Rész, Fejezet

16064      VI,  XL     |                       Ez után a fiatalon tett tapasztalat után, amely természetesen
16065      IV,  XXXV   |                  mindenféle fajtájú emberrel. Tapasztalatai, akár a bálvány­imádók,
16066       I,  XVII   |                       neki segítségére lenni. Tapasztalataim, amelyeket arányosan szereztem
16067       I,  XI     |                   mulattatásával, és államfõi tapasztalataival hozakodott elõ. Nem elég,
16068       I,  XIV    |                      tanácskozást vezetett, s tapasztalhatta, hogy ha az álló ember nem
16069      VI,  XL     |                     barátom - ezt meg lepetve tapasztalom most magamon, aki hétszámra
16070       I,  I      |                      perfectissimusok, vagyis tapasztaltak, a kamarások egregiusok,
16071       I,  XIV    |                       arcátlanságot eddig nem tapasztaltam, s a keresztények tagadják
16072       I,  XVI    |                 mondta Nonnus az udvari ember tapasztaltságával.~A praefectus is ezt tartotta.
16073     III,  XXX    |                 elrezzent a fûben. Tit arcára tapasztott kézzel siratta elvesztett
16074       I,  XX     |                    neki felpuffadt gyomrát, s tapintatta vele a máját, melyet dagadtnak
16075      VI,  XL     |                    kecskék kapaszkodnak föl a tápláló lombokért és rügyekért,
16076      IV,  XXXV   |                     vagy azt a titkos reményt táplálta, hogy õt is rátereli az
16077      II,  XXII   |                     nyújtott tenyerektől. Így táplálták egymást ez időben a Nílus
16078       I,  XV     |                      került, a sötétben addig tapogatózott, míg egy kõpadot talált,
16079       I,  XVII   |              elhomályosodott, s csak sötétben tapogatózunk utána. Hiába hullámzik az
16080      II,  XXIII  |                        amikor megelevenedett. Tapogatózva nyújtotta ki reszketõ két
16081       V,  XXXVIII|                   egyik, hol másik testrészét tapogatva. - Véleményem szerint nincs
16082       I,  VII    |                    fûszálakra, amelyeken lába taposott. Úgy látszik, az öregség
16083       I,  VIII   |                      elé dobva könyörög, hogy taposs rá, mint a szarmaták pányvája,
16084       I,  XX     |                     venni magamon, hogy rá ne tapossak diadémra és bíborra, és
16085       I,  XX     |                   dudvakazlat idejében el nem tapossák, félõs, hogy a különben
16086       I,  X      |                       az, mikor Quintus õvele tapostatta ki a derekából a csömört!
16087      IV,  XXXV   |                félretaszigáltak egymás lábára taposva húsz nyelven kiabáltak mocskos
16088      IV,  XXXVI  |                     sír!~A messzebb ülõk újra tapsoltak és kacagtak, az elsõ sorok
16089       I,  III    |               számítván, hogy mint triumfator tapsoltatja meg magát Rómával, Diocletianus
16090       I,  XVIII  |                  mondd el, s én indítom meg a tapsot.~Aztán odafordult a magisterhez.~-
16091      II,  XXV    |                   azok közt legyen majd, akik tapssal köszöntik a világ új urát.
16092       I,  VIII   |                     úgy szállnak el, mintha a taraxacum termésének bóbitáit fújdogálná
16093      IV,  XXXVI  |                     mint az alexandriai könyv­tárban. „Engedd meg, Aphrodité-szemû
16094       I,  III    |                   vette körül õket. A kikötõi targon­cások, halárusok, vízhordók,
16095      IV,  XXXVII |               vonásait mutatta, s emiatt volt tárgya ez idõkben is a rómaiak
16096       I,  I      |                     többi törvényes tekintély tárgyalására nem került sor. Nonnus azt
16097       I,  VIII   |                pálmaágat lengetett. Õ kezdett tárgyalást a lovasok centuriójával,
16098       I,  XX     |                 szerint ezek a csontok imádás tárgyául szolgálnak nekik azokon
16099       I,  VIII   |                     arzenálja és minden erény tárháza. Mindent tudott, ami következni
16100      IV,  XXXIV  |                       onix-csészékben is neki tarkálltak a piros-kék anagallisok,
16101     III,  XXX    |                  olyan bátornak a fiú száját. Tarkára festett csónakukkal egy
16102      IV,  XXXV   |                      elhagyó ál-sántákat; egy tarkaruhás mediai követség tevéinek
16103       I,  XVI    |                      jóember? - vakarta meg a tarkóját.~- Kísértess el Galerius
16104     III,  XXXII  |                     összemarkolt, s letette a tarlóvirágokat a párkányra.~- Egész csinos
16105      IV,  XXXV   |                       eltépni, vagy vitatkozó társ kellett neki, akinek senki
16106       I,  III    |             barátságának újabb bizonyságát. A társ-császár szabados életû ember volt,
16107       I,  VIII   |                nyertek behonosítást nemcsak a társadalom, hanem az állam részérõl
16108       I,  IV     |                     meghódítása után a mûvelt társadalomra is rávetik magukat. S azt
16109       I,  XXI    |                    azt híresztelte gonosztevõ társai közt, hogy maga Valeria
16110       I,  I      |                       bûnnek, ha megadatik az társainak is, akik részesei az õ istenségének.
16111       I,  XVII   |                       az, hogy régi vitatkozó társamat nem akarom elveszíteni,
16112     III,  XXIX   |                 megbeszélésével fûszerezték a társas összejöveteleket.~A caesar
16113      II,  XXIV   |                   hanem a Mitra-imádók titkos társaságának hivõ tagja, akik bikavérrel
16114       I,  XIV    |                megíratni. A magakorú fiatalok társaságát nemigen kívánja, s úgy vette
16115     III,  XXXI   |                     szörnyülködött el senki a társaságban. Kézrõl kézre adogatták
16116       I,  XI     |                     Arccal az égnek, háttal a társaságnak.~Az ajtónálló egy ijedt
16117       I,  XI     |            tökéletesített formában az elõkelõ társaságok is fölkapták. A tivornyázók
16118       I,  XIV    |                   Galeriust mint serény munka­társát a birodalom keleti felének
16119       I,  XIV    |                      nem válik szégyenére, ha társává fogadja. Sokat gondolt arra
16120      II,  XXIV   |                     ágyába szorongattatásának társával együtt, ha meg nem térnek
16121       I,  VII    |                  akarta hazudtolni ráncait. A társcsászár lóháton tette meg a hosszú
16122       I,  XIV    |                      Õ trónuson ült, balján a társcsászárral, elõttük alacsonyabb székeken
16123       I,  XV     |                      szolgálsz. Legalább száz társnõd vásárolt már tõlem ilyen
16124     III,  XXVIII |                    nem vette biztosra, hogy a társuralkodók ujjongva vesznek tudomást
