Rész, Fejezet
1 1, 1 | bicskámat is neki adtam volna.~Hanem akkor nagyon megsajnáltam,
2 1, 1 | arcába szaladt tőle a vér. Hanem azért csak úgy csendesen
3 1, 2 | próbálni.~Ki is mentünk, hanem én egy kicsit megcsalatkoztam
4 1, 3 | nem fél a hideg víztől. Hanem még olyant nem láttam, aki
5 1, 3 | kenyérkére, új ruhára. Hanem azért ne búsuljatok: ha
6 1, 3 | édesapám nevetve a vállamat. Hanem azért másnap reggel mégis
7 1, 3 | Édesapám elmosolyodott, hanem azért mégis lemetszett egy
8 1, 4 | bennünket az arcátlanok. Hanem édesapám nagyon értett a
9 1, 4 | megszégyellhetné magát mellette.~Hanem biz azt nem látta többet
10 1, 4 | Nemigen kínáltattam magamat, hanem hozzáláttam a mustos fehérhez,
11 1, 4 | csak úgy kenyér nélkül. Hanem a rózsalugashoz már nem
12 1, 4 | én Meseországban jártam. Hanem azért megállj, mire hazafelé
13 1, 4 | méhecskedongás, a tücsökcirpegés, hanem ez az ígéret egyszerre kiverte
14 1, 4 | keresztapádék szőlője felé. Hanem jól a tenyeredbe szedd a
15 1, 4 | mondtam -, nem is olyan rossz. Hanem Jutkának mégiscsak nagyon
16 1, 5 | turbékolni szegény jámbort, hanem a sivalkodása még most is
17 1, 5 | volna bennünket utolérni! Hanem azért nem telt bele egy
18 1, 5 | barack, csak egyetlen darab, hanem olyanban nem vásik még tán
19 1, 5 | beillett volna a dűlő végére.~Hanem azért harmadnap reggelre
20 1, 5 | Szőlőcsősz Imre nem mutatkozott, hanem a kukorica közt egyre erősödött
21 1, 6 | különösen szerettem barátkozni, hanem azért az én fám mégiscsak
22 1, 7 | pillangókirály. De nem egyedül, hanem egész országa népével. Nagy
23 2, 2 | vállalta. Nem a hírességet, hanem a Péterséget. Ezt abból
24 2, 2 | Nem Pétör fiam ijedt meg, hanem én. Megkaptam a tanító úr
25 2, 2 | tanulni a saját olvasmányát. Hanem majd mást kérdezek én ettől
26 2, 3 | gyerek, mint egy csipetke. Hanem azért akkora méreg lakik
27 2, 3 | nem is a nagy zsebembe, hanem a kis zsebembe.~Erre aztán
28 2, 3 | azonban egyet se rikkantott, hanem elpittyesztette a száját.~-
29 2, 4 | öröm vele beszélgetni.~Hanem azért a minap nem nagy örömöm
30 2, 4 | Palkó. Nem álarcosbál ez, hanem állatkínzás.~- Ó, dehogy! -
31 2, 5 | valami sötét barlang fenekén, hanem úszkált szép szelíden a
32 2, 5 | papsajt nehezék a farkában.~Hanem zsinegje volt neki szép
33 2, 6 | hogy nem a kőrisfa nyög, hanem az én Gyurka cimborám. Piros
34 2, 7 | én nem szobát mondtam, hanem házat!~- Ház nincs több,
35 2, 8 | Hat.~Nem szóltam semmit. Hanem megfogtam a Palkó kezét,
36 2, 9 | katonája lesz biz abból, hanem annak aztán párját ritkítja.
37 2, 9 | Most már nem mint a nyíl, hanem mint a villám. Bőszült nyerítéssel
38 2, 12| veszne a város falu nélkül, hanem le is rongyolódnék, s a
39 2, 12| nemcsak a várost veszítené el, hanem magát is. A falu éppen úgy
40 2, 12| egy hajszállal se jobban, hanem egy hajszálig annyira.~Hol
41 3, 2 | annyi tinta sincs benne. Hanem az asztal közepén valóságos
42 3, 2 | bólogattam elégedetten. - Hanem most már légy bíró, ha ilyen
43 3, 3 | verébnek való morzsát sem, hanem azért nagy engedelmesen
44 3, 3 | méri.~- Egy peták az ára, hanem meg is éri.~Iramodtam lefelé
45 3, 5 | más emberrel is megesik, hanem már olyat nem minden emberfia
46 3, 5 | nem is ezüstharang volt, hanem valami aranyszájú madár:
47 3, 5 | Lehet, hogy nem is az volt, hanem liliomvirág bársony szirma:
48 3, 5 | mint virág a szélben -, hanem azt mondd meg inkább, merre
49 3, 5 | világhíres szakácsné konyhája. Hanem ide már nem eresztette be
50 3, 5 | Öntsd a fatányérba, Vica! Hanem tudjátok mit, lelkeim? Ehhez
51 3, 9 | jó nevelésű apa vagyok, hanem az már igazán zokon esett,
52 3, 9 | Most a babákat mosom sorra.~Hanem a babáknak nyilván nem tetszett
53 3, 9 | természetük a panaszkodás, hanem bánatában kinek az orra
54 3, 9 | én - fuldokolta Panka -, hanem azért, mert már kifogytam
55 3, 13| megvigasztalni, úgy elszomorodott. ‑ Hanem majd ami magot terem ez
56 3, 13| elsuhant a repcetábla