Rész, Fejezet

16564      II,  XXVI   |                      olyanfajta lányt, akinek tiltva volt stólát viselni.~Quintipor
16565      IV,  XXXV   |                     siet vele. A lócsiszárok, tímárok, fazekasok, barom-orvosok,
16566      II,  XXII   |                  kegyelmüknek is.~Ötven fehér tinó vérével fizetett nekik addig,
16567      II,  XXII   |                  dicsõség!~Másnap ötven fehér tinót áldoztatott a császár Szaisz
16568       I,  XIX    |                       Minálunk készül hozzá a tinta gubacsból, mézgából, szilfium­
16569      IV,  XXXV   |              kiszökdösõ lelkeket. Jön a pokol tintájával írt könyvek olvasása, ami
16570       I,  XIX    |                      ide írok valamit azzal a tintával, nem látszik belõle semmi,
16571       I,  XVIII  |                   milyen óvatosan és kecsesen tipegne õ itt apró saruiban. Piszkos
16572       I,  V      |                      nevelhetnék, mint õ. Még tipegni is úgy szeretnék, mint õ,
16573     III,  XXVIII |                   ahogy öltözködtünk!~Ide-oda tipegve kapkodta össze a ruhákat,
16574      II,  XXII   |                   király követeket is küldött Tirusba, akik annyi súlyú aranyat
16575      II,  XXII   |                      neki, hogy hozassa őt el Tirusból, ahol nagyon erkölcstelenné
16576      II,  XXII   |                      amennyit nyom, azonban a tirusiak gorombán elűzték őket. Erre
16577      IV,  XXXVI  |              szekrénynek. És akkor megismeri? Tisztába jöhet az ember a saját lelkével?
16578       V,  XXXVIII|                       magasabbra megy, mentül tisztább. A legtöbb lélek itt kóvályog
16579       I,  XII    |               szólította meg. - De meg tudtál tisztának maradni a császár udvarában?
16580     III,  XXVII  |                 kedvükre nézhették egymást.~A tisztás közepén még nem egyenesedett
16581     III,  XXXI   |                     az arcán ennyi szelídség, tisztaság, gyermeki ártatlanság -
16582     III,  XXXIII |                        amelyet a családi élet tisztaságának védelmében adott ki, megnehezítvén
16583      II,  XXV    |                      aki méltó lesz a fiúhoz. Tisztaságban, szépségben, elõkelõségben.
16584       I,  XXI    |                      asszonyt hálózta be, aki tisztaságot fogadott hátralevõ életére,
16585     III,  XXX    |                       fiú csakugyan ott ült a tisztáson, a cserjék hûvösében, szétvetett
16586      II,  XXIV   |                   válasszák Isten ponyváján a tisztát az ocsútól. De ti ne féljetek,
16587       I,  XVII   |                      aki õszinte vallomásával tisztázta magát. Elmondta, hogy az
16588      II,  XXIV   |                      elpusztítása után. Annál tiszte­letre méltóbb cselekedet
16589       I,  VII    |                       szintén. Miután a többi tiszteket is kivégezték, fölszólította
16590      IV,  XXXVII |                  feljelentelek neki, hogy nem tiszteled a törvényt. - Ezt is mosolyogva
16591      VI,  XL     |                   tetemét rejtette, hét napig tisztelegtek elõtte Róma férfiai feketében
16592      II,  XXVI   |                 kapuját. Az õrt álló hastatus tisztelegve emelte föl lándzsáját.~-
16593       I,  VIII   |                  azonban az áhítat csöndjével tisztelendõk.~A menet háromezer joviusnak
16594       V,  XXXVIII|                     tartozott, akiket a halál tisztelete közömbösökké tesz más tekintélyek
16595     III,  XXVII  |                    példát mutatott az istenek tiszteletében, megint feléledt volna a
16596     III,  XXVII  |                 öregasszonyos szeszélyről s a tiszteletlenebbek, leginkább a vele egyidős
16597       I,  VII    |                 katona nem talált benne semmi tiszteletlenséget, ha mosolyogva, üres tenyerét
16598       I,  XX     |               felesége Naissusban él, és nagy tiszteletnek örvend az ottani keresztények
16599       I,  X      |          matematikussal. Arcában nem olvasott tiszteletnél egyebet, de hangjában mintha
16600       I,  VI     |                     volt keresztény, de annál tiszteletreméltóbb lesz a keresz­tények istene,
16601       I,  XVII   |                       semmit, bár se kora, se tiszteletreméltósága nem mentette meg a tortúrától.
16602       I,  VII    |               összegyülekeztek, illõ távolban tiszteletteljes hódolattal várták, míg a
16603       I,  III    |                      A feleségednél mindennap tisztelgek. Jó asszony, és nagyon szeret
16604       I,  VIII   |                hirdették ki, hogy a hivatalos tisztelgések után mindenkinek szabad
16605      IV,  XXXVII |                       lovagot azonban katonás tisztelgéssel fogadták, és a gyereknek
16606       I,  XXI    |                      istenük ellen, azt ettõl tisztelhetik úgy, ahogy akarják. Viszont
16607       I,  III    |                       elkápráztassák õket. Ki tisztelné Jupitert, ha bocskorban
16608      II,  XXVI   |                  Isisnél hatalmasabb istennõt tisztelnek itt. Suttogás, csókok nesze,
16609       I,  XIV    |                       akinek ilyen tekin­tély­tisztelõ hívei vannak. Mért ne békítenék
16610      II,  XXII   |                      volt állítva. A császár, tisztelvén a szent hagyományokat, egy
16611      II,  XXV    |                       és bátyja a kérést nagy tisztességnek veszik. De kit küldjön követnek?
16612      IV,  XXXVII |                      szíriai megállt, és nagy tisztességtudással megérintette Quintipor karját.~-