16125       I,  XIV    |           consistoriumnak eznapi záróülésén a társuralkodókon és a hét miniszteren kívül
16126       I,  XV     |                     gyülekezet, amelyet még a tarsusi Pál, Isten nagy szentje
16127      IV,  XXXV   |                       élni öreg napjaira. Nem tart-e attól, hogy megbánja ezt
16128       I,  III    |                     Az anya halála igen rövid tartamú gyászba borította Maximianust,
16129      IV,  XXXV   |                 egybefut. A maga részérõl nem tartaná ildomosnak, hogy a legkisebb
16130       I,  XIV    |                    császár. - Esztelen­ségnek tartanám a birodalom oly nehezen
16131      II,  XXII   |                  büntetést megérdemel, amit a Tartaroszba vetetteknek viselni kell,
16132       I,  VII    |                   pásztorok. A csillagoktól a Tartaroszig mindenütt démonok nyüzsögtek,
16133      IV,  XXXIV  |                     szõlõvesszõvel.~- Akkor a Tartaroszra méltó gonosztevõ volt! -
16134       I,  XI     |                     lehetett játszani. Biztos tartás és jó szemmérték kell hozzá.
16135     III,  XXXII  |                  fonal helyett.~Hangjában is, tartásában is volt valami papos, de
16136       I,  XII    |                fehérlett ki alóla. Látszott a tartásán is, hogy se nem fiatalember,
16137       I,  XVII   |                     az ajtó felé sompolyogni. Tartásáról azt hiszi, vallotta, hogy
16138       I,  VIII   |                  körülmények szerint módosuló tartását írták elõ, hanem a beszéd
16139       I,  VIII   |                        a bikák az eke számára tartatnak, a ló a béke ügyeire születik
16140       V,  XXXVIII|                 fogytán van, legföljebb estig tarthat még el.~Az orvos elhalkította
16141       V,  XXXIX  |                     is ez neki, úgy érzi, nem tarthatja titokban az elõtt, akiben
16142       I,  XIX    |                       sûrûsödött füstje.~- Mi tartjuk illattal õket - mutatott
16143      II,  XXIII  |                     Most már te is a kezedben tartod a sorsát, nemcsak én. Lehet,
16144      IV,  XXXV   |                  vértanúk pálmaágára, s Isten tartogat még valamire. Most látom,
16145       I,  IX     |                     szõlõt, amit a császárnak tartogattam. Erre fogtam aztán rá a
16146     III,  XXIX   |                      Diocletianus és Galerius tartományaiból.~- Ahogy ezelõtt minden
16147     III,  XXVII  |                     vendége s társa te, ~Mely tartományba utazol? ~Dermedtbe, ködösbe,
16148       I,  XI     |                    elég, hogy a dögvész egész tartományokat tizedelt meg, az öngyilkosság
16149       I,  IV     |                csókolj meg te, és töröld le a tartozásom - ásított a nobilissima.~-
16150      IV,  XXXV   |                       az istentelenekhez való tartozással, a keresz­tények tudták
16151     III,  XXVII  |                     tisztást. Nagyúri kerthez tartozhatott valaha, egyik sarkában két
16152       I,  XIV    |                      a nap. Az utóbbi esetben tartózkodott minden komolyabb dologtól,
16153       V,  XXXIX  |            vagyonosabb társadalmi osztályokba tartozók.~Végül a praefectus engedélyt
16154       I,  XVI    |           circumcelliók eretnek felekezetéhez tartozol-e te?~- Nikomédia püspöke
16155       I,  I      |                       mert õ is az istenekhez tartozónak tudta magát, vagy mert farkát
16156       V,  XXXVIII|             visszavonulásra, és a császár nem tartóztatta. Sõt úgy viselte magát,
16157       I,  II     |                       másfelé visz az utam?~- Tarts velünk, Lactantius. Ebédem
16158      II,  XXV    |                        szálas férfiak, azokat tartsák fenn a triumfussal járó
16159      IV,  XXXIV  |                     azért a praetorianusok ne tartsanak semmitõl, mert õ meg az
16160       I,  XII    |                      fiatalok elõtt. - Jobbra tartsatok.~Egy fészerszerû épületbe
16161      II,  XXII   |                      nélkül parancsolta, hogy tartson a feje fölé ernyõt, vagy
16162      IV,  XXXVII |                       egy mocskos kisgyereket taszigált a kötélhintán, amely a földbe
16163     III,  XXXI   |                    oda a tûzhelyhez, és odább taszigálva a szakácsot, aki nemigen
16164       I,  XIV    |               betegség meggyógyításával halha­tatlanakká teszi az embereket. Az istenek
16165      IV,  XXXVII |                     elszéledni, a kormányozha­tatlanság határán, feje alatt, a begörbített
16166      IV,  XXXVII |                     mert be akarod balzsa­moz­tatni. A ruháit is tegyék félre,
16167      IV,  XXXVII |                     fûcsomó alatt ökölnyi rés tátongott.~- Mit gondolsz, Benoni? -
16168     III,  XXVIII |                    szobában.~- Gránátvirág? - tátotta el a dajka a száját. - Mit
16169       I,  I      |                     elvágták volna a sírását, tátva maradt szájjal nézett az
16170       I,  I      |                      azt hitte, megérkeztek a taurusi medvék, amelyeket külön
16171     III,  XXXI   |                        A világítótorony. Nero tava, osztrigapadok, erdõrészlet.~-
16172     III,  XXVII  |                       oreádjaival, a kutak és tavak najádjaival, akik Misenumtól
16173       I,  X      |                      kérdezte:~- Van változás tavaly óta?~- Emlékszel a múlt
16174      IV,  XXXVII |                     húzva, mikor fölébredt, a tavaszi reggel aranyfénye öntötte
16175       I,  VI     |                 jajgatni? Démétér csak õsztõl tavaszig gyászolta Perszephonét.
16176       I,  I      |                      el a császárnéval, még a tavaszon. Akkor úgy volt, hogy a
16177     III,  XXXII  |                      erre keresik a lucrinusi tavat.~- Úgy jártatok, mint aki
16178       I,  XIX    |               nyílegyenesen futott a Mareotis tavától a tengerig, s elválasztotta
16179       I,  XVII   |                     személyétõl semmi sem áll távolabb, mint a céltalan kíván­csiság
16180       I,  XIII   |                 gyûlölhet az ember, nem olyan távoli dolgokért. Megsimogatta
16181       V,  XXXVIII|                       arra a gondolatra, hogy távolléte alatt esetleg rendet csinálnak
16182      II,  XXV    |                   Titanillával, aki Maxentius távollétében és a császárné elutazása
16183       I,  XII    |                     Minervianus azonban kellõ távolról ragyogó arccal kísérték
16184      II,  XXII   |                    két falának egymástól való távolsága, s boltozat gyanánt zárta
16185       I,  X      |               ablakfülkéi világítottak. Olyan távolságból, hogy az arcok nem voltak
16186       I,  III    |              egymással. Szék­helyeiket óriási távolságok választották el, s hosszú
