek,
13642 IV, XXXV | császártól tudta, hogy a Plaviusok és a császárné arra akarták
13643 I, XX | Valamennyien közelebb vannak a Pleromához, mint a földi emberek, ennélfogva
13644 I, XX | világ pedig tökéletlen. A Pleromának nincs öntudata, mert az
13645 I, XX | ez az ember most tele van Pleromával, de annyira tele, hogy önmagán
13646 III, XXVII | neki a Trullától hallott pletykákat. Ma megérkezett Rómából
13647 I, XI | balján Theodorával római pletykákkal próbált kedveskedni az asszonyoknak.
13648 I, III | gondba ejtette. Galerius azt pletykázta neki, hogy Constantius nem
13649 I, X | Traianus fogadhatta valamikor Pliniust, a filozófust. Nyájasságában
13650 I, XX | csíra, a Jamblichus, Philo, Plotinos istenkeresõ iskoláinak nyomorú
13651 I, X | az emberszív a tanyájuk. Plutarchosz azt mondja, a meleg párák
13652 I, I | szétvetve hálálkodott.~- Plútosz ezerannyit adjon helyette!~
13653 I, XX | zuhatagja: a nusz, amely nemzé a pneumát és az aetont, az ennoia,
13654 V, XXXVIII| esetében mégis inkább a pneumatikusokkal tart. A négy elem, a meleg,
13655 III, XXX | a kopasz fejhez tartozó pocak.~- Áldom az isteneket, hogy
13656 I, XVIII | gyárnegyed sikátoraiban pocsolyákat vagy szemétkupacokat kellett
13657 I, VIII | magához intse, elsöpörték a podiumáról. Maga a nagy emelvény is
13658 I, VIII | álló, de sokkal alacsonyabb pódiumon.~- Szentséges urak, testvérei
13659 IV, XXXVII | aztán ötvenre, végre megállapodott hatvanban. Quintipor mindenre
13660 I, XIX | juthat az eszébe valamelyik podvásfejûnek, hogy el kell kobozni Cicerót.~
13661 IV, XXXIV | nõdnek!~A princeps kívülrõl pöfögött vissza:~- Ne féltsd, lesz
13662 III, XXIX | volt benne élet, olyan cölöpökre kötözték rá, amely hegyes
13663 III, XXVII | nagyfülû ügyvédre, aki ura pöreit viszi, a második a szép
13664 I, VIII | harsogása és a tympanumok pörgése jelentette a menet közeledését.
13665 IV, XXXV | most már önmagát kezdte pörkölni. A triumfus után kihallgatásra
13666 II, XXII | röhögve kergetett maga elõtt a pörkölõ leheletû Tifon, a sötétség
13667 III, XXXI | fanyar füstjével, a zsírban pörkölõdõ véreshurka meg a roston
13668 IV, XXXV | vesszõztette ki, hogy a szenvedések pörölyével keményre kalapálja. Most
13669 I, XIII | nek, s az utolsó a sápadt pofájú lesz. Ezzel az öt ujjammal
13670 III, XXX | Magatudatlan mozdulattal letört a pogácsából egy darabkát, és letette
13671 III, XXXI | keresztényeké, a legvakbuzgóbb pogányok se tagadhatták le azokat
13672 I, IV | isten szolgálatában. Amit pogányul tanult, annak keresztényül
13673 I, XI | Kezdhetem? - nyúlt Maxentius a pohara után. - Akinek a csészéje
13674 III, XXVIII | császárné hátranyújtott poharába. Azonban egyszerre elhomályosodott
13675 III, XXXI | ütött az asztalra, hogy a poharak összezörrentek rajta.~A
13676 III, XXX | gyönyörû nimfa, mert íme poharakat készített, amelyek egyedül
13677 I, XX | megrendeléseket kelyhekre és poharakra, csak azt kívánják, hogy
13678 I, XI | csendülésre, és fölemelt poharával intett Maxentiusnak.~- Fizetsz,
13679 III, XXXI | hozzá, elviszik magukkal pohárnoknak.~- Úgy látom, nagyon is
13680 III, XXX | nagyon elszomjaztam.~- Hû pohárnokod kötelességét teljesítette,
13681 III, XXX | mint a szivárvány. Hûtlen pohárnokomat keresem, halhatatlan isten,
13682 III, XXVII | ebédnél, vacsoránál mint pohárnokot állította az asztalhoz,
13683 I, VII | asztalukhoz, megparancsolva pohárnokuknak, hogy kárpótlásul az átszomjazott
13684 III, XXVIII | Igen, ügyes fiú.~Titanilla, pohárral a kezében, elkacagta magát.~-
13685 III, XXVIII | ha meglátják. A császárné pohártöltögetõ rabszolgájában senki se
13686 VI, XL | ajtajait hálóval szõtte be a pók, és azt legföljebb a parasztok
13687 III, XXVII | ahogy Bajaeban nevezték a pókhálóselyem fürdőruhát. „Szőtt levegő.”
13688 IV, XXXV | leveti az Antikrisztust a poklok mélyébe, és berekeszti az
13689 I, XVI | amikor ki lehet vetni a poklot sarkaiból. El kell venni
13690 I, XVI | cselekedetéért került a pokolba. Késõbb azonban egyik csodatevõ
13691 I, XVI | Trajanus lelke kiszabadult a pokolból. Ha ilyen irgalmat talált
13692 IV, XXXVI | hajaszála külön-külön fél a pokoltól.~- Nagyszerû! Hihetetlen! -