16613       I,  XX     |                   kamarás, aki a nomenclatori tisztet betöltötte. Az oszlopcsarnok
16614      IV,  XXXIV  |                     volt a századparancsnokok tiszti jelvénye. Most már csak
16615       I,  XIV    |                      a hadsereget meg kellene tisztítani az istentelenektõl. A kormányzás
16616      IV,  XXXV   |                       mocskolhatja be, de nem tisztíthatja meg a lelket. Az ember halála
16617     III,  XXVIII |              Kiterítette asztalán a hófehérre tisztított tógát, kikereste rajta azt
16618      IV,  XXXVI  |            Khresztoszt, lábait átölelve, hogy tisztítsa meg õt, és lelkét tegye
16619       I,  I      |                       kérvényezési ügyosztály tisztje volt, kívülről megtanulta
16620       I,  XX     |                 lefegyverezték nem keresztény tisztjeiket; egyelõre életben hagyják
16621       I,  VI     |                hitetlen múltjáért. Archiateri tisztjérõl is lemondott, hogy annál
16622      IV,  XXXIV  |             Praetorianus vagy?~- A legöregebb tisztjük.~- Gyûlölöd a császárt?
16623       I,  X      |                    állásában, akár más udvari tisztségben?~Bion azt felelte, hogy
16624      IV,  XXXV   |              testvérek, nem vállalt semmiféle tisztséget a gyülekezetben, de az összejöveteleken