16187     III,  XXX    |                  szemével az irányt is, meg a távolságot is. Himerus fejére akarta
16188       I,  XX     |                   caesar lepecsételt levelét. Távozást intve a futárnak, maga törte
16189       V,  XXXVIII|                      ezüst csengõre. A caesar távozóban még hallotta is a csengetést.
16190     III,  XXIX   |                        aki zavart kuncogással távozott. Elõre örült neki, hogy
16191       I,  XIV    |                      bevarasodott csíkjait.~- Távozz békével - intett neki a
16192       I,  XIV    |                 császár az ajtóra mutatott.~- Távozzatok, hogy jelenlétetek ne ingerelje
16193       I,  VI     |                   hiába szólították föl, hogy távozzon. Csak akkor hagyta el a
16194       I,  XI     |            megfenyegette az ujjával.~- Dajka? Te-e!~A princepset elfutotta
16195       V,  XXXIX  |                    így, a halántékában dobogó tébollyal nem mutathatja magát alattvalói
16196       V,  XXXIX  |                       napokat jelentenek, s a tébolyító türelmetlenség láváját kezdte
16197      II,  XXV    |                   lakni, hogy szépsége meg ne tébolyítsa a férfiakat. Ez az az istennõ,
16198       I,  X      |             Meggyõztelek róla, uram, hogy még teelõtted is.~- Mért emlékeztetsz
16199     III,  XXXI   |                     az inasnak, aki a kocsisi teendõket is el szokta látni, boltsöprögetés
16200      IV,  XXXIV  |                       én mindenre kész vagyok teérted. Még arra is, hogy elcsábítsam
16201     III,  XXXII  |                 nyilat vett ki a vállán függõ tegezbõl. Szokott ábrázolása volt
16202       V,  XXXIX  |                   asszonyi piperetárgyakat is tegyenek a koporsóba. Szemében a
16203       I,  VI     |                      vigasztaljon benneteket. Tegyétek a fejetek alá, mikor alusztok,
16204       I,  XVIII  |                     két szarva közt. A jámbor tehénnek jólesett a simogatás, és
16205      IV,  XXXVII |                 Bebalzsamozva, kõszarkofágba, teherárunak. Neked csak addig lenne
16206       I,  VI     |                      lányok? Fölvágatta egyik teherbe ejtett rabnõje hasát, és
16207      IV,  XXXIV  |                  szükség úgy kívánná, célzást tehess a lovagra. A császár nagyon
16208      IV,  XXXVII |                  drágám! Ugyan most már te is teheted.~Quintipor nem mozdult.~-
16209       I,  II     |                  tányért. Velünk jössz?~- Nem tehetem. Máshova vagyok híva.~-
16210       I,  IX     |                    aztán rá a fejszémet a vén tehetetlenre. No, mondom, eredj, Priapus,
16211       I,  XIX    |                   helytartó természetesen nem tehetett mást, mint hogy azt mondta,
16212      IV,  XXXIV  |                      hiteles összehasonlítást tehetne köztetek.~Már akkor ment
16213       I,  II     |                     és semmi esetre sem az én tehetségemhez méltó feladat.~- Nem féltelek,
16214       I,  I      |                 között. Mivel ismerte barátja tehetségét, meghívatta a császárral
16215       I,  X      |                       is gyûlölték õt, de nem tehettek ellene semmit, mert belõle
16216     III,  XXXI   |               csíptetõt forgató alipilusok, a tejbe áztatott kenyérbél fölrakásában
16217     III,  XXXI   |           csilingelték be a piacot, hátukon a tejescsöbrökkel, és a szépítõ mûvészek siettek
16218      IV,  XXXV   |              Pantheusra! Hát miben hasonlít a tejeskofák szerint Diocletianus Vespasianusra?~-
16219      IV,  XXXV   |                     meghallhatod, ha kimégy a tejpiacra. Én, tudod, ott lakom egy
16220       I,  XIV    |               Ujjongtak, és ruháikat tere­get­ték eléje, pedig ezeket nem
16221     III,  XXXI   |                    sarokba húzódtak, ahol egy téka tetején Bacchus ólomszobrocskája
16222       I,  XVIII  |                        A matematikus penészes tekercsei az asztal alatt hevertek,
16223       I,  XX     |                  fejtette ki a magával hozott tekercsekben.~- Magunk is egész életünkben
16224      IV,  XXXVII |                     és kezében a törvénytudók tekercsét viselte, arca fajának vonásait
16225     III,  XXXIII |                   toppantással fogadta.~- Hol tekeregsz egész nap? A nobilissima
16226       I,  VIII   |                   volt ahhoz, hogy balkarjára tekerve a tógát, ami az extázis
16227       I,  XIV    |                  isten lehet az, akinek ilyen tekin­tély­tisztelõ hívei vannak.
16228      VI,  XL     |                     szent csúcsot, ha alulról tekint föl rá az ember. Én följebb
16229       I,  XVI    |            Minervianus is, akinek nagy volt a tekintélye a gyülekezetben. Tudták
16230       I,  VIII   |                       tenni a dolgot. Esetleg tekintélyesebb orvosokból kiküldendõ bizottságnak
16231       I,  XIV    |                     az újításban nem csupán a tekintélytisztelet elvéhez való ragaszkodás
16232       I,  XXI    |                     engedi, hogy az isteneket tekintélyük megsértésével bárki is haragra
16233       I,  VII    |                        a nagyobbakat hivatali tekintélyüknek megfelelõen, ezüst asztalnemûvel
16234     III,  XXXII  |                    ráncaimat amikor könnyezve tekintem, ~Itt hagylak. Mosolyogj
16235      VI,  XL     |                   kelletlenül és szégyenkezve tekintenél rá, mint ahogy fiatal peregrinus
16236       I,  XIV    |               Kegyeskedj a magad szemével meg­tekinteni, hogy a belek lyukacsosak,
16237       I,  XIV    |                szállítható rézpénzben. Ez más tekintetben is hasznos lenne. A barbárok
16238       I,  XX     |                 eladta protekcióját a sorrend tekintetében, s a Dominus még mindig
16239       I,  XIX    |                 fekete ember volt, akinek vad tekintetéhez nem jól állt a sárga cingulussal
16240       I,  XVI    |                     fölfelé szegezett, fénylõ tekintetek elõtt szétnyílt a mennyezet,
16241      II,  XXII   |                  parancsért, egy semmibe vevõ tekintetért. A Galerius lánya bánik
16242      II,  XXII   |                   arcát láthatta s a jéghideg tekintetet, amelybõl csak azt lehetett
16243      II,  XXII   |                egynapi járóföldre a borzasztó tekintetű troglodita törpék laknak,
16244       I,  I      |                 véghetetlen kegyelmessége nem tekinti bûnnek, ha megadatik az
16245      II,  XXIV   |                       arra, hogy hittársai õt tekintsék igazi fejüknek a jámbor
16246       I,  III    |                     három hónapban új császár tékozolta a pénzt a forumon és a vért
16247     III,  XXVII  |                     nem is láttam. Bizonyosan tékozoltál már megint.~A fiú elmagyarázta,