13693 IV, XXXVI | végigtapogathatja minden polcát, mint egy szekrénynek. És
13694 IV, XXXV | nappal mécsest keresgélt a polcos asztalon. Türelmes ember
13695 III, XXXIII | azért emelkedett oly magas polcra az istenek kegyelmébõl,
13696 I, VII | római birodalomnak, amennyi polgára. A napfényes Olümposz befogadta
13697 I, XX | nevében beszélnek, amelynek polgárai közt talán õk fizetik a
13698 I, XXI | szabad polgár, veszítse el polgárjogait; hivatalt ne viselhessen,
13699 I, XXI | az új rendeletet, amely a polgárjogok elvonása alakjában erkölcsi
13700 I, XXI | Ez a törvény a keresztény polgárnak nem a vallását találta büntetendõnek,
13701 I, III | Alattvalóiban nem látott római polgárokat, csak elaljasodott, megbízhatatlan,
13702 IV, XXXVI | aki nem sajnálja a pénzt a polgárság mulattatására, az biztosan
13703 V, XXXIX | egész udvart, sõt Nikomédia polgárságát is megvendégeli.~A császárné,
13704 I | I.~ANTIOCHIA VAGY A POLITIKA KÖNYVE~
13705 I, XI | felbõszítette.~- Te lekéstél a politikáddal, öcsém. A születéseddel
13706 I, XXI | iratait nem vallási, hanem politikai okokból kellett elkobozni,
13707 V, XXXIX | szegény kis halott, miután a pollinctorok bebalzsamozták, már negyedik
13708 III, XXX | Gondûzõ villa, ahol Vedius Pollio rabszolgák húsával hizlalta
13709 III, XXXI | nyáron boltoskodok itt. Polluxra mondom, amit a kocsmán keresünk,
13710 II, XXVI | engem, Trulla a maga meleg pólyájába csavargatott. Ott vacsoráztam
13711 I, III | mutatod magad a méltóság pompájában. Pedig a halandók megkívánják
13712 I, III | erejével, hanem megjelenése pompájával is hódít. Mikor a carpusok
13713 II, XXII | Itt nem volt ugyan olyan pompás szentélye, mint Alexandriában,
13714 I, VIII | világ napról napra szebb és pompásabb lesz. Nincs már hozzáférhetetlen
13715 IV, XXXV | egy kis tûnõdés után a Pompejus-színházat ajánlotta. Ott zene is van,
13716 IV, XXXVII | Róma legrégibb hídján, a Pons Subliciuson, amelyet a szent
13717 I, XX | keleti határ legkényesebb pontján állandósuljon a nyugtalanság.
13718 III, XXIX | ólom, Judeában a fejsze, Pontusban a kerék. Galerius caesar
13719 II, XXIV | leheletükkel szétválasszák Isten ponyváján a tisztát az ocsútól. De
13720 I, III | javasolta a princeps. - Por lesz, de szájtátók nem elõzgetnek.~
13721 III, XXXI | lábúaknak afrikai százlábú porát kellett a sarujukba szórni,
13722 IV, XXXVII | gödrit szárított szarvasszív porával, míg megint meg nem indult
13723 I, VII | belõle. Reszketve hulltak porba a fényes urak elõtt, de
13724 IV, XXXVII | fölfelé jajveszékelnek a porból. Talán ha délután nem hallja
13725 IV, XXXVI | együtt, neked már minden porcikád emlékezett rám, az összekuszált
13726 III, XXXI | míg a kivégzettek minden porcikája a testi szenvedéseket hárította
13727 I, I | befelé tipegett a porticus porfír-oszlopai közt.~Ájult csöndet ért
13728 II, XXIII | amelyben anyja csontjai porladtak, olyan palotát akart építtetni,
13729 IV, XXXV | annál hamarabb szét fogják porlasztani a makacs és kemény sziklát,
13730 I, XX | repesztéssel és forró ecettel porlasztotta az Alpeseket.~Diocletianus
13731 I, I | nobilissima egész közönséges poronty módjára vágta végig magát
13732 III, XXXI | vastag talpú bakancsai porosak voltak. Vállán üres bõrzsák
13733 I, XVI | a bálványimádó helytartó poroszlói elõl.~Mindenfelõl lángoló
13734 III, XXIX | ugyanakkor rámutatott a bíróra, a poroszlókra és a hallgatóságra. Erre
13735 I, XIX | egy-két hétig békesség lesz.~A Porta Solis felõl, amely a városbástya
13736 I, XIX | barátait egy árvanevelõ intézet porticusába, amelyet még Marcus Aurelius
13737 I, XVI | míg a késõn érkezett s a porticusban megrekedt orvos jelentkezett.~-
13738 V, XXXVIII| a helyes arány, amely e pórusok átmérõje s a rajtuk elpárolgó
13739 IV, XXXVII | kap-e holnap reggelire, vagy possajtott kölest.~- Most pedig kis
13740 I, VII | hivatalos kémszolgálatot a posta-ágensek végezték, akik a birodalom
13741 V, XXXIX | princeps a legközelebbi postaállomásnál a futárok számára fönntartott
13742 V, XXXIX | ház tagját. A következõ postaállomáson újra lovat váltottak. De