16625       I,  VII    |                       katona, aki addig volt. Tiszttársai csak annyi változást találtak
16626       I,  I      |                     az adóvégrehajtás is az õ tisztük, respectabilisek.~Ezután
16627     III,  XXXII  |                     de keserûsége forrása már tisztulni kezdett. A harag habja nem
16628       I,  IV     |            bizonyította, hogy már a régi Róma tisztultabb elméi is megsejtették az
16629      II,  XXIV   |           szabhassanak, s hogy a bálványimádó tisztviselõknél is közbenjárhassanak értük.
16630     III,  XXIX   |                      hogy a Maximillából és a Titanillából új nevet csinált a lánynak.~-
16631       V,  XXXIX  |                       kora reggel elkezdték a Titanilláért való gyászt. Azt se igen
16632       I,  IV     |               matematikus.~- Hát azt mondták, Titanillánál keresd?~- Más nevét mondták -
16633       I,  VIII   |                     támaszkodva, Valeriára és Titanillára. Egy Quintipor nevû titkár
16634       I,  V      |                      Bion beszélt a pendelyes Titanilláról, és nem tudott jó szívvel
16635       I,  IV     |                    lehet más, mint Titanilla. Titánka pendelyben. De úgy mondják,
16636      IV,  XXXVI  |                 asszonyához? Az nem az én kis Titem. Kis Tit, az egyedülvaló,
16637      IV,  XXXVII |                  arcon, nem is egyszer, a kis Titén. Az más volt persze, egészen
16638     III,  XXXIII |                     gyaloghintón, s egyenesen Tithez vitette magát. Trulla mérges
16639      IV,  XXXVII |                    Titust akart mondani, akár Titildát, nem bírta bevégezni, mert
16640       I,  VII    |               egyetlen, akit beavatott a jövõ titkába, az az elszegényedett patrícius-árva
16641      II,  XXII   |                     fizetett a szaiszi fátyol titkáért.~A tolmács megnyugodott,
16642       I,  II     |                      fejére, neked még vannak titkaid?~- Ki fogsz nevetni - fordult
16643       I,  X      |                 misztériumokra?~- A természet titkaira, amelyek emberi ésszel megfoghatók,
16644       I,  XVIII  |           tengerhabból született istennõ édes titkairól. Most öntudatlan szeméremmel
16645       I,  XVII   |                   függönyei, amikor a császár titkára, a te Quintiporod berohant.
16646       I,  I      |                 kulcsverettel, a szent palota titkárainak jelvényével, megállt a felsõ
16647       I,  XIX    |                        Tegnap a császárt és a titkárát vezettem le hozzájuk.~A
16648       I,  XIV    |                   aláírt paranccsal magának a titkárnak kellett a praepositushoz
16649       I,  X      |                   Bion is ránézett a fiúra.~- Titkárod elõtt parancsolod, uram,
16650       I,  IX     |                   vállát.~- Ezután majd az én titkárom leszel. Mindjárt dolgot
16651       I,  I      |                     volna.~Bion fölkiáltott a titkárra.~- Gyere csak, Quintipor!
16652       I,  XVIII  |                       szívébõl. Ezért kellett titkát elrejteni Bion elõtt, Lactantius
16653       I,  VII    |                      akiktõl a halandók olyan titkok megfejtését sóvárogták,
16654      II,  XXII   |                  nemzedékrõl a másikra szállt titkokat õrzünk, amelyekre talán
16655      II,  XXIII  |                     örülhet neki, ha el tudja titkolni az örömét. Amire az apa
16656      II,  XXIII  |                   császárné elértette, és nem titkolt sértõdéssel válaszolt.~-
16657       I,  XV     |                     szent consistorium ülései titkosak voltak, ennélfogva huszonnégy
16658       I,  I      |              hamarosan megérkezik a birodalmi titkostanács, a szent consisto­rium ülésére.
16659     III,  XXVIII |                    mióta a császár beavatta a titokba, mindig úgy gondolt rájuk,
16660      II,  XXIV   |                     az Apokalipszisnak arra a titokzatos könyvére emlékeztetett,
16661       I,  VII    |                 gyermeket is szült neki, nagy titokzatosság vette körül, Papnõitõl nem
16662     III,  XXVIII |                       a napon nem találkozhat Tittel. Trulla éppen abban az órában
16663       I,  I      |                      törvény által megszabott titulusokat. Akinek „amplitudo tua”
16664      IV,  XXXVII |                    tizenkét éves, Tit...~Akár Titust akart mondani, akár Titildát,
16665       I,  XIII   |                    tükörben, és nem találta a tivornyának semmi nyomát az arcán. A
16666       I,  XI     |                    társaságok is fölkapták. A tivornyázók ezzel ellenõrizték magukat
16667       I,  XI     |                   dögvész egész tartományokat tizedelt meg, az öngyilkosság is
16668       I,  VII    |                       a többiek közt, s addig tizedelték õket tovább, míg egy ember
16669      IV,  XXXVII |                   akkor csak manipulus vezetõ tizedes volt, de ha a carrhaei csatában
16670       I,  VII    |                     hogy Priscának házasságuk tizedik évében fia született. Ösztöne
16671       V,  XXXVIII|                  takarózhatom éjszakára.~De a tizediknél nem bírta tovább. Annál,
16672      IV,  XXXVI  |                       magát:~- Genesius!~Vagy tízen utána kiáltották a nevet.
16673       I,  XVIII  |                      meg akarta szöktetni már tizenhárom éves korában. A lány maga
16674      IV,  XXXV   |                     de a mímusnak minden este tizenkétezer ember nevet.~Hûvös szél
16675       I,  XX     |                       olvasta. A helyõrség, a tizenkettedik légió néhány cohorsa nyílt
16676       I,  XVI    |                    van. Tizenkét aureus, mert tizenketten vették körül a Mestert.
16677       I,  XVI    |                   avatott föl kézrátétellel a tizenkettõ. Az antiochiai gyülekezet
16678      II,  XXV    |                     tudják megbocsátani, hogy tizenkilenc éve hiába várják a triumfust.
16679      II,  XXIII  |               magister.~Quintiporból, amint a tizenkilencedik évét betölti, lovag lesz,
16680       I,  III    |                      Most azonban, uralkodása tizennyolcadik évében Diocletianus szükségét
16681       I,  XIX    |                 szétnyílt, és utat engedett a tízes sorokba osztott, csak lágyékkötõbe
16682       I,  XVI    |          tagadhatatlanul elég világos volt. A tízparancsolat hegyén alvónak Dániel próféta
16683       I,  III    |                      annyi méltóság, mint egy toborzó campidoctorban, s nemcsak
16684       I,  III    |                imperatort, vagy a barbárokból toborzott légióktól. Maga a gárda
16685       I,  XIV    |                  fiatalság a római hadseregbe tódulni. Ebben a császár igazat
16686      IV,  XXXVI  |                elsötétedett. Mások sikoltozva tódultak a kijáratokra. Róma hatezer
16687       V,  XXXVIII|                     azonban az emberi testben többé-kevésbé lehûl, mert durvább anyagokkal
16688       I,  XX     |              kormányzásáról. Ilyen démiurgosz többek közt Jupiter, s ezek közé
16689       I,  III    |            Diocletianus hálálkodva fogadta, s többel jutalmazta, mint amennyit
16690       V,  XXXIX  |                 akarta sorra látogatni, s bár többfelé futárokat küldtek utána,
16691       I,  IV     |                  fölkiáltott az erkélyre.~- A többieket nem parancsolod? Ha akarod,
16692      IV,  XXXVII |                     intett a lictoroknak.~- A többihez!~A lictorok letették a söprût,
16693       I,  XX     |                     olyan rothadt íze, mint a többinek. Most, amikor a jelek szerint
16694       I,  XI     |                      nem hagyták el a falut a többivel.~- És a Dominus nem húzatta
16695      II,  XXIII  |                   könyveibe. Most már azonban többrõl van szó, mint asszonyi idegekrõl
16696       I,  XVII   |                   ellenséget megtûrni, akik a többségrõl nyíltan azt hirdetik, hogy
16697     III,  XXX    |                  olyan ragyogó, mint te vagy, többszínû lesz, mint a szivárvány.
16698     III,  XXXII  |                    elõtte, mint egy bibircsós tök. Kitõl kapta azt a rózsaszín