16248       I,  XIV    |         elõkészítésérõl, de az istenek engesz­telékenyebbeknek mutatkoztak, mint õ. Kedvezõ
16249       V,  XXXIX  |                    botrányról, amely az isten­telenség ragályát még dühöngõbbé
16250       I,  XIV    |                    maradnak, s mint adófizetõ telepesek népesítik be a járványok
16251     III,  XXXI   |                     nála, mint abrakadabrával televésett jászpisz, amely terhes asszonyok
16252       I,  XI     |                  abban állt, hogy a játékosok televették borral a szájukat, s azt
16253      II,  XXII   |                  isteneket halálosan gyûlölõ, telhetetlen és féltékeny új isten ellen.
16254     III,  XXXII  |                      balra a halászó gémekkel teli rétnek, amelyen piros abroszok
16255      IV,  XXXIV  |                       juttatni a kis Titet. A téli esõ csepergésében, a barna
16256      IV,  XXXIV  |                     orrával.~- No, vén pohos, teli-e a has arannyal? - kérdezte
16257       I,  IX     |                   Priapus, legalább a konyhán teljen benned öröme a vénasszonynak.
16258      II,  XXV    |                     is veszélyezteti a jóslat teljesedését. De sok olyan dolog van,
16259      II,  XXIII  |                     istenek gyõzelmét. Hogyan teljesedne a jóslat, ha nem õk diadalmas­
16260      II,  XXII   |                       kötelesség­szerû volt a teljesítése. A magister térdet hajtva
16261       I,  XVI    |               legkisebb szolgáját kötelessége teljesítésében. Elõször, láttam, megrontotta
16262       I,  IX     |                       adnak módot kötelessége teljesítésére, mikor legtöbb tehetséget
16263     III,  XXX    |                       pohárnokod kötelességét teljesítette, gyönyörû nimfa, mert íme
16264       I,  XIV    |                akaratának mindenkor föltétlen teljesítõjét. Tudta, hogy ok nélkül nem
16265      II,  XXII   |                elmúlik, ha az istenek akarata teljesül, s a fiú megtudja, hogy
16266       I,  XVI    |                 tovább a kérdést, úgyhogy idõ tellett belé, míg a késõn érkezett
16267       V,  XXXIX  |                     valami jelentést. A napok teltek és múltak, a napok, amelyek
16268       I,  VII    |                 foglak tenni.~Az évek azonban teltek-múltak, de Prisca csak egy leánygyermek
16269       I,  XIV    |                  lehet az, akinek ilyen tekin­tély­tisztelõ hívei vannak. Mért
16270       I,  II     |          mesterségemet, ha magam választhatok témát. De most nem arról van szó,
16271      VI,  XL     |                   kiszárad az Óceán, az olyan temetése lett volna az isteneknek,
16272       V,  XXXIX  |                      magát annyira, hogy ha a temetésen nem jelenhetett is meg,
16273       V,  XXXIX  |             intézkedését kérték a nobilissima temetéséről, csak annyit mondott, hogy
16274       V,  XXXIX  |                     az egy hét alatt, amely a temetésig rendelkezésre állott. Gondoskodni
16275      II,  XXII   |                    tudtam volna, hogy titeket temetett az Isten a homok alá, mint
16276       I,  III    |                      emelték, pajzsaik alá is temethették három hónap, három hét vagy
16277      II,  XXII   |                rántotta a fiát, s vele együtt temetkezett a homok alá. Végre mégis
16278       I,  X      |                     miránk kettõnkre. Hogy én temetlek el téged, olyan aranykoporsóban,
16279      II,  XXIII  |                      Fia székhelyének és maga temetõjének szánta a szülõföldjét. Már
16280      IV,  XXXV   |                   szagot hozva az esquilinusi temetõrõl, amelynek szegény-fertályában
16281       I,  XXI    |                    fele leomlott, és maga alá temette annak a templomnak a jobbszárnyát,
16282       I,  XIX    |                        Hát nem aranykoporsóba temették Babilonban Alexandert?~Bion,
16283       I,  I      |                emberektõl, a rhetor, délszaki temperamentumához képest, szeretett mindenben
16284      IV,  XXXV   |                  azokat, lesújtották. Az izzó temperamentumú déli ember, aki Egyiptom
16285       I,  XIV    |                    nagy istennõ szobrát római templomából. Az istengyalázók kikutatását
16286       I,  VII    |                     megalesiákat, s pessinusi templomához, amelyet papjai szerint
16287      VI,  XL     |                   Csak annyi, hogy az istenek templomainak ajtajait hálóval szõtte
16288     III,  XXXII  |                Gyertek utánam.~Visszamentek a templomba. Az öreg letette a kosarat
16289       I,  XXI    |                      maga alá temette annak a templomnak a jobbszárnyát, amelyet
16290       I,  XVII   |                   edictum jelent meg, amely a templomok lerombolását, a szent iratok
16291       I,  VI     |                   isteneket akarják kiverni a templomokból. Három helyen is panaszt
16292      II,  XXII   |                    meg a szent kos és a többi templomos állatok nem istenek, csak
16293      IV,  XXXVII |                 ujjain.~- Ab hó kilencedike a templompusztulás napja. Akkorára még úgy
16294      II,  XXII   |                   zarándokok, akik templomról templomra vitték a fekvõ viaszszobrot,
16295      II,  XXII   |               elözönlöttek a zarándokok, akik templomról templomra vitték a fekvõ
16296     III,  XXXII  |                      napon!~Akkorra a felemás templomszolga is odacsoszogott. Elborult
16297     III,  XXXII  |                  mosolyogva hallgatta az öreg templomszolgát, aki türelmesen elismételte
16298       I,  XVI    |                    szót se szólt róla, hogy a templomtolvajnak Galerius caesarral is lehetett
16299       I,  XIV    |                    minden városban volt ugyan templomuk, de hogy mennyien gyülekeznek
16300      II,  XXII   |                   Nílus vize sárga volt. A mi templomunkban a fõpap õriz egy könyvet,
16301      II,  XXII   |            paraszt-viskóknál, amelyek a néhai templomvárosok omladékain épültek. Elephantinéban
16302       V,  XXXIX  |                     gázoljon a Propontisba, a tengerben eléje szaladván a várt hajónak.
16303     III,  XXXI   |                       értek ki, amelynek zöld tengerében mint aranyszigetek sárgállottak
16304       I,  XVIII  |               mosollyal emeli fel a fátyolt a tengerhabból született istennõ édes titkairól.
16305     III,  XXXIII |                   amelyik a legközelebb van a tengerhez.~Quintipor nem is szaladt,
16306       I,  XIX    |                   futott a Mareotis tavától a tengerig, s elválasztotta az elõkelõk
16307     III,  XXX    |                      akkor hazafelé mentek, a tengerparton. Egy levelet vett ki a kötõkosarából,