13743 V, XXXIX | lakomájára, találta a római postában az elsõ hírt, amely újra
13744 II, XXIII | hogy a Salonába küldött postahajó zátonyra futott, egész közel
13745 II, XXV | Hispaniában. Erdõk kivágatásával, posványok kiszárításával, csatornák
13746 II, XXIII | menthettek. A futár is leszállt Poszeidónhoz a rábízott üzenetekkel és
13747 V, XXXVIII| durvább anyagokkal érintkezik. Poszeidonosz szintén megerõsíti ezt,
13748 III, XXX | a másodiknak? Ismered?~- Pothus, a vágy - szorította magához
13749 I, V | hogy én is az Olümposzról pottyantam ide?~- El, nobilissima -
13750 I, VIII | szorítani a tömeget, és praecok hirdették ki, hogy a hivatalos
13751 IV, XXXVII | kádban, és kikiáltatta a praecóval, hogy aki kikiáltási árban
13752 I, XVI | méltóságban tette tiszteletét a praefectusnál. Õ aztán már többet tudott
13753 I, III | is vannak keresztények. A praefectusom is az, és szeretem hallgatni,
13754 I, XVI | múlva Nonnus látogatta meg a praefectust, most már mint fõkamarás.
13755 V, XXXIX | betanult naeniákat jajgató praeficák kórusával s a szomorúság
13756 IV, XXXVII | igazitól, az enyimtõl. A praenestei fortunára mondom, rám fogja
13757 I, XIV | magának a titkárnak kellett a praepositushoz menni, s a császár egyedül
13758 I, XIV | Továbbítás végett tudatta a praepositusszal, hogy a szent consistoriumnak
13759 I, IV | Üzenetet kellene neki átadnom a praepositustól. Azt mondta, hogy bizonyosan
13760 I, VII | belõlük. Assessorokat és praeseseket nevezett ki, sõt néhány
13761 IV, XXXVII | császár emeltetett neki mint a praetoriánusok praefectusának és Egyiptom
13762 III, XXXIII | törvény kívánja. A cumeai praetornak küldte a parancsot, hogy
13763 I, VII | arénára szánt bûnösöknek. A praetort bányamunkára, a vesztegetõket
13764 IV, XXXVII | belevágta magát a carrucába.~- A praeturára!~Lelkendezve lesett ki a
13765 IV, XXXV | világhírû Crescentius, a factio prasinában, akinek szobra is van a
13766 V, XXXIX | vadmadarak és gazdátlan ebek prédájának.~A praefectus, mint irodalmilag
13767 II, XXVI | ellenálljon szemeinek, amelyek prédát követeltek. A lány már eltávolodott
13768 I, XVII | sok év után se állt oda Prema istennõ?~Pantaleon mindenesetre
13769 I, XXI | még ismerõsre is talál a presbiterben.~Az áruló papot akkor lökték
13770 IV, XXXV | ami eretnekségre vezet, a presbiterek egymással való torzsalkodása,
13771 I, XXI | személyes gyûlöletbõl is.~A presbiternek volt egy diakonisszája,
13772 III, XXIX | keresztényeknek vallotta. Mikor a pribékek megjelentek értük a börtönben,
13773 III, XXXI | folyadékból, s megvesztegetik a pribékeket, hogy üvegekbe foghassák
13774 I, I | õre; aztán helyettese, a primicerius magister officiorum, a belsõ
13775 IV, XXXIV | a meglepetés kiáltása a princepsbõl.~Eddig csak nemzeti viseletében
13776 I, VIII | Mosolyogva öltötte karját a princepsébe.~
13777 I, XVIII | nélkül mindenkihez az volt. A princepsekhez, a rabszolgákhoz, az úton
13778 I, VIII | körülötte a két caesar a princepsekkel és nobilissimákkal. Hátul
13779 I, XVIII | az udvari emberekrõl, a princepsekrõl, a katonai táborokban töltött
13780 IV, XXXIV | futtatta végig párnás szemeit a princepsen. - Harcból jössz, uram?~-
13781 IV, XXXV | alkalmával az ifjú Constantinus princepsszel összeismerkedett - mindig
13782 II, XXIV | mi megholt nõvérünkért, Priscáért.~A gyülekezeten meglepetés
13783 II, XXIII | bemutatni.~- Nem úgy lesz, Priscám - fogta a császár két keze
13784 I, VII | hírt a perzsa frontra, hogy Priscának házasságuk tizedik évében
13785 I, III | épülõben volt.~Feleségét, Priscát hónapokkal elõbb odaküldte
13786 I, XIX | lerajzolta a soklapú, öreg prizmát, megelõzte a magyarázattal
13787 I, V | neked! Puhább az enyémnél, próbáld csak! Mi az, Quintipor?~
13788 II, XXII | Maximianus fiát!~És most már õ is próbálgatott úgy nézni, mint a lány,
13789 I, XVII | helyrehozhassa, amit õ vétett, és próbálhassa, amit elmulasztott. Nem
13790 I, VII | legalább mint szabad parasztok próbálhattak szerencsét. Így évrõl évre
13791 IV, XXXIV | Dalmatiába.~- A Styxre! Azt próbálja meg! - villant meg az öreg
13792 III, XXX | dobják hátra a válluk fölött. Próbálják ki, melyiköké kire esik