16699       I,  XX     |                találta, és megelõzendõnek egy tökéle­tesebb és minden más vallás
16700       I,  II     |                       a halhatatlan isteneket tökéletesebbekké teszi nálunk. Én ugyan elkép­
16701       I,  XX     |             teremtette, mert a tökéletes csak tökéleteset teremthet, a világ pedig
16702       I,  XI     |                 együgyû idõtöltése; ezidõben, tökéletesített formában az elõkelõ társaságok
16703       I,  XIV    |                  alkalmasnak ítélt arra, hogy tökéletessé tegye a birodalom belsõ
16704       I,  I      |                   össze még egyszer az udvari tökéletesség szabályait. Te, Ferox, mit
16705       I,  VII    |                      sõt felülmúlni uralkodói tökéletességben. Ez az elõdje készen kapott
16706       I,  XX     |                   tételezne fel, arra pedig a tökéletességnek nincs szüksége. Nincs akarata,
16707     III,  XXXI   |                       jó - morogta a páratlan tökéletességû copa -, de mióta ismered
16708       I,  I      |                    szabályait. Te, Ferox, mit tökéletlenkedsz ott? Azt hiszed, most is
16709       I,  XIX    |               katonára, az pedig beleköpött a tökhajba. Ezt meglátta valami istenfélõ
16710       I,  XIX    |                    aki Nílus-vizet hozott egy tökhajban. Ez mutatta, hogy az szentelt
16711       I,  VI     |                 gömbölyû kosárkát. - Azokat a tölcséres lilákat.~De nem vette el
16712      VI,  XL     |                    meglepetéssel és diadallal tölt el. A te mértéktelen örömedbõl,
16713       I,  III    |                  emberek között, és fakupával töltetné magának Ganümédésszel a
16714     III,  XXVII  |                      azt a délutáni órát vele tölthette, mikor a császárné elzárkózott
16715       I,  XVII   |                 jelképe, amely borzon­gás­sal tölti el a mûvelt embert. Már
16716      VI,  XL     |                   szerint édes semmittevésben töltik napjaikat a halhatatlanok,
16717       V,  XXXIX  |                     éjszakát már Byzantiumban töltötték, egy hivatalos mansióban.
16718      VI,  XL     |                     életem nagy részét együtt töltöttem azzal a halandó emberrel,
16719       I,  III    |                     nagyrészt barbárok között töltöttük, s tudjuk, hogy a szegénység
16720       I,  V      |                       képû istené, aki vérrel töltözik.~
16721      IV,  XXXVII |                   keresztül lelkét irtózattal töltse el a kárhozat fiának látása.
16722       I,  XIX    |                   márványkápolnák, oltárszerû tömbökkel, amelyekben egy-egy szarkofág
16723      IV,  XXXV   |                   imádók, akár a keresztények tömegében szerezte azokat, lesújtották.
16724       I,  XIV    |                      leszerelt zsoldosok nagy tömegei nem is fognak hazakívánkozni,
16725       I,  VII    |                  néhány fejben, a mérhetetlen tömegekében mozdulatlan maradt az a
16726       I,  I      |                     nyilvános viták ideje s a tömegeket megmozgató szónokok kora
16727      IV,  XXXVII |                Ügyesen keresztülfúrta magát a tömegen, közben megtudta a csõdület
16728       V,  XXXIX  |                 Vegyétek vissza ezt!~Az egész tömegnek egyszerre állt el a lélegzete.
16729       I,  VII    |                    közeledik a trónhoz. Pedig tömérdek vadkant elejtett, s a bíbor
16730       I,  VI     |                      elõírt napon a hivatalos tömjén-áldozatot. De ezek a szobrok Ceresnek
16731     III,  XXIX   |                       keresztény asszony, aki tömjénáldozatot mutat be az isteneknek.
16732       I,  XX     |            olajkereskedõk, a bortermelõk és a tömjénárusok. Az utóbbiak kimutatták,
16733       I,  XIX    |                  akarta, hogy a bálványimádók tömjénfüstje megfertõztesse.~- Félek,
16734       I,  XXI    |            keresztények azzal az egy-két szem tömjénnel, amelyet a szín­házban vagy
16735      II,  XXIV   |                     másik diakonus a füstölgõ tömjéntartó csészét vitte, míg maga
16736       I,  XVII   |                       püspököknek és papoknak tömlöcbe vetését paran­csolta meg,
16737       I,  XXI    |                  szobra elõtt áldozni, akár a tömlöcbõl viszik oda, akár az utcáról
16738       I,  XVII   |                  püspököt akarom megmenteni a tömlöctõl, amely e gyenge és beteges
16739     III,  XXVII  |                   zárva kell tartani a szelek tömlõjét. A jégmadarak valamikor
16740       I,  XX     |                 állott borát igyekeztek az új tömlõkbe átönteni, hanem azokkal
16741      IV,  XXXIV  |                       Nem mondhatod, hogy nem tömögetjük eleget.~- Minden kövérségem
16742     III,  XXXI   |                  minden szellõtõl meglibbenõ, tömött bugái.~- Ne félj, kis Tit!
16743       I,  VIII   |             gránátalmafához. A virágok dúsak, tömöttek voltak, de nem vérvörösek,
16744       I,  XIII   |                       a nagy anarchia idején, tönkreverte a római légiókat, elfogta
16745       I,  XVII   |                    érdekeseknek találni az én töprengé­seimet. Szerencse, hogy
16746       I,  XXI    |                   szabadítani.~A császár némi töprengés után aláírta az edictumot.
16747       I,  XVII   |                   ezek az események levertek, töprengõvé és szomorúvá tettek. Ezért
16748       I,  XXI    |                      birodalom felforgatására tör. Legkevésbé õ, aki egyedül
16749       I,  VIII   |                      homlokráncolást, a kezek tördelését és elõrelendítését, a lábaknak
16750       I,  VI     |                    Engem biztatnak örömmel? - tördelte átlátszó kezeit. - Mi örömet
16751     III,  XXXIII |            Alexandriáig szaladnom. Mindig itt tördösi a kezét a küszöbödön, azt
16752      II,  XXVI   |                      bûntudatával, de õszinte töredelem ijedtségével kérdezte:~-
16753      VI,  XL     |                   boldogulni akarván, fölfelé törekszenek. Én életem nagy részét együtt
16754       I,  XIII   |                       viseltek, s nem hagytak törést se az arcon, se a szívben.~
16755       I,  XIX    |                    barbár is, aki a méz miatt töri fel a koporsót.~- Gondolod? -
16756      IV,  XXXVII |                Hadrianus császár hozta, isten törje össze a csontjait.~Összerezzent
16757      II,  XXII   |                   hogy a keresztények életére törjenek, s kiirtással fenyegessék
16758       I,  VII    |                      széthullottak olyan apró törmelékekre, mint amilyenekbõl összeépítették
16759     III,  XXX    |                      akkor gurult is lefelé a törmelékes lejtõn. Mire a lány jajgatva
16760     III,  XXXI   |                      Úgy? Már két esztendeje? Törnéd már ki egyszer a nyakadat,
16761       I,  XX     |                      varázslók ismét életedre törnek? Nikomédiában felásták a
16762     III,  XXXIII |                        Akkor neked is be kell törnöd a fejeddel az eget, kislány,
16763       I,  XX     |                végleges leszámolás a vesztére törõ kereszténységgel, Hierocles
16764       I,  VII    |                     kecskelábon bicegnek, nem törõdnek vele, hogy az emberek jók-e,
16765       I,  V      |                     egész nap, szobornak, nem törõdnél az emberekkel, akik áldozatot
16766       I,  III    |                  Mással nem törõdöm.~- De más törõdni fog veled - sóhajtott Constantius.~
16767       I,  III    |                    Köszönöm, uram. Mással nem törõdöm.~- De más törõdni fog veled -
16768       I,  I      |                     istennõ mirtuszát, és nem törõdsz vele, hogy énrajtam fog
16769      IV,  XXXIV  |                       nekem is nehéz.~- Miben töröd a fejed, caesarom?~- Te,
16770       I,  IV     |                       most csókolj meg te, és töröld le a tartozásom - ásított
16771      II,  XXII   |               szakadékból.~- Ronts, pusztíts, törölj el mindent, valami az övé;
16772      IV,  XXXVI  |                 intett a rabszolgájának, hogy törölje le homlokáról a szüntelen
16773     III,  XXVII  |                     az asztalhoz, és a hajába törölte vékony ujjait, igaz, hogy
16774      II,  XXIII  |                     lajstromból mind a ketten töröltettek.~A császár megkönnyebbülten
16775     III,  XXX    |                       eljönnél érte. Soha nem töröm meg úgy evésnél a kenyeret,
16776      II,  XXII   |                borzasztó tekintetű troglodita törpék laknak, akik szarvashangyákon
16777       I,  XIX    |                    elzárt része volt ez, tele történelmi emlékekkel és mûkincsekkel,
16778      II,  XXII   |                    ájtatoskodott, ott, ahol a történendõ dolgok istennõjének széles
16779      IV,  XXXVII |                       A Benoni házigazdájának történetébe kezdett. Severus húsz évvel
16780       I,  XV     |                       kérték áldását. Különös történeteket meséltek róla, amelyekbõl
16781       I,  XV     |                  elismerték. Egyszer - ezen a történeten álmélkodtak a legjobban -
16782       I,  XIV    |                 megborzongatta a thébai légió történetével. Õ sok légiót látott már
16783       I,  XIX    |                     már elhiszem, hogy kiváló történetíró lesz belõled, mert kezded
16784      IV,  XXXVII |                      Még azt is, ami váratlan történhet.~- A magad költségei is
16785       I,  XI     |                      értetlenül nézett rá. Mi történhetett ezzel az asszonnyal? Mióta
16786     III,  XXIX   |                       attól kérdeztem meg, mi történik itt. Nevetve válaszolt,
16787       I,  XVI    |               harmadszor megújul, nagy dolgok történnek a földön. Mint tûz a szalmát,
16788       I,  XIII   |               Titanilla a hálóköntöse ujjával törülgette az eltorzult arcot. Irtózattal
16789       I,  IX     |                     után.~Az asszony a szemét törülgetve állt ki az ajtóba.~- Micsoda
16790     III,  XXXI   |               kortyantottak. A favágó kétfelé törülte a bajuszát.~- Aztán miféle
16791     III,  XXIX   |                       van a régi Rómának az a törvénye, hogy szüzet nem szabad
16792       I,  VIII   |                      mûvészetének hagyományos törvényei szerint. Ezzel jelezte,
16793     III,  XXXIII |                      tiszteletét. Amiként õsi törvényeink szentnek minõsítették és
16794       I,  XVI    |                        Ki vagy te, démon, aki törvényeinket áthágod, és másokat is arra
16795      II,  XXII   |                  utánuk az igazság kelyhét, a törvényesség rõfjét, s a mennyezethordók
16796     III,  XXXIII |                     istenek kegyelmébõl, mert törvényévé tette a bölcs jámborságot
16797       I,  X      |                     minden harcával és minden törvényével ezt a célt szolgálta. A
16798       I,  XXI    |                panaszos, se mint tanú, mert a törvénykezés mindig áldozatbemutatással
16799       I,  XXI    |                  amelyet a szín­házban vagy a törvényszéken rászórnak a császár képmása
16800       I,  XXI    |        engedelmességet megtagadja, a szokásos törvényszéki eljárás huzavonáinak mellõzésével
16801       V,  XXXIX  |                  idegenek kivált­hatták. Ez a törvénytisztelet különösen elõsegítette azt,
16802       I,  XXI    |                     császár fogalmazta, hanem törvénytudó tanácsadóinak kollégiuma.
16803      IV,  XXXVII |              hadvezérek babérját és kezében a törvénytudók tekercsét viselte, arca
16804       I,  III    |                    megszállt területek barbár törzsfõnökeivel. Díszkíséret nélkül jár
16805       I,  XI     |                      asztal alá inni a barbár törzsfõnököket.~Maxentius elvörösödve nézett
16806       I,  XX     |                      már esés közben levált a törzsrõl, Hierocles lábára esett,
16807     III,  XXX    |                    hogy az õ combjának csak a töve maradt. Nem tud menni, csak
16808       I,  III    |             megértetvén vele, hogy az Alpesek tövébõl könnyebb szemmel tartani
16809     III,  XXXII  |                   nevetgéltek benne, néhányat tövecskéjével együtt összemarkolt, s letette
16810      IV,  XXXVI  |                     hogy igazi vér. A kereszt tövéhez egy deszka volt fektetve,
16811      IV,  XXXVII |                Suburrában jártak, a Viminalis tövének egyik piszkos, szûk utcájában.
16812       I,  XV     |                       kellett volna. A tûcske tövig beleszaladt a fehér karba,
16813       I,  XIX    |                   cingulussal átkötött, fehér tóga.~- Biztos vagy benne, Mnester?
16814       I,  XVIII  |                 borzas macskafarkat húzott ki tógája alól. Canopusban járt, s
16815       I,  III    |                       szokott egyszerû, fehér tógájában, kicsiny kísérettel. Jólesett
16816       I,  VIII   |                     végének közeledését, hogy tógáját szenvedélyes izgés-mozgással,
16817       I,  VIII   |                      pár pillanatra eltakarta tógájával, mintha az istenek oltára
16818       I,  I      |                  bíborszegélyt viselnek fehér tógájukon, továbbá fekete cipõt ezüst
16819       I,  VI     |                       idefröccsent valahova a tógámra.~A császárné és a caesarné
16820       I,  XVI    |                       szentek tündöklõ, fehér tógás seregét.~Az ének megnyugtatta
16821      II,  XXVI   |                     és megszaporítja a tyúkok tojását. Tartós Ureus-kígyók és
16822     III,  XXXIII |                     viselni. A gyíkport nyers tojásba keverve nyelette le a beteggel,
16823       I,  XI     |          fogyasztották el a vacsorát bevezetõ tojásételeket. Mindenki némán emelte meg
16824       I,  IX     |                      dicsõséges múltú sisakot tojástartóvá.~Futólépések dobogtak a
16825       I,  VII    |                    tartott szent ludak egyike tojta aznap reggelre.~- Mit jelent
16826       I,  IX     |                kellett volna elijesztgetnie a tõkékrõl. Hát reggel látom, hogy
16827     III,  XXXII  |                     felhõk zsákja, a nyomukba tolakodók jeget zörgettek rostájukban.
16828     III,  XXXIII |                       felhõ mögé, amely elébe tolakodott. A felhõnek ezüstös volt
16829      IV,  XXXVII |                     az alküone-madár eldobott tolláig, aztán belevágta magát a
16830       I,  XVIII  |                      a nílusi nádból metszett tollal szíveket rajzolgatott az
16831      IV,  XXXV   |                    kenyér, a meleg fürdõ és a tollas vánkos.~- Gyõzni nem lehet
16832      II,  XXII   |                      mért írta, minek írta. A tollból maguktól peregtek ki a betûk.
16833       I,  XX     |                   melynek betûiben a Galerius tollhoz nem szokott, nehézkes kezére
16834     III,  XXX    |                       rájuk hullatott egy-egy tollpihét.~Mert az is megesett néha,
16835       I,  XVI    |                       követ. - Azt hitte, nem tollseprû van kezedben, hanem az arkangyal
16836      II,  XXII   |                    szaiszi fátyol titkáért.~A tolmács megnyugodott, és most már
16837       I,  VIII   |                    volt, mindnyájuk érzésének tolmácsául Lactantius szolgált, az
16838      II,  XXII   |                     dönt. Maga a vezetőnek és tolmácsnak fölfogadott, öreg memphisi
16839     III,  XXXI   |               sokadalomban, amekkora Bajaeban tolong az utcán reggel nyolc órakor.
16840       I,  VIII   |           felláthatott a szentséges urakra. A tolongás, az ordítozás, a sikoltozás
16841       I,  VI     |              megindult a cseléd után. A forum tolongásában azonban valahogy elvesztette
16842       I,  XV     |                     agyonnyomták az utcákon a tolongásban.~- Meg van veszve az egész
16843      II,  XXIV   |                      mindazokkal, akik köréje tolongtak; hajója korán indult, nem
16844       I,  XI     |                       hajad?~Maxentius széket tolt alá.~- Hát mégiscsak elkészültél,
16845      IV,  XXXVII |                      isten pártfogója ugyan a tolvajok­nak, de azért talán megõrzi
16846       I,  XV     |                     Kerberosa, aki elugatja a tolvajokat a háztól! Fél sestertiusért
16847     III,  XXIX   |                    keresztényeké. Az egy alma­tolvajt is örök tûzben sütögettet.
16848     III,  XXIX   |                    rögtön elzavartam szolgála­tom­ból. Megmondtam nekik, hogy
16849     III,  XXXI   |                        Itt a botula is, meg a tomacula is. Bort?~- Füstöltet. Egy
16850     III,  XXXI   |                    enni az urad? Botulát vagy tomaculát?~Titet nem lehetett zavarba
16851     III,  XXVII  |                       féltésnek milyen vihara tombol a szelíd nyugalom álarca
16852       I,  XV     |                      faunhoz. A nép ordítozva tombolta õket körül.~- Ne bántsátok
16853       I,  XVIII  |                      nemcsak görögök és egyip­tomiak, hanem etiópok és arabok,
16854       I,  I      |                       megingott.~A kapu felõl tompa bõgés hallatszott, s ezért
16855       I,  IV     |                      takaró alatt kirajzolódó tomporát. - Na halljuk, ki fogta
16856     III,  XXXI   |                ajtajában már ott állt csaloga­tónak a boltos. Reggeli tüsszögését
16857      IV,  XXXIV  |                    Vicus Sandalarum legapróbb topánkáiba az õ lábacs­káit képzelte.
16858     III,  XXXIII |                  vitette magát. Trulla mérges toppantással fogadta.~- Hol tekeregsz
16859     III,  XXXII  |                  kellene rándulni a lucrinusi tóra. Egy nap alatt azt is kényelmesen
16860       I,  X      |                       összeesküvõk és lázadók tõrétõl - ezt gondolta olykor -,
16861      II,  XXIII  |                     bírt szabadulni elszorult torkából a hang. Nem az emberi öröm
16862       I,  I      |                       Te is az vagy?~Nonnus a torkához kapott, úgy érezte, mindjárt
16863       V,  XXXVIII|                      a könnyek az öregasszony torkát.~- Úgy, most már elhiszem,
16864       I,  VIII   |                     volt híja, mert a fõtérre torkolló utcák tûzfolyókat öntöttek
16865       I,  IV     |                      kanyarodóval az erkélybe torkollt. Az egyik kanyarodónál a
16866      IV,  XXXVII |                 Erinnysek kergetnék, és az én torkomnak esett neki, hogy mit csináltam
16867       I,  IV     |                    egy sárga márvány-villára. Tornácán magas talapzaton Galerius
16868       V,  XXXVIII|              épületcsoportja, oszlopcsarnoka, tornya, kapuja volt, hogy a caesar
16869      II,  XXV    |                  örülni fog neki, hogy elzárt tornyából kiszabadulhat; az apja és
16870       I,  IV     |                      csak a feje látszott ki, tornyosan fésült, fekete haj s vérpiros
16871     III,  XXXI   |                      kenõccsel dolgozó depila­torok, a csíptetõt forgató alipilusok,
16872       I,  VII    |                      pillanat múlva ötvenezer torokból visszhangzott az új császár
16873     III,  XXXIII |                     hogy addig nem múlik el a torokgyíkod, míg az igazi orvosságot
16874       I,  I      |                ásítozó ministralisoknak, szír torokhangon fordítván görögre a ceremoniálét.
16875       I,  I      |                       nagy lábcsoszogással és torokköszörüléssel fogadták.~- Ez már nem is
16876      II,  XXV    |                  akinek azért kell egy elzárt toronyban lakni, hogy szépsége meg
16877       I,  I      |                     csörögtek. Hora, a palota toronyõre delet kiáltott, s léptek
16878       V,  XXXIX  |               mutattat be a síron s a halotti torra az egész udvart, sõt Nikomédia
16879     III,  XXXII  |                    Sohase volt elõtte titkom.~Tõrrel nem találhatta volna úgy
16880       I,  XVII   |       tiszteletreméltósága nem mentette meg a tortúrától. Az én meggyõzõdésem szerint
16881       I,  XV     |                      istennõ, aki ezt teszi a tórus végébe, annak sohase lesz
16882      IV,  XXXVII |                  szobában. Megakadt a szeme a torusszal szemben a császár és a császárné
16883     III,  XXVIII |               pillanatra ráhajtotta a fejét a tórusz kis gyûrött selyemvánkosára.~-
16884       V,  XXXIX  |                 balzsa­mozók gyors munkája se torzíthatott le róla.~A császárné, egy
16885       I,  I      |                      a két fecsegõ közé dugta torzonborz fejét.~- Mit jár a szátok
16886      IV,  XXXV   |                    presbiterek egymással való torzsalkodása, a fényért, rangért, hatalomért
16887      IV,  XXXVII |               vigyázva végezzék ki, ne nagyon torzuljon el, mert be akarod balzsa­
16888       I,  XX     |              adósságaikat õk fizetik a legpon­tosabban. Ha a vallásukat úgy módosítanák,
16889       I,  XXI    |                    akik nem hajlandók áldo­za­tot bemutatni a birodalom fejének.
16890      IV,  XXXV   |               foglalták le valami állatmutoga­tótól a Mars-mezõn. Azt is hiába
16891       I,  XVII   |                       fúriák által szétszagga­tott birodalomban a rendet, hátralevõ
16892      II,  XXIV   |                        hanem eszközévé válasz­totta mások megigazulásának is.
16893       I,  XVIII  |                   volt, elnehezedett testû és totyogó járású, de azért viszonozta
16894       I,  V      |                     gyíkszemû kis öregasszony totyogott, két karján fekete ládikával.~-
16895     III,  XXX    |                    gyermekcipõmben is te eléd totyogtam. Ne felejtsd el, az még
16896      IV,  XXXVI  |                      és a gúnyt, amint hallha­tóvá tette a láthatatlan bilincsek
16897       I,  I      |                     viselnek fehér tógájukon, továbbá fekete cipõt ezüst félholdakkal.
16898     III,  XXVII  |             mindenképp fel akarta vidámítani. Továbbadta neki a Trullától hallott
16899     III,  XXIX   |                    bocsátja rendelkezésére. A továbbiakról majd Alexandriából fog utasítást
16900       I,  XIV    |              parancsot diktált a magisternek. Továbbítás végett tudatta a praepositusszal,
16901       I,  VI     |                emelkedett fel, amint a caesar továbbment.~- Uram - mondta ijedten -,
16902       I,  XXI    |                     templomaikat se kímélték, továbbra is védelmezi a császárt.
16903       I,  I      |                  pogácsát is elkapta tõle, és továbbszaladt vele. A gyerek letottyant
16904      II,  XXVI   |                     szavak. Égõ arccal hallga­tózott. Egy éles sikítást röfögésszerû
16905      IV,  XXXVI  |                  vesztesek zordan és fenye­ge­tõzve, a gyõztes az ítélethozó
16906      IV,  XXXIV  |                     perzsa-függönyét.~A fiú a trabeát viselte, a bíborcsíkos köpenyt,
16907     III,  XXXIII |                   Nomentanán. Lovagi rangot a trabeával és a gyûrûvel. Most már
16908     III,  XXXI   |                      biztos kézzel senyvesztõ tractatorok és tractatrixek.~Még a boltokat
16909     III,  XXXI   |                     senyvesztõ tractatorok és tractatrixek.~Még a boltokat is csak
16910      IV,  XXXVI  |                       is, csak arra a szokott tragikus maszkot kötötte fel.~Sokan
16911       I,  X      |                     fogadta Biont, mint ahogy Traianus fogadhatta valamikor Pliniust,
16912      IV,  XXXV   |                      Augustusnál és boldogabb Traja­nus­nál. Õ már most is rá
16913       I,  XVI    |                     kegyel­mezzen meg ennek a Trajanusnak, mert az építette föl az
16914       I,  VI     |                      császárnõnél, elhúzódtak trécselni.~Az orvos megállt és hallgatózott.
16915       I,  XIII   |                      arról beszél. Azt hitte, tréfa, de a csaták nem érdekelték,
16916     III,  XXVII  |                       ködösbe, sápadtba, ~Kis tréfáidnak vége már.~A parton sietõ
16917       I,  XIX    |                     és bíborcsiga nedvébõl.~- Tréfálsz?~- Nem én - mutatta Heptaglossus
16918       I,  XIX    |                       rhetor, nem curiosus.~- Tréfáltam, Lactantiusom - komolyodott
16919       I,  XIII   |                   lány sápadt szája.~Galerius tréfás fintort vágott.~- Parasztka!
16920     III,  XXXII  |                    nagyon megijedve, mert már tréfázni is tudott. - Látod, milyen
16921       I,  XVIII  |                 semmit. Csacsogott, nevetett, tréfázott, vele még többet és még
16922       I,  III    |                   belgák földjén levõ Augusta Trevirorumba, amelyet nem sokkal azelõtt,
16923       I,  I      |            fiatalember lépett be rajta a hadi tribunusok egyszerû viseletében. Csak
16924     III,  XXVIII |                     volt a szoba.~A császárné tricliniuma is sötét volt már. A pohárnok
16925       I,  I      |                       behallatszik az augusta tricliniumába, baj lesz. Nesze, te disznó,
16926       I,  XI     |                   Maximianus szállásának nagy tricliniumában, amelyben közös vacsorára
16927     III,  XXVIII |             sikoltotta el magát, s kifutott a tricliniumból a fiú után.~Még ott találta
16928     III,  XXX    |                      mint ahogy az Dianára.~- Tricongiusnak hívják, mert három congius
16929       I,  IV     |                     mint a pannon szõlõsgazda Tripolitaniáról, vagy a cordubai marhatenyésztõ
16930       I,  XIX    |                 könnyû lepel ringott az ezüst triposzokon állandóan parázsló tömjén
16931     III,  XXVII  |                      itt szoktak kergetőzni a tritonokkal? Hát a pánok és szatírok,
16932       I,  III    |                     arra számítván, hogy mint triumfator tapsoltatja meg magát Rómával,
16933      IV,  XXXIV  |                bakancspénzt nem osztogatott a triumfusán. Még csak annyira se becsült
16934      IV,  XXXIV  |                   megmutatta neki a lelkét, a triumfuson, messzirõl, de az egy kis
16935      II,  XXV    |                férfiak, azokat tartsák fenn a triumfussal járó cirkuszi játékok számára.
16936       I,  XIII   |              évszázadokkal azelõtt Crassus, a triumvir életét vesztette. A csatavesztés
16937       I,  XVIII  |                gyõzelmet arat, és mindenünnen trofeummal tér meg.~- Lábaid elé rakom,
16938      II,  XXII   |              járóföldre a borzasztó tekintetű troglodita törpék laknak, akik szarvashangyákon
16939      II,  XXVI   |                   elefántcsont és gyöngyház a trogloditák országából. A lezárt ajtókon
16940       I,  VII    |                   irgalmatlan bosszút állnak. Trójának azért kellett elpusztulni,
16941       I,  XI     |                      egyszer fölgyújtsák érte Tróját? Csókoljátok meg egymást,
16942      IV,  XXXV   |                fényben égett, és szava mint a trombitaszó harsogott.~- Ó, hogy fogsz
16943       I,  VIII   |                       A császár fölemelkedett trónjáról. A tér megreszketett az
16944       I,  III    |                     nem kimondottan is, olyan trónörökös-félét jelentett. A két fiatal
16945       I,  VII    |                       mint méltóságos matróna trónolt szentélyében. Az egyik papnõ -
16946       I,  XX     |                 caesar futárja.~A császár már trónon ülve fogadta a futárt, aki
16947       I,  XIV    |                    viszonyai már Diocletianus trónraléptekor is züllöttek voltak, s azóta
16948       I,  XIV    |                      felállott, és elhagyta a trónt. A miniszterek eléje járultak,
16949     III,  XXXI   |            szék-csillag, mert olyan, mint egy trónus. Ilyen alakja van, ni.~Belerajzolta
16950     III,  XXXI   |                    ragyogott a fejük felett a trónus-csillag.~- Ez az, látod. Ma éjszaka
16951       I,  VII    |                   azon az úton, amely a világ trónusához vezetett.~Fiatal tiszt volt
16952       I,  XIV    |               birodalom pénzügyeirõl, fölállt trónusáról, ami azt jelentette, hogy
16953      II,  XXIV   |                        hogy együtt ül velem a trónusomon, mint amiképp én is gyõztem,
16954       I,  XX     |            krizelefantin szobra felé, amely a trónustól jobbra állott.~- Nem lehet,
16955     III,  XXXII  |                       Kinek szánta az elõször trónusul? Maxentiusnak? Varanesnek?
16956     III,  XXXIII |                       magáról. Azzal bízta rá Trullára, hogy rögtön tegye ágyba,
16957       I,  XVIII  |                       nagyanyjáról és az öreg Trulláról. Mindig jólelkûen és mindig
16958     III,  XXVIII |           gyerekeskedj, mert mindjárt behívom Trullát, és õvele vetkõztetem le
16959     III,  XXX    |                  megindult õ is a szíve után. Trullával valami harapnivalót dugatott
16960      IV,  XXXIV  |                      illesztem? Persze, ehhez tû is kellene, s én barbár
16961      II,  XXIV   |                harsogott, mint az ércbõl való tuba, és a gyülekezetben olyan
16962       I,  VIII   |                   szállott már a nap, mikor a tubák harsogása és a tympanumok
16963       V,  XXXIX  |                   szolgáló alkalom volt, és a tubicinák zenéjével, a betanult naeniákat
16964      IV,  XXXVI  |                        a kytharák és lyrák, a tubusok és oboák. Egy görög pantomímus
16965       I,  XV     |                   volt, mint kellett volna. A tûcske tövig beleszaladt a fehér
16966       I,  XIV    |                     nyugodtan rendelkezett.~- Tudakold meg az istenektõl neheztelésük
16967       I,  VI     |                       méltóságnak a nevét nem tudakolta még meg.~- Pantaleonnak
16968       I,  III    |                      vagyok. Én az én anyámat tudakoltam. Az elûzöttet.~A caesar
16969      II,  XXIV   |                    szentelték neki ünnepül, a tudatlanok néhol összecserélték õket
16970       I,  III    |                       emberekké válhas­sanak. Tudatosan tette egész rendszerét rabszolganevelõ
16971     III,  XXIX   |                      Nem lehet! A császár nem tudhat ezekrõl! - A császárné azt
16972       I,  XVII   |                 semmivé vált vele szemben. Ki tudhatna ott igazságot tenni, Bionom,
16973      IV,  XXXIV  |                  eszed, caesarkám? Hát honnan tudhatná a császár, hogy te minden
16974       I,  X      |                       azt tudnod kell.~- Hogy tudhatnám én azt, uram? Én csak a
16975      IV,  XXXVII |                  mondjam meg, ki volt az? Mit tudhatom én azt? Sok embernek van
16976      II,  XXII   |                 szívek játékait figyelje. Mit tudhatott volna õ arról, hogy szeme
16977       I,  IX     |                      kotorászott a ládában.~- Tudhattam volna, hogy a vén semmirevaló
16978      II,  XXIII  |                  istenek így akarták, Prisca, tudj meg mindent.~Beletámogatta
16979       I,  II     |                     elválaszt-e tõlem? Honnan tudjam én azt, fiam? Rabszolgája
16980     III,  XXXI   |                 hívták a régi öregek. Hát azt tudjátok-e, hogy még az ajtósaroknak
16981       V,  XXXVIII|                     akit tud. Most már nagyon tudlak szeretni. És ha te is engem,
16982      II,  XXV    |                      tából. A borbélyával nem tudna-e neki egy fürtöt lopatni
16983       I,  V      |                  Hallottál már ilyent? Te meg tudnád-e tenni? Le tudnád vágatni
16984       I,  XV     |                       Õk igen, bizonyítani is tudnák, ha az apjuk meg nem halt
16985      IV,  XXXVII |                     el egyszerre. S te nem is tudnál belépni, mert magas vagy
16986     III,  XXXIII |                   ágyba feküdjünk? Mintha nem tudnánk mink azt magunktól is! Mit
16987      VI,  XL     |                  felejtem már, nemhogy újakat tudnék tanulni.~Nem is sejtem,
16988       I,  III    |                     apja az irodalomnak élt. (Tudniillik ott írnokoskodott mint névtelen,
16989      II,  XXIII  |                      köszönheted ezt az órát? Tudod-e már, kiért kell az egész
16990       I,  I      |                    illeti...~Ezen az órán nem tudódott ki, hogy mi illeti a nobilissimákat.
16991       I,  II     |                  császár. Azt kérdezte tõlem, tudok-e medvét szelídíteni. Meghökkentem,
16992       V,  XXXVIII|                természetes is, mert az orvosi tudomány a filozófia nõvére. Õ a
16993      VI,  XL     |                 nagyérdemű Nonnus halhatatlan tudományában, s az bizonyára nem lényegtelen
16994       I,  VI     |            idegenkedett a keresztények orvosi tudományától. Akkoriban választották
16995       I,  I      |                  tanulta a szónoklatot mint a tudományok összességét, ami mindenre
16996       I,  XX     |                 császár ezt a kimeríthetetlen tudományt, amellyel a mûvelt városkormányzó
16997       I,  XX     |                       kezére ismert.~- Biztos tudomásom van róla, hogy nem istenek
16998       I,  VII    |                  akaratuk megnyilvánulását. S tudósait azért tartotta, hogy megmagyarázzák
16999       V,  XXXVIII|                      abban igazat ád a prusai tudósnak, hogy a betegségeknek tulajdonképpen
17000       I,  XV     |                   vagyok gödölye. Hadd látom, tudsz-e bátor fiú lenni, Gránátvirág!
17001      IV,  XXXV   |                       barátság kötelékeit nem tudta-e eltépni, vagy vitatkozó
17002       I,  XVI    |                 Látomásokról beszélt, amelyek tudtára adták, hogy elkövetkezett
17003       I,  XVII   |                    hogy akaratodon vagy talán tudtodon kívül is magadban hordod
17004       I,  I      |                  tettél. Az istenek így adták tudtodra, hogy nem kívánják Alexandria
17005      II,  XXII   |                      istennek is. Már csak mi tudunk róla, akik egyik papi nemzedékrõl
17006       I,  XVI    |                     elé vettessék.~- És mégis tudva vagyon elõttetek, testvérek -
17007       I,  IX     |                     isten füstölgõ teteméhez. Tudván, hogy a férfiakban soha
17008       I,  XIII   |                   Nemhiába titán az apád, kis tücsök. Tebelõled nem augusta lesz,
17009       V,  XXXVIII|                  kerül a vérbe. A nobilissima tüdeje se kitágulni, se összeszorulni
17010       V,  XXXVIII|                  valami spiritust is, amely a tüdõn keresztül kerül a vérbe.
17011       I,  XIX    |                        hogy még mindig gyõzik tüdõvel. Mondhatom nektek, hogy
17012       I,  XII    |              epekedett az újért se. Szeretett Tükhére bízni mindent, a Sorsra,
17013     III,  XXXII  |              körbefutó felírást.~Tíz évig, te tükör, mutogattad a szép Chelidonét, ~
17014      II,  XXVI   |                     világítótorony csúcsán, a tükör-szerkezetben kigyúlt a piros jelzõlámpa.~
17015     III,  XXXII  |                       Rómában, bele is írta a tükörbe, akinek jó szeme van, el
17016       I,  XIII   |                  szívben.~Nézte magát a kerek tükörben, és nem találta a tivornyának
17017     III,  XXVIII |                  ruhával pepecselt, és csak a tükörbõl leste a fiút. Hol mosolyogva,
17018      II,  XXII   |                 nevetett a szeme, mintha csak tükörképe lett volna a fiúnak, aki
17019      IV,  XXXIV  |               igazgatva még jobban belehajolt tükrébe, s nem véletlen mozdulattal
17020      IV,  XXXVII |                     magukat az elsötétedõ víz tükrében. Egy nagy márványtáblára,
17021     III,  XXVII  |             kavicsokat szökdeltetett a tenger tükrén, amely fodortalan sima volt
17022     III,  XXVIII |                     össze a ruhákat, keféket, tükröket, szalagokat, festékeket,
17023     III,  XXVII  |                     fiú. De csak egy jégmadár tündöklött ott, talán éppen az egyik
17024       I,  XVII   |                 istenkeresés közben elõlem is tünedezni kezdenek az istenek. Régebben,
17025       I,  XX     |                   vallási rendszerével az égi tünemények is mind ésszerûen megmagyarázhatók.
17026       I,  XX     |                       azért tette, hogy evvel tüntesse fel, milyen nagyszerû rendszer
17027       I,  VII    |                     további részén senkit sem tüntet ki megszólításával. Egy
17028       I,  XV     |                Esténként a cirkuszban is nagy tüntetések voltak a szünetek alatt.
17029     III,  XXIX   |                   odatolakodni, s õ senkit se tüntetett ki megszólításával. S akik
17030       I,  II     |               végighallgatta, és aranylánccal tüntette ki.~Már a felsõ lépcsõkön
17031       I,  XVI    |                      fölfeszítését, mi igazán türelemmel elviselhetjük, hogy senki
17032       I,  VI     |               bántottalak, anyám? Azzal, hogy türelemre kértelek?~- Nem sajnálsz.~-
17033       I,  XVI    |                 legnagyobb keresztény erény a türelmesség. Ha a Messiás békességben
17034       I,  XX     |                      bocsánatot kérni, amiért türelmét tovább igénybe vette, mint
17035       I,  XX     |                  második csöngetést, amikor a türelmetlenkedõ kérvényezõket széttaszigálva
17036       V,  XXXIX  |                     jelentenek, s a tébolyító türelmetlenség láváját kezdte elborítani
17037      IV,  XXXVII |                Quintipor a kis Tit miatt való türelmetlenségét is elfelejtette meglepetésében.~-
17038       I,  VII    |               vedelnek. S neki sokáig kellett türtõztetnie magát, míg az istenek, elfordulva
17039       I,  VIII   |                      eddig parancs értelmében türtõztette magát, egyszerre elöntötte
17040     III,  XXXI   |                       tónak a boltos. Reggeli tüsszögését végezte, pillátlan szemeivel
17041     III,  XXXI   |                 tétovázva Tit a bolt elõtt.~A tüsszögõ ember azonnal hûtlen lett
17042      IV,  XXXV   |                   mert fehéredik már a határ. Tüze most már önmagát kezdte
17043      II,  XXII   |                     szimatolt a lány. - Mivel tüzel öreg démonunk?~Biz az a
17044     III,  XXVII  |              gyerekszája mozgását is látta, s tüzelő szemét is, amelyet az alázatosság
17045     III,  XXXI   |                   hajós, igazságtól és bortól tüzelve, hevesen hadonászott.~-
17046       V,  XXXVIII|                       tettek a sors-istennõk? Tüzessége ugyan, amely korával jár,
17047      II,  XXII   |                  miképp bírom majd ki a pokol tüzét, ami ezért kijár.~A császár
17048       V,  XXXVIII|                 rabszolgától kaptam én ezt, a tûje hegyén még most is rajta
17049       I,  XIV    |                   tagadható kudarcát is annak tulajdonította, hogy az edictumot a naptárfigyelõ
17050     III,  XXVII  |                találtam. Ez pedig az én jogos tulajdonom.~Az ezüstérmet átnyújtotta
17051       I,  XX     |                       fia, még kellemetlenebb tulajdonságokkal ruházzák fel, mint a disznóhús-kerülõ
17052       I,  XVI    |                 elpusztította.~Nonnus már rég túlesett ezen a gondon. Hitt benne,
17053      IV,  XXXIV  |                     beszélt, hogy minél elõbb túlessen rajta, és el volt rá készülve,
17054      IV,  XXXV   |                  süteményáruló pék igyekezett túlkiabálni a kolbászkereskedõt, aki
17055       I,  XIV    |                      beleszólt, s a hatásköri túllépésért elmés elégtételt vett magának.
17056       I,  XIV    |                     meg, a birodalom hadereje túlnyomó részben barbár zsoldosokból
17057       I,  XX     |                     kereszténység érdemli. Ha túlozni látszott e kellemetlen szekta
17058       I,  XX     |                    amikor a szegény örömére a túlvilágon örök tûzben sütteti meg
17059       I,  III    |                       uruk udvarába. Galerius túlzott pompával érkezett meg, mégis
17060     III,  XXXI   |                    úgy hívták, hogy ótestamen­tum. Az sokkal érdekesebb volt,
17061      IV,  XXXIV  |                     vagyok, nekem nincs római tûm. Kérlek, caesarom, ha legközelebb
17062       I,  XV     |                   elpuhult divat szerint való tunika ujját, és a csukló felett
17063      II,  XXII   |                  semmi baj, uram - törölgette tunikája ujjával a császár arcát. -
17064       I,  VI     |                      az ágy szélén ült, sötét tunikájában matrónább volt, mint a beteg.~
17065     III,  XXXI   |                 lépett be rajta. Rövid gyolcs tunikájához, amely térden alul takaratlan
17066      IV,  XXXV   |                   vernek olyan zöldre, mint a tunikájuk.~- Veled akarok menni -
17067     III,  XXXII  |                 karcsú csípõjén rövid spartai tunikát viselõ istennõnek, szokatlan