16308       V,  XXXIX  |              márványszobrán csendült, amely a tengerre nézõ két ablak közt mosolygott
16309       I,  XXI    |                     földrengés szokás szerint tengerrengéssel járt együtt, és romokkal
16310      II,  XXII   |                      most a papok is csak úgy tengődtek, mint isteneik. Híveikkel
16311      IV,  XXXV   |                       nyugalma, amely képessé tenné arra, hogy a hegyrõl lenézõ
16312       I,  XV     |                      csípett föl magának ez a téntás körmû kis deák!~A cselédkijárón
16313      II,  XXII   |                       és sötétség teremtőjét. Tentyrában még odadörgölte temploma
16314       I,  VII    |                  életében ez az elsõ kegyelmi ténye. Azután rájött, hogy volt
16315     III,  XXXI   |                        használ-e.~Septumana a tenyerében méricskélte az ujjpercet.~-
16316     III,  XXXIII |                     egyre melegebben simogató tenyerei közé.~- Csókolj meg, Gránátvirág -
16317       V,  XXXVIII|            dolgozószobájában, összetapasztott tenyerekkel és idegesen táncoló ujjakkal,
16318      II,  XXII   |                 alamizsnát a feléjük nyújtott tenyerektől. Így táplálták egymást ez
16319     III,  XXXII  |                  ismerem, kis Tit, s míg az a tenyeremen nincs, nem tudom, ki vagy.~-
16320      II,  XXII   |                      amely olyan váratlanul a tenyerére vette, s olyan hirtelen
16321       I,  XIX    |                    kell fordítani ide a másik tenyérre az agyat, úgyhogy az írás
16322       I,  VI     |                        Minden orvosnak keresz­ténynek kellene lenni, mert gyógyítani
16323      IV,  XXXVI  |                   simogathatja, szaggathatja, tépheti. Kiszoríthat belõle mindent,
16324      VI,  XL     |                 fogtam meg kezeit, hogy ki ne tépje szemeit, amelyekkel örökkön
16325      II,  XXII   |                    hogy a fiú ki akarja magát tépni karjaiból.~Mikor magukhoz
16326       I,  VI     |              végzõdött kínos, kiabálós, hajat tépõ és arcot összemarcangoló
16327     III,  XXXII  |                      Magatudatlan mozdulattal tépte le - keskeny erdei ösvényen
16328       V,  XXXIX  |                       akinek Jupiter keselyûi tépték a máját.~- Add ide azt a
16329      II,  XXII   |                        átellenben a démonnal, térdben hátrakapott lábbal, és szemmel
16330       I,  VI     |                      földön csúsztam elõtted, térdedet átöleltem, de te csak a
16331     III,  XXVII  |                          hajtotta fejét a fiú térdéhez.~- Találd ki, kis Tit -
16332      IV,  XXXVI  |                  hajam az õ kezével, míg a te térdeid ringatták a fejemet az õ
16333       I,  XVII   |                    emberiség sorsa az istenek térdein nyugszik, azt parancsolta
16334       I,  XII    |                  merte ölelni a fehér asszony térdeit, és arcát az ölébe rejteni.~-
16335      IV,  XXXVI  |                      adó száj, és hogy idegen térdek ringatnak, és idegen karok
16336       I,  VI     |                    neki. Vagy akarod, hogy én térdeljek elé?~- Félek tõle, anyám.
16337       I,  VI     |                        barátom, ami neki jár. Térdelni csak az Isten elõtt szabad.~
16338       I,  VII    |                  ember, akik az utolsó sorban térdeltek, elõbbre kúszott. Fölemelték
16339       V,  XXXIX  |                  szavakat a kis öregember elé térdeltette, aki kuszált, szürke hajával,
16340     III,  XXVIII |                      nehéz lesz, hogy kis Tit térdelve érjen föl a melledig. Most
16341       I,  VI     |              haragszol, hogy nem hajtom meg a térdemet, de aztán nehéz volna kiegyenesíteni.
16342       I,  IX     |                       se kívánok - s intett a térdeplésbe merevedett elõkóstolónak,
16343       V,  XXXIX  |                        A matematikus meglökte térdével a hátát.~- Nem hallottad,
16344       I,  VI     |                    cipõt viseltek. Valamennyi térdgörbítéssel köszöntötte a bíbort, a
16345       I,  X      |                     ki Bionnak. A matematikus térdhajtással vett búcsút, s örült neki,
16346     III,  XXXI   |                        ki ez az istennõ, de a térdük egymáshoz rándult.~Ízlett
16347       I,  XIV    |                        Ujjongtak, és ruháikat tere­get­ték eléje, pedig ezeket
16348       I,  XVIII  |                magister azokat a pergameneket teregette maga elé, amelye­ken a gadarai
16349     III,  XXIX   |                 elefántcsontkapuján keresztül terel hozzá, hanem a valóság szaru-kapuján
16350       I,  XVIII  |                    pirosra festett struccokat terelgetett maga elõtt, s õ hallotta,
16351      II,  XXIII  |                       arra, hogy arra az útra terelje feleségét, amelyen együtt
16352       I,  XIX    |         selyemgyárakból és illatszergyárakból tereltek haza hajcsárok az ergastulumokba.
16353       I,  VII    |         hatszázhatvanat, azokat egy csoportba terelve agyonnyilazták.~Az augustus
16354      IV,  XXXVII |                    elõtt.~Mire befurakodott a terembe, a praetor már kimondta
16355       I,  XX     |                       díszruhájában ment ki a terembõl.~Hierocles sajnálta, mert
16356      IV,  XXXVI  |                       a tavasz illatát, sõt a teremnek beillõ, asztalokkal és heverõkkel
16357       I,  XX     |                      lelki életében is rendet teremteni.~Quintipor nyitott be az
16358     III,  XXVII  |                       nem ilyen vidám, fiatal teremtésnek való, akinek már úgyis annyit
16359       I,  XVII   |                Jupiter az élet napos oldalára teremtett s azok között, akiket örökös
16360       I,  XX     |                    tökéletes csak tökéleteset teremthet, a világ pedig tökéletlen.
16361      II,  XXII   |                 létnek magvetõje, ~Sugárszemû teremtõ, ~Igaz fia istennek, ~S
16362      II,  XXII   |                       a szárazság és sötétség teremtőjét. Tentyrában még odadörgölte