13793 I, XIV | legközelebbi consistoriumig próbáljanak módot találni a létszám
13794 I, V | kéz.~- Talán Bion tudja. Próbáljátok meg valamelyik ékszerésznek
13795 II, XXII | szükség kívánta. Most azt próbálom, hogy miképp bírom majd
13796 III, XXX | hüvelykje és mutatóujja közé.~- Próbáltad ezt már? Gondolj valamit,
13797 II, XXII | Az öreg démontól hiába próbáltak elbúcsúzni. Tevetérdeire
13798 III, XXXI | gondolt az öszvérhajtásra.~- Próbáltál te már olyant, kis Tit?~-
13799 I, II | Meghökkentem, mert sok mindent próbáltam már az életben, de ezt még
13800 II, XXIV | oltalmazónkat a szörnyû próbatétel napjaiban, ne vétkét nézd
13801 I, XXI | Magam is ott voltam minden próbatételnél, s végre is én ütöttem le
13802 III, XXVIII | idõznek.~Eddig nem volt probléma elõtte a fiúval való bánásmód.
13803 I, VII | leselkedett, a legatusok és procuratorok egymást tartották szemmel,
13804 I, XVI | tízparancsolat hegyén alvónak Dániel próféta jelent meg, amint Baál templomában
13805 I, XVI | Isten embere nemcsak a prófétákat idézte hibásan, hanem Krisztus
13806 III, XXVII | és megindító szomorúságú profilja.~- Gránátvirág! Hogy kerülsz
13807 I, XVII | volna le, semhogy tovább prókátorkodjam olyan ügy védelmében, amelyet
13808 V, XXXIX | császár kacagott, annak a Prométheusznak a kacagásával, akinek Jupiter
13809 V, XXXIX | ahonnan látni lehetett a Propontis zöld tükrét s a katonai
13810 V, XXXIX | közé, s bele ne gázoljon a Propontisba, a tengerben eléje szaladván
13811 I, VII | Évszázados polgárháborúkkal, proskripciókkal, uralkodók szabadjára eresztett
13812 I, I | fogom õkomolyságának, a protector domesticusnak, hogy téged
13813 I, XX | õ valamennyinek eladta protekcióját a sorrend tekintetében,
13814 I, I | alkalommal, s erre minden provinciában elég volt egy-egy ide-oda
13815 I, XX | börtönöztek be a kettejük provinciáiban. A kappadóciai lázongásokról
13816 I, XIV | államot illette. A kizsarolt provinciák népe a világvárosokba özönlött,
13817 I, III | kezdte, hogy székhelyét provinciális városban rendezte be, Európa
13818 III, XXIX | Ahogy ezelõtt minden provinciának megvolt a nemzeti viselete,
13819 I, XI | és szatírt vagy Eroszt és Pszükhét ábrázoltak. A játék abban
13820 II, XXII | istennőnek a szobrát őrzik, aki Ptolomaeus Auletesnek megjelent álmában,
13821 I, XIX | szarkofágokra, amelyekben a Ptolomeusok és családtagjaik nyugodtak. -
13822 II, XXIV | is szükség volt, s ami a püspökbõl hiányzott, az mind megvolt
13823 I, XIX | Lactantius, s Antiochia öreg püspökére nézett, aki kopaszra nyírt
13824 I, XV | levághassa a hajukat. Mindenki püspökhajat akart tõle venni talizmánnak,
13825 I, XVII | elkobzását s a pásztoroknak, a püspököknek és papoknak tömlöcbe vetését
13826 I, XVI | Engem az Úr küldött követül püspökötökhöz - mondta emelt hangon Ammonius,
13827 I, XVI | töprengett, s mindössze néhány püspöktársával közölte kételyét. Közöttük
13828 I, II | istenük a mieinknél. Ismered a püspöküket?~- Nem - rázta Bion a fejét -,
13829 I, II | esztendeig. Onnan hozták el püspöküknek az antiochiai istentelenek.~-
13830 IV, XXXV | hatalomért való tülekedés s püspökválasztások elõtt a hízelgésnek és rágalmazásnak
13831 I, XX | állandóan ömlõ fényébõl a püthagoreuszi számrendszer értelmében
13832 I, VII | Maximianus, a vénasszony-képû, puffadt, öreg katona, akinek peckes
13833 III, XXXIII | rögtön tegye ágyba, mégpedig puhába és melegbe. A dajka bosszús
13834 I, V | Milyen puha hajad van neked! Puhább az enyémnél, próbáld csak!
13835 I, XV | Benoni kereszteket is árult, puhafából összerótt kis krucifixumokat,
13836 III, XXXIII | érzése volt, hogy az olyan puhán üt, mint egy virágos narancság.~-
13837 III, XXIX | legöregebb keresztény is puhára sül egy óra alatt.~Most
13838 IV, XXXV | üldözések felrázták, és abba a puhaságba, amelybõl Isten azért vesszõztette
13839 IV, XXXVI | szöktetni Dossienusnak, a Púposnak a feleségét, azonban Maccus,
13840 III, XXVII | hogy ez új divat, cera pusilla a neve, a viasz is rózsaszín,
13841 III, XXXIII | védték a romok mögött. Cera pusillák, annyi piros viasztáblácska,