16363       I,  VII    |               díszkutat építtetett valamelyik téren, vagy vállalta a legközelebbi
16364       V,  XXXIX  |                    szavai máris beharsogták a teret. Igaz, hogy az elsõ szavakat
16365      IV,  XXXIV  |                fölkelésben kellett segítség a tergyedt embernek: amint talpon volt,
16366       V,  XXXIX  |                roskadozik az élet hivatalának terhe alatt, amelyet eddig se
16367       I,  XIV    |                     hogy a birodalom pénzügyi terhei enyhüljenek.~Az uralkodók
16368       I,  XXI    |                könnyített volna a beteg lélek terhein. A vonagló sírás után mély
16369       I,  XIV    |                 õrének sok mindennel meg kell terhelni magát, amirõl nem tudta,
16370       I,  IV     |                    látása is a municipiumokat terhelte, s volt olyan város, amelyet
16371     III,  XXXIII |                 magában, hogy nem lesz többet terhére a lánynak. Hívás nélkül
16372     III,  XXXI   |                    televésett jászpisz, amely terhes asszonyok combjára kötve
16373      IV,  XXXVII |                      megakadt a szeme a magis­teri ezüstkulcson, amit úgyis
16374     III,  XXXI   |                       Lepedõket, szõnye­geket terítenek le az arénában, a vesztõhelyeken,
16375       I,  XVIII  |                       be lehetett volna velük teríteni, mikor észrevette, hogy
16376       I,  XI     |                      amelyben közös vacsorára terítettek a császári családnak, még
16377       I,  VIII   |                       A többiek felsõruháikat terítgetve a földre, azt kiabálták:~-
16378       I,  XVI    |                      és õ nemcsak ellenségeit teríti le, hanem a langyosakat
16379       I,  XVI    |                  egyszer a maguk rossz útjára térítik a császárt is. Világért
16380     III,  XXXII  |                      árad, vagy az oltár mögé terítse le a medvebõröket, amelyeket
16381     III,  XXXII  |                        s a porticus hûvösében terítsen-e nekik pihenõ helyet friss
16382       I,  III    |                fogadta. S háromszáz személyre teríttetett arannyal a lakomán, amelyen
16383       I,  I      |                 amplitudo tua” dukál, vagyis „Terjedelmességed”, az esetleg nem haragszik
16384       I,  XVII   |                   akar szabni a kereszténység terjedésének. Tudod, Bionom, hogy a tömeg
16385       I,  XX     |                     mint a római birodalom, s terjedését épp azért veszélyesnek találta,
16386      IV,  XXXV   |                    hóhér helyett. Minél elõbb terjeszted ki, világ ura, az enyhítõ
16387      IV,  XXXV   |                    egész birodalomra ki fogja terjeszteni a rendeletet. Bár nem mondta
16388      IV,  XXXVI  |                       a karjait, ölelõ formán terjesztette ki, s eddig fölemelve tartott
16389       I,  XX     |                      és érdekcsoportok tagjai terjesztették be panaszaikat mind a keresztények
16390       V,  XXXIX  |            legmagasabb hatóságának javaslatot terjeszthessen elõ a büntetések szigorításáról.
16391       I,  I      |                  vette a matematikust, s háló­terme közelében jelölte ki szobáját,
16392     III,  XXXI   |                 palotának is voltak elhagyott termei, ismerte ezt a nyugtalan
16393       I,  XIV    |                 részét természetben szedték a termelõktõl, az állami borpincékben
16394       I,  VII    |                  jégesõ, a döghalál vagy a bõ termés. A rabszolgává aljasodott
16395       I,  VIII   |               szállnak el, mintha a taraxacum termésének bóbitáit fújdogálná tenyerébõl
16396      II,  XXIII  |                 egészen jól eltalálta, hogy a termésükbõl soha nem szakít.~Pár órával
16397       I,  XIV    |       gabonaosztogatással tartották féken. Ez természe­tesen újabb gondot jelentett
16398       I,  X      |             megtanított a misztériumokra?~- A természet titkaira, amelyek emberi
16399       I,  IX     |                    nem hív. Ismerhetnéd már a természetem, vénasszony.~- Ismerem,
16400       I,  XVII   |                      veszekedni. De nemcsak a természetemnek engedek, hanem a lelkiismeretemnek
16401      IV,  XXXIV  |                Antinousa körül forog. Hát nem természetesebb lett volna, ha énrám bíz,
16402      IV,  XXXV   |                    békét. A császár ezt annál természetesebbnek tartotta, mert hiszen az
16403     III,  XXVII  |                 barátságot. Ahogy az asszonyi természetet ismerte, tartott tőle, hogy
16404      VI,  XL     |                      Sőt, ismervén a halandók természetét, azt is megérteném, ha oly
16405       I,  VII    |                     hogy rómaivá tegye. Az õs természetisteneket is így borították el misztikus
16406       I,  XIV    |                      törvényeknek és az egész természetnek.~Mintegy bátorításért fordult
16407       I,  III    |                birodalomét is.~A császár, aki természettõl emberséges és szokásaiban
16408       I,  VII    |                       maga a császár volt az. Természetüket soha nem kutatta, mert nem
16409      II,  XXIV   |                  amikor a püspök megkerülte a termet. Elõtte egy diakonus ment,
16410      II,  XXIV   |                    volt. A roskatag öregember termete kiegyenesedett, és sírással
16411       I,  XX     |                      fõmagasságú szolgák bent termettek, mielõtt az érchang elhalt
16412      VI,  XL     |                    halandók, de a föld, amely termi õket, halhatatlan.~Emlékezel
16413      VI,  XL     |          szerelmeseknek, a búzamezõk csak úgy termik a kenyeret, a vizek csak
16414       I,  XVII   |                       a templom lerombolása a Terminaliák ünnepén történt, arra magyarázták,
16415       I,  VI     |                  sikerülne elûzni, többet nem térne vissza. Mindent elkövettek
16416      II,  XXIV   |                   társával együtt, ha meg nem térnek cselekedeteikbõl, és gyermekeit
16417      IV,  XXXVI  |                    fokozni is tudta a hatást. Terpeszállásba vágta magát, s annyira meghajolván,
16418       I,  XIV    |                       nem mindig okosabb is a terpeszkedõnél, rövidebb ideig ostoba.
16419      IV,  XXXV   |           zenehangokat nem sodort oda a szél. Terpnosz és Diodorosz játszott ott,
16420       I,  VIII   |                       akkorára már ráborult a térre az este. A nappali világosságnak
16421       I,  XIV    |         adó-emigrálások miatt lakatlanná vált területeket.~Galerius nem nagyon lelkesedett
16422       V,  XXXIX  |                        hogy a császári palota területén bárki is bitorolni merje
16423       I,  XIV    |               köszörûkõ kivitelét a birodalom területérõl. Ami kárt az ipar és kereskedelem
16424      II,  XXV    |                 kapott, megerõsítette abban a tervben, amit a Világbíró szelleme
16425      IV,  XXXIV  |                       rosszabbul jártok. Az a terve volt, hogy a castrumokat
16426       I,  VII    |                    másfél évtized alatt, mert terveit már kidolgozva vitte a trónra.
16427      II,  XXV    |                     volt gazdagabb céltudatos tervekben, mint most, és soha nem
16428       V,  XXXIX  |                      akinek elmondta ezeket a terveket, mikor köszönõ látogatást
16429       I,  XIV    |                    ezért ha nem mondott is le tervérõl, egyelõre félretette, s
16430       I,  XIV    |                   ülésre tartogatott egy nagy tervet, amelyet alkalmasnak ítélt
16431      IV,  XXXV   |                   királylányt? Reggel még azt terveztétek, nem? A rabszolgáidtól hallottam,
16432      II,  XXV    |                csatornák ásatásával új utakat terveztetett a kereskedelem föllendítésére,
16433     III,  XXXIII |                  Mennyi minden elmaradt, amit terveztünk!~Quintipor olvasott.~- Ájtatos
16434      II,  XXIII  |                       már megkapta, egy olyan tervhez, amelyet a családi tûzhely
16435       I,  IV     |                    elõléptetéseket és kitünte­tése­ket, az éhesek és rongyosak
16436       I,  XX     |                     megelõzendõnek egy tökéle­tesebb és minden más vallás lelkét
16437       I,  XIV    |                  tartották féken. Ez természe­tesen újabb gondot jelentett az
16438      IV,  XXXVII |                folytatásának, sőt talán eldön­tésének látszott. Nemcsak a mímus
16439       V,  XXXVIII|                       amely azonban az emberi testben többé-kevésbé lehûl, mert
16440       I,  VI     |                  gyakorolni szokták magukat a testedzésben, a legügyesebb diszkoszdobót
16441     III,  XXVII  |                 Lelkecske, kóborka, dévajka,  Testem vendége s társa te, ~Mely
16442       I,  XX     |           legkegyelmesebb császár, Nero lelke testesedett meg.~A császár elmosolyogta
16443      IV,  XXXV   |                      mentõl jobban lerom­lott testileg, annál acélosabbakká váltak
16444       I,  VII    |                   utat Mediolanumtól Ázsiáig, testõrei, a herculeusok élén. Gyaloghintót
16445       I,  VIII   |                       az augustusok díszruhás testõreinek felvonulásával kezdõdött.
16446       I,  VII    |                    adni, amit ígértek.~Mint a testõrgárda parancsnoka kapta a hírt
16447       I,  VII    |                      utat. A császárnak, akit testõrgárdáján, a joviusokon kívül udvara
16448       I,  XI     |                     nyugati birodalomban. Egy testõrtisztje azzal dicsekedett elõtte,
16449       V,  XXXVIII|                 hűvösen, hol egyik, hol másik testrészét tapogatva. - Véleményem
16450       I,  XVII   |                      tanulatlan emberek, akik testük ápolására se fordítanak
16451       I,  XIX    |                   szagát árasztották meztelen testükbõl.~- Még az üveggyártók hátra
16452       I,  XXI    |                  róluk a ruhát, hogy meztelen testüket vas-horgokon vonszolják
16453       I,  XIV    |                    bemutatása után a bélnézõk testülete bevonult. Fekete pálcájával
16454       I,  IX     |               augustát.~- Nem is tudtam, hogy testvéred van, Quintus.~- Nincsen,
16455       I,  VIII   |                  pódiumon.~- Szentséges urak, testvérei az istennek és atyái a birodalomnak! -
16456       I,  III    |                határokon túl éhesen leskelõdõ testvéreik.~Az elöregedés minden nyavalyája
16457       I,  VII    |              kényszeríteni, hogy mi vegyük el testvéreinktõl az istenajándékozta életet.~
16458      II,  XXIV   |                      sírás közben búcsúzott a testvérektõl. A császár rendelete küldi
16459       I,  XVII   |                    ezt az istentelen Mnestert testvéremül szeretem, kötelességemnek
16460     III,  XXXII  |                     hasonlítasz hozzá, mintha testvérje volnál.~- Én? - rettent
16461       I,  XX     |                      feleséggel, a testvért a testvérrel. A katonát ellentmondásra,
16462       I,  XVII   |           éjjel-nappal imádkoztak boldogtalan testvérükért, s kérték az istent, hogy
16463       V,  XXXVIII|                       életében õt is nevezték testvérüknek rabszolgák és rabszolganõk.
16464       I,  XVI    |                       valami bizonyságlevelet testvérünktõl?~Az egyház sok ezer püspöke
16465     III,  XXVII  |                      lejtõn.~- De te ugye nem teszed meg? Ugye senkiért? Ugye
16466       I,  XX     |                    megláncolt kereszténységet teszem legmélyebb hódolatommal
16467       I,  III    |                     szeme elé kapta.~- Én nem teszlek boldogtalanná, fiam. Áldjanak
16468       I,  IX     |                      az étvágygerjesztõktõl a tésztákig és gyümölcsökig, de úgy
16469       I,  VIII   |                  mindaddig, míg a praefectura teteje felett bele nem veszett
16470       I,  IV     |                    istenkáromlásra forgatható tételek kihagyásával.~Bion türelmesen
16471       I,  XX     |                  öntudata, mert az gondolatot tételezne fel, arra pedig a tökéletességnek
16472       I,  IX     |                    föláldozott isten füstölgõ teteméhez. Tudván, hogy a férfiakban
16473      IV,  XXXV   |                fegyencek és elhullott állatok tetemei. Köpönyegüket szorosan maguk
16474       V,  XXXIX  |                     tana az, ha a kivégzettek tetemeit vashorgokra erõsítve meghempergetnék
16475       V,  XXXIX  |                      elõsegítette azt, hogy a tetemekkel ûzött babonaság révén az
16476      VI,  XL     |               amelynek belseje bebalzsamozott tetemét rejtette, hét napig tisztelegtek
16477       I,  IX     |                       fõméltóságnak a megszün­tetésére Diocletianus se gondolt.
16478     III,  XXIX   |                        hogy a törvénynek elég tétetett, s most már, odaállítván
16479      IV,  XXXV   |                napokban, és azt a kijelentést tétette vele, mily szép lehet a
16480      IV,  XXXVII |                 kaptam a magistertõl. Már nem tetõled, hanem az igazitól, az enyimtõl.
16481     III,  XXXII  |                      arcát éppen akkor érte a tetõrésen becsorgó napsugár, sokkal
16482       I,  III    |                     mutatkozott másképp, mint tetõtõl talpig drágakövekbe és gyöngyökbe
16483       I,  IV     |           elmosolyodott, és újra lekiáltott a tétovázó Maxentiusra.~- Küldd vissza
16484       V,  XXXVIII|                     volt szokott útjuk, azért tétováztak a megindulással. - Mondd,
16485     III,  XXXI   |                      itt is kapunk - állt meg tétovázva Tit a bolt elõtt.~A tüsszögõ
16486       I,  III    |               hozzáadta feleségül a lányát.~A tetrarchia rendszere ilyen mûvészettel
16487       I,  III    |                      a császáré. Mint ahogy a tetrarchikus kormányrendszer se volt
16488     III,  XXXI   |                magának.~- Kezd nekem a kisfiú tetszeni - csúfolódott Tit -, nem
16489       I,  VIII   |                    császár arcán észrevette a tetszést, s erre valóban extázisba
16490       I,  VII    |                 uralkodása kezdete óta minden tettében-vettében érezte. Nemcsak cselekedeteiben,
16491      IV,  XXXVI  |                  leselkedõ Héphaisztoszt és a tettenérés tanújául meghívott napistent
16492      II,  XXIII  |                   gondolt, hogy ha õrültséget tettet, az asszony azt el fogja
16493     III,  XXXI   |                      bátor, Gránátvirág, csak tettetem magamat. Tudod, hogy a holdtól
16494     III,  XXVII  |             Legokosabbnak látta közömbösséget tettetni, bármennyire nem volt természete
16495       V,  XXXVIII|              koronatanú is? Diocletianus nagy tettetõ, s ha most elvetette az
16496       I,  XX     |                       isten õ, mert szelídnek tettetvén magát, minden­hová be tud
16497       I,  I      |             nyilvánvaló felségsértésre. Talán tettlegesség is követte volna, ha az
16498       I,  XVII   |                   csinált belõle titkot, hogy tettre akarja bírni a császárt
16499       I,  VIII   |                        a sziklákat szétrepesz­tettük, a mocsarakból kertet csináltunk.
16500       I,  XI     |                    apja párduc volt, az anyja teve, s mivel õ ezt nem hitte
16501      II,  XXIV   |                     fohászba fogott.~Nem, nem tévedés volt. A roskatag öregember
16502       I,  XVIII  |                 papiruslapot. Mire észrevette tévedését, már érteni lehetett a közeledõk
16503       I,  I      |                    megvetéssel a parasztra.~- Tévedsz - kötözködött a rhetor,
16504      II,  XXII   |                      akár nílusi bárkán, akár teveháton, sehol se harsant föl a
16505      IV,  XXXV   |                    tarkaruhás mediai követség tevéinek rekedt bõgését elnyomta
16506      II,  XXII   |                    ahol sziksó-tûk ropogtak a tevék és lovak lába alatt, s éles
16507      II,  XXV    |                    Augustus óta nem volt nála tevékenyebb császára a birodalomnak,
16508       I,  VIII   |                       színhelye van az emberi tevékenységnek. A sivatagok vetéseinktõl
16509      II,  XXII   |                   elvérzik a napisten.~- Le a tevékrõl! Bújjatok mögéjük! - kiáltotta
16510      II,  XXVI   |                        elõrebukdosva felsõtes­tével. Quintipor lépéseire fölneszelt,
16511      II,  XXII   |                  császár. - Úgyis sokáig kell tévelyegnünk, míg vezetõ nélkül rátalálunk
16512      IV,  XXXV   |                  kárhozatra méltónak ítélte a tévelygés éveit, amelyeket a könyvek
16513       I,  I      |                    illeti a nobilissimákat. A tévelygõ páva ijedt rikácsolással
16514       V,  XXXIX  |                 fenyegetõzött, a másik kettõt tevén felelõssé a következményekért.
16515       I,  XIII   |                     szobába, újabb kísérletet tévén kis úrnõje megetetésére.~-
16516      II,  XXII   |                      kérges térde van, mint a tevének. A kacagó Titanillát csak
16517      II,  XXII   |                      csúfolódva mosolygott.~- Tevéstõl együtt megfulladt. Elbánt
16518      IV,  XXXIV  |                      csakugyan össze lehetett téveszteni Galerius lányával.~Hormizda
16519      II,  XXII   |                   férfit, asszonyt, gyereket, tevét és szamarat!~Egy keskeny
16520      II,  XXII   |                   hiába próbáltak elbúcsúzni. Tevetérdeire ereszkedve énekelt barlangja
16521     III,  XXXI   |                      földre se jusson a csoda­tevõ folyadékból, s megvesztegetik
16522     III,  XXVII  |                     kendő, se öv nála. Ventus textilisbe volt öltözve, ahogy Bajaeban
16523     III,  XXVII  |            meglazítván nyakán a tapadó ventus textilist, alácsúsztatta a kis viasztáblát.~-
16524     III,  XXX    |                    Bacchus maga vezette õket. Thainatta-thainatta... io pean!~Megoldódott
16525     III,  XXX    |                vagyunk mink? Boldog bolondok. Thainatta-thainatta-tam... Furcsa tánc, ugye? Egyszer
16526     III,  XXXIII |                      egy leeresztett függönyû thalamus elõtt fújta el fáklyáját.~-
16527      IV,  XXXV   |                     matematikusai a miletoszi Thalésztõl a pessinusi Bionig. Ami
16528       V,  XXXVIII|                 mûvészeknek volt igazuk, akik Thanatoszt mosolygó gyermekifjúnak
16529       I,  XVI    |                       hozatta ide angyalaival Thebaiból, a remeték pusztájából,
16530       I,  XI     |                    jobbján Valeriával, balján Theodorával római pletykákkal próbált
16531     III,  XXVIII |        megszégyenítõje vezetett. Diocletianus thermáiról beszélt nagy lelkesedéssel,
16532      IV,  XXXV   |                   Rómának, mint azzal, hogy a thermákat építtette. Azokban csak
16533     III,  XXXI   |                    szépítõ mûvészek siettek a thermákba. A borbélyok, a szõrvesztõ
16534     III,  XXXII  |                   felé akartok nyugatra érni. Thesius is így járt volna, ha Ariadnát
16535       I,  III    |               presbitert küldte elébem, mikor Thessalonikában kikötöttünk. Levéllel és
16536       I,  XXI    |                      s azzal együtt kelt útra Thesszalonika felé, ahol csakugyan föl
16537       I,  XXI    |                  történt aztán, hogy Anthimus Thesszalonikában ellene fordult az orvosnak,
16538     III,  XXXII  |               vadászos volt, s hibásan mondta Thészeuszt is, Ariadnét is.~- Miféle
16539       I,  VII    |                     nem hívták meg Péleusz és Thetisz lakodalmára, s Diana Agamemnóntól
16540       I,  VI     |                     Megállapodtak benne, hogy Thiuthabaothnak hívják, s ettõl sokat vártak,
16541       I,  VI     |                nevükön tudták õket szólítani. Thiuthabaothot azonban hiába szólították
16542      II,  XXII   |                       rajta volt az ibiszfejű Thot isten pecsétje, mint a sziklákba
16543       I,  I      |                        vihogott oda a görög a thrákhoz.~A fiúk mind az övükkel
16544     III,  XXX    |                      ölbe kell venni!~- Akkor Thulén túl is elmegyek veled, kis
16545      II,  XXIV   |                      mondja Isten fia, amit a thyatirai egyház angyalának mondott
16546     III,  XXVII  |                       a lány feje alá jószagú thymusokból, melissákból és salviákból.
16547     III,  XXX    |                körülkígyózta az arcát, csak a thyrsus hiányzott a kezébõl ahhoz,
16548      II,  XXVI   |                Titanilla! No, mondjad szépen! Ti-ta-nil-la!~- Nem tudom úgy mondani,
16549      II,  XXV    |                   hanem a királyok királyának tiaráját is.~Gyorsan határozott.
16550      IV,  XXXVII |                      reggel találkozott vele, Tiberius Alexander szobra körül.
16551      IV,  XXXVII |                  postaigazgató elárvereztette tiburi villájának kiselejtezett
16552       I,  VII    |                       életünket ígértük, az a tiétek, elvehetitek tõlünk. De
16553     III,  XXIX   |                vadállat, rosszabb a hyrcaniai tigrisnél!~Constantinus egy pillanatig
16554       I,  I      |                     fogjuk fejezni - kántálta tikkadtan.~Tudta, hogy senki se hallgat
16555      II,  XXII   |               homokoszlop közeledett, amelyet tikkasztó szél kergetett maga elõtt.~-
16556       I,  XXI    |                  eszébe soha, hogy a felesége tilalmas könyvet tart magánál. Hiszen
16557       I,  XX     |                   azokon a búvóhelyeken, ahol tilalmunk ellenére most is össze mernek
16558     III,  XXIX   |                       összébb esett székében. Tiltakozást szeretett volna sikítani,
16559      IV,  XXXIV  |                      vele.~Mielõtt a princeps tiltakozhatott volna, tapsolt, és megparancsolta
16560      II,  XXII   |                   emelte szemét. Õ meg akarta tiltani az istennõnek, hogy arra
16561       I,  XIV    |                       is, hogy ez az új isten tiltja a gyûlöletet, s lassanként
16562       I,  XXI    |             megnyúzzák, amennyiben törvénnyel tiltják meg, hogy a keresztény rabszolgát
16563       I,  XIV    |                        Azt, hogy az uralkodók tiltsák meg a köszörûkõ kivitelét