13842 III, XXVII | átnyújtotta a fiúnak, a cera pusillára pedig rászorította a száját.
13843 IV, XXXVII | nézni az asztalán a cera pusillát, de úgy, hogy kis Tit ne
13844 II, XXVI | félre, és leguggolt az egyik puszpáng-hattyú mögé. Mire föl mert egyenesedni,
13845 II, XXVI | is. A hattyúalakra nyírt puszpángbokrok közül, amelyek mellett lihegve
13846 I, XVII | dolgokban, s azt hiszem, nem puszta kíváncsiságból, mert az
13847 I, XVI | angyalaival Thebaiból, a remeték pusztájából, mert valóban azok közül
13848 I, XV | villámlással és vízözönnel pusztítja el nemcsak az ördögöknek
13849 II, XXII | a szakadékból.~- Ronts, pusztíts, törölj el mindent, valami
13850 III, XXIX | ennyit mondjon fönnhangon: pusztuljanak el az istentelenek! Az özvegy
13851 I, XXI | miatt az egész világ el fog pusztulni. A hangulat egyre izgatottabb
13852 III, XXXI | isteneket. A favágás istenét Putának hívták a régi öregek. Hát
13853 III, XXX | szeretnék veled nézni.~- Puteoli - kezdett jegyezni a fiú. -
13854 I, VI | a nobilissima...~Quintus puttyantott a szájával.~- Kis úrnõm,
13855 I, I | volt az, aki megállította Pyrargost, és megkérdezte a notariust: -
13856 IV, XXXVII | Quadratus, kilencéves, Quadrata, tizenkét éves, Tit...~Akár
13857 IV, XXXVII | megkezdte árui felsorolását.~- Quadratus, kilencéves, Quadrata, tizenkét
13858 I, I | a négy isteni ló Apollo quadrigájában. A hét bolygóhoz hasonlóan
13859 IV, XXXIV | princeps Apolló kis arany quadrigáját is megmozgatta a szoba közepén
13860 IV, XXXVI | hanem az aréna is. Róma quaestor-választásra készült, és az ilyen nagy
13861 I, VII | sebeit, mikor a tartományi quaestorok mint adóbiztosok megparan
13862 I, I | belsõ ügyek minisztere; a questor sacri palatii, a kancellár;
13863 I, V | hogy Quintus fia vagyok. Quinti puer.~- Bocsáss meg, azért
13864 I, VIII | megállt lélegzetet venni.~Quintilianus szabályai szerint a szónok
13865 II, XXIII | Quintipor van, a magister.~Quintiporból, amint a tizenkilencedik
13866 IV, XXXVI | ablaka még világos volt, a Quintiporé sötét. Pedig a lovag otthon
13867 III, XXXII | magyarázta, le nem véve szemét Quintiporról - Hermész és Aphrodité fia
13868 I, XIV | jobban hiányzik neki. Pedig Quintuséktól is hamarosan el kell szakadnia.
13869 I, IX | vagyok, hogy amit az én Quintusom hozott nekünk, abban nincs
13870 I, VIII | atriumba, és elbeszélgetett Quintusszal, az öreg kertésszel, aki
13871 II, XXIII | szándékait. Megbüntették Quintust, ha már bûnös volt, és ha
13872 II, XXII | hiénák alakját öltik magukra, de vannak köztük emberformájúak
13873 IV, XXXVI | fejem is megfájósodott.~Rá-rászorította mind a két tenyerét a halántékaira,
13874 II, XXII | örömének. Megfogni a kezét, rá-rátámaszkodni néha - nem csodálkozhat
13875 IV, XXXVII | csak az veheti le róla, aki ráadta. Most már arról vallattak,
13876 I, XX | érchang elhalt volna, s mire ráadták a császárra a drágaköves
13877 I, XII | menyasszonyt háza küszöbén, és ráállítja a frissen nyúzott báránybõrre.
13878 I, III | önállóságtól rég elszokott rabszolgákat. Elgondolása szerint
13879 I, XV | kivel beszél.~A nobilissima rábámult a fiúra.~- Nevess csak még!
13880 II, XXII | minden gátlást feloldó mámorában. Most se tisztelet, se alázat
13881 III, XXX | hogy az Pitho, a szerelmi rábeszélés. Mi is a neve a másodiknak?
13882 II, XXIII | istenek kezében. Szelíd rábeszélésre, okokkal való meggyõzésre
13883 I, XI | félrecsúszott parókájú fej rábicsaklott az óriás vállára. A caesar
13884 I, X | megmentette, arra a fiát is rábízhatta. Quintus akkor Pessinusban
13885 II, XXII | megfigyelését nem lehet rábízni. A fiatalok közt nyoma sincs
13886 I, II | császárért, öreg korára rábízta a másikat is, hogy viselje
13887 III, XXIX | beszélt. Míg õ oda lesz, rábízza a pohárnokát, aki tulajdonképp
13888 I, III | akaratomból Minervina.~- A rablány?~- Az anyja már szabados
13889 I, VI | A jazigok tisztességes rablók, nincs velük semmi baj.
13890 I, I | rosszabbak vagytok az isauri rablóknál!~Újabb parittyázás és újabb
13891 I, IV | láttak bennük. De a kis rablótörzsekkel való csetepaték nem változtatták
13892 IV, XXXVII | Egy Felix Bulla nevû híres rablóvezér állt a praetor elõtt.~Mire
13893 III, XXX | Sohasem lesz többet olyan rabnõd, aki úgy szeressen, mint
13894 I, XVIII | jajgatva vergõdött a földön, ráborulva a nyivákoló állatra.
13895 I, XVI | öreg katona beszédére sokan rábólintottak. De Mnesteren nem látszott,
13896 I, III | parthusok Mezopotámiában rabolnak, a perzsák megszállották
13897 I, XX | Pleroma ellen, és fényt rabolt el tõle. Ezek büntetésül
13898 II, XXII | fejedelmek módjára éltek, a római rabságra jutott Egyiptomban csöndes
13899 I, XIX | lágyékkötõbe öltözött, fáradt rabszolga-falkáknak, akiket a papirusgyárakból,
13900 III, XXVII | elveszíti, s talán annak az első rabszolga-játszótársnak a sorsára juttatja, akit
13901 III, XXVIII | Constantiusék elõtt a fiával a rabszolga-szerepet, vagy rejtse el elõlük úgy,
13902 III, XXVII | és jobban éreztette vele rabszolga-voltát. Nemcsak felolvasói szolgálatot
13903 III, XXIX | halálos harcot kell vívnia a rabszolgáért, aki az õ fiatalkori vonásait
13904 I, XVI | a nevét, mint egy eladó rabszolgáét. Magadnak köszönd, fiam,
13905 IV, XXXV | azt terveztétek, nem? A rabszolgáidtól hallottam, hogy ma nagy
13906 III, XXXI | Beállt kereszténynek, a rabszolgáit is megkereszteltette, fölszabadította,
13907 II, XXIV | mégse akart egy hiten lenni rabszolgáival.~Lactantius, akinek helyét
13908 III, XXVIII | császárné pohártöltögetõ rabszolgájában senki se gyaníthatja a
13909 III, XXIX | akar Messalinát játszani a rabszolgájával, se senkinek a világon!~
13910 I, XIV | kövér örmény valamikor rabszolgakereskedõ volt, s így leleményes nemcsak
13911 I, IV | érdekeltek mást, csak a rabszolgakereskedõket, akik ilyenkor frissítették
13912 I, XIV | jószagú füstölõkért, Armeniába rabszolgákért, Perzsiába eunuchokért,
13913 I, XVIII | volt. A princepsekhez, a rabszolgákhoz, az úton a hajóskapitányhoz
13914 I, III | menthette meg, ha tökéletes rabszolgákká teszi azokat, akiknek semmi
13915 I, VI | emberekkel. Nemcsak mezítlábas rabszolgákkal, hanem olyanokkal is, akik
13916 II, XXII | magakelletésébõl, aki a rabszolgalányban is látja a nõt, ha maga
13917 III, XXVIII | találhatnának a caesarok szemei egy rabszolgán? A császárné tudta ezt magáról,
13918 II, XXII | nem láthat többet a fiúban rabszolgánál, s az volna a baj, ha többet
13919 I, III | Tudatosan tette egész rendszerét rabszolganevelõ iskolává, amelyben nem tanítanak
13920 V, XXXVIII| testvérüknek rabszolgák és rabszolganõk. Akkor, amikor Nikomédia
13921 I, VII | a nagybirtok nem kapott rabszolgapótlást, s kénytelen volt kisbérlõkkel
13922 III, XXVII | szoktak, a harmadik a vörös rabszolgára, aki mint epilator teljesít
13923 I, III | birodalomnak.~A dalmata rabszolgasarjadék már túl volt a negyvenen,
13924 III, XXX | közepén, borostyánnal befutott rács mögött, a három grácia szobra
13925 I, XVIII | bõgést, és fejét odanyomta a rácshoz. A színész elnevette magát,
13926 I, VIII | fölszisszent, Titanilla rácsodálkozott.~- Hát téged mi lelt?~-
13927 III, XXX | egyik gráciára sem, csak a rácsra. Lába elé mindháromnak.
13928 I, XVIII | istenek laknak. Egy aranyozott rácsú kert közepén kupolás márványépületet
13929 V, XXXVIII| orvos lépteit meghallotta, ráemelte szemeit, amelyek még nagyobbra
13930 I, XVIII | pillanatra egész tenyerét ráfektette az égõ homlokra. - Mit dolgoztál?
13931 I, VII | pásztoruk vagyok.~Maximianus ráförmedt.~- Tehát istentelen vagy?
13932 IV, XXXV | püspökválasztások elõtt a hízelgésnek és rágalmazásnak az az aljas komédiája, amely
13933 V, XXXIX | amely az istentelenség ragályát még dühöngõbbé tette, mint
13934 I, XIV | tekintélytisztelet elvéhez való ragaszkodás vezette a császárt. Mint
13935 II, XXIII | a babonáikhoz való konok ragaszkodással a kínos és rút halál céltalanságát.~
13936 I, X | megszólította.~- Nagyon ragaszkodsz az életedhez, Bion?~- Nem
13937 IV, XXXV | kínálgatták a törött üveg ragasztására való kénkõ-szalagot; egy
13938 I, VII | hatalomnak az a legjobb ragasztószere, és soha egy pillanatnyi
13939 I, I | palotával szemben szamár rágcsálta a Juno templomát körülvevő
13940 I, III | amely villámokba öltözve ragyog és öl.~Ezért ütõdött meg
13941 IV, XXXVII | volt persze, egészen más ragyogás, valahogy rózsaszínûbb,
13942 I, VIII | égi mezõkön.~A telihold ragyogásában elvesztek a halványabb csillagok,
13943 IV, XXXVII | mímus arcán látta ugyanazt a ragyogást, amely a Lactantiusén ámulatba
13944 III, XXVII | szerette volna kipróbálni, hogy ragyogóbb lesz-e a zafír, vagy zavarosabb,
13945 III, XXXII | a két szemét. A zafírok ragyogóbbak is lettek, zavarosabbak
13946 I, XVIII | hajában, és aranycsillámok ragyogtak a szemében.~- Canopusban
13947 IV, XXXIV | drágaköveit az õ aranyfényében ragyogtatta, a Campus Martius árucsarnokaiban
13948 I, XVIII | s az egyik kocsma elõtt ráhágott egy macska farkára, amely
13949 I, VI | volt szokva, hogy mindent ráhagyjanak. Egy kicsit elhallgatott,
13950 V, XXXVIII| A császárné addig maradt ráhajolva, míg azt nem érezte, hogy
13951 I, X | volna egy szív, amelyre ráhajthatta volna zakatoló fejét. Sapricia?
13952 III, XXVIII | takarót, s egy pillanatra ráhajtotta a fejét a tórusz kis gyûrött
13953 I, I | sestertiusokról az ezüst. Aztán ráharapott; s megbocsátóan vigyorogva
13954 II, XXIII | egészen, mikor másnap délelõtt ráhintette a tömjént az istenek királyának
13955 I, IV | lépett, rövidlátó szemét ráhunyorgatta a fiúra.~- Na, mit akar
13956 I, XXI | kegyelme, akik saját szobraikat és templomaikat se kímélték,
13957 I, XI | bevonultunk. A kolomposukra ráismertem.~- Érthetetlen - rázta a
13958 IV, XXXV | Hát te, fiú - nézd, hogy rájár még a szám! - a csillagokra
13959 I, IX | hittük, részeg, de aztán rájöttünk, hogy bolond biz az, szegény,
13960 IV, XXXIV | ügynökeivel a keletieket. Apámért rajonganak a katonái. Én az elébb
13961 II, XXIII | szívében csak az uráért való rajongás tartotta az életet. Két
13962 III, XXIX | várhat hûséget.~Constantinus rajongó szemmel nézett az apjára.~-
13963 IV, XXXV | amelyet Alexandriában a rajongók és szenvedélyesek közt maga
13964 IV, XXXV | maga vált szenvedélyessé és rajongóvá. Lángolása sok langyosat
13965 I, XXI | ellene fordult az orvosnak, rajtaesett, mikor aludt, megkötözte,
13966 I, XXI | népet. Két firkáló suhancot rajtakaptak, s ezek valóban zsidóknak
13967 III, XXXI | haját, mint az uramét, mikor rajtakaptam, hogy õ is az istentelenek
13968 III, XXXI | De talán könyörülnél már rajtunk, asszonyom. Borzasztó éhes
13969 I, XXI | Házaik falára akasztófákat rajzoltak, ajtajaikat bekenték
13970 I, XVIII | metszett tollal szíveket rajzolgatott az asztalon talált papirus-lapra.
13971 I, XVIII | papirus-lapra. Sok-sok szívet rajzolt már, az egész asztalkát
13972 IV, XXXVI | hanem szénnel a falakra rajzolva is.~Négy-ötezer ember azért
13973 IV, XXXV | köveidbõl égig magasodó falat rak, és nevedet a csillagokig
13974 IV, XXXIV | páncélmellvérttel -, a perzsa rákacsintott a rómaira.~- Ez is szép
13975 I, X | felejtett el valami heverõt rakatni az erkélyre.~Az óriás terem
13976 IV, XXXVI | Hormizdához hajtotta? Mért rakatta tele a küszöbét, mire fölébredt,
13977 I, VI | Ebbe a colchicumokat rakd bele - nyújtott le egy gömbölyû
13978 V, XXXIX | kormányzásban, s õt akarják rákényszeríteni a bíbor fölvételére. Bármilyen
13979 I, I | keresni, de a kapu felõl rákiáltottak.~- Megállj, fiú!~Két öregember
13980 I, V | emberekkel, akik áldozatot raknak elébed, csak néznéd a felhõket,
13981 IV, XXXVII | Tiberisen nem járt hajó, a rakodópart is néptelen volt, alább,
13982 I, XXI | elharapta, és a véres húscafatot ráköpte a caesar mellére.~Az óriás
13983 I, II | megharaptál? Apád kötéllel akart rákötni az öszvér hátára. Gonosz
13984 I, XVIII | trofeummal tér meg.~- Lábaid elé rakom, istennõ - kacagott Maxentius,
13985 II, XXIII | emberekbõl, se egy zsineget a rakományból meg nem menthettek. A futár
13986 V, XXXIX | ravatalához, se a vestibulumba nem raktak vörösfenyõ- és cipruságakat.
13987 II, XXIV | szorongásig megtelt az alacsony raktárterem, amelyet Salsula, a gazdag
13988 III, XXXIII | hátha itt se szabad? -, csak rálehelt.~- Ugye, most már nem fáj,
13989 I, XIX | játszottak egymással, a víz ráloccsant a katonára, az pedig beleköpött
13990 II, XXII | a szemét, ahogy a vizet ráloccsantottam. De mindjárt le is csukta,
13991 I, XXI | megfordult, és egy pillanatig rámeredt a császárra, aztán a caesar
13992 I, XVIII | a fejét, bámész szemeit rámeresztve. Genesius, aki mestere volt
13993 IV, XXXV | hajtogatta össze a levelet, és rámosolygott a rhetorra.~Az azonban nem
13994 I, XIX | hogy el ne köhögje magát, rámosolyogva Lactantiusra. A rhetor hirtelen
13995 I, I | Szokratész-arcú ember, száz ránc közül mosolygó, barna szemmel,
13996 I, XV | kis kését kereste ruhája ráncaiban.~- Parancsolj velem, nobilissima.~-
13997 III, XXXII | romokat mutogatnál. ~Elsõ ráncaimat amikor könnyezve tekintem, ~
13998 I, VII | tartása meg akarta hazudtolni ráncait. A társcsászár lóháton tette
13999 III, XXVII | libegtetni járás és kecses ráncokba szedni heverés közben.~Titanilla
14000 I, V | föl. Különös szabású, nagy ráncokban földig omló, sárga selyem
14001 III, XXX | nyitom.~Érezte a fiú válla rándulásán, hogy szeretne utánaugrani
14002 III, XXXII | eszébe, hogy ki kellene rándulni a lucrinusi tóra. Egy nap
14003 III, XXXI | istennõ, de a térdük egymáshoz rándult.~Ízlett nekik az étel, de
14004 I, XIV | hét alatt, s egyre jobban ránehezedett a magánosság. A nobilissimát
14005 II, XXVI | tanítványom, akit arra kell ránevelnem, hogy tudjon halandó módjára
14006 I, VI | megsimogatta az öreg állát, és ránevetett a fiúra.~- Látod, Quintipor?
14007 III, XXXI | Reggel arra ébredt fel, hogy rángatják a feje alatt a vánkost.
14008 III, XXXII | szempillantás alatt annyi szénát rángatott le a szekérrõl, hogy alattuk
14009 III, XXXI | akar állni. Hajánál fogva rángattam vissza a tûzhelyvédõ jó
14010 IV, XXXV | torzsalkodása, a fényért, rangért, hatalomért való tülekedés
14011 I, I | gyûlölt mindenkit, aki egy ranggal megelõzte, de elég józan
14012 I, XV | a kereskedõ felismerte a rangját. Észrevette, hogy Maxentius
14013 I, I | az marad, hogy a címek és rangok rendezésével kivezette a
14014 III, XXX | keverni? Tudd meg, hogy az én rangombelinek a gyomra számára
14015 I, I | csillagász nem volt ugyan rangosztályba sorozva, de az kétségtelen
14016 I, XX | mennyei császár uralma alatt rangosztályokba rendezi el az egész kozmoszt.
14017 I, XVI | de nem ismerte el egyenlõ rangúnak az Atyával és Fiúval. Úgy
14018 V, XXXIX | tanúsítani. De harmadik rántásra csak megindultak. Egy órával
14019 IV, XXXVII | Bizonyosan a Dea Bona oltárán rántottam ki a kosárból, mikor a báránycombot
14020 V, XXXVIII| ajtóból az egregiust, s rányitott a szentséges úrra.~- Mit
14021 III, XXVIII | kerek vérpecsét piroslott a ráömlött bor.~- Gránátvirág - tette
14022 III, XXXI | hogy meghúzogatással és ráolvasással helyrehozza, de errõl hallani
14023 III, XXVIII | lemondok a mai csókodról?~Azzal ráomlott a fiúra, és szájára szorította
14024 I, I | kergetni, mikor a Dominus ráparancsolt, hogy vegye el a Maximianus
14025 V, XXXVIII| szemébõl kiszaladt a könny. Ráperdült kis Tit hajára. Minden gondolkozás
14026 I, VI | fogadtatok.~Most már õ is sírt, rároskadva az anyjára. Az fél karjával
14027 III, XXVIII | használta fel a lány arra, hogy rásüttesse a szemét a fiúra. Aranyfényû
14028 I, III | színlelésemmel nem követedet akartam rászedni, mindnyájunk legszentségesebb
14029 V, XXXIX | beszélt, hogy minden szem rászegezõdött. Senki se vetett rá ügyet,
14030 I, XXI | házban vagy a törvényszéken rászórnak a császár képmása elõtt
14031 I, XI | fiad vagyok! Mi nem vagyunk rászorulva arra, hogy cselédszobákból
14032 I, V | Most amint pillantás nélkül rátágult a holdra, amely fehér csillámokat
14033 I, XX | légy, és figyeld, mikor rátalál az igazira.~Csókra nyújtotta
14034 I, XVIII | Quintipor láza hirtelen elmúlt. Rátalált a józan hangra.~- Melyik
14035 I, VIII | suttogta.~- A nevedet mondtam. Rátaláltam. Gránátvirág!~Senki se figyelte
14036 II, XXII | tévelyegnünk, míg vezetõ nélkül rátalálunk az útra.~Az egyik hajcsár
14037 I, IV | cseresznyepiros övét, és gyöngéden rátaszította a fiút a csillámlapokkal
14038 IV, XXXV | reményt táplálta, hogy õt is rátereli az igazság útjára, maga
14039 I, XIX | láthatatlanná teszi. De ha ráteszem a forró agyvelõt, az mindjárt
14040 III, XXIX | akár éjszakának idején is rátört volna.~- Rossz éjszakád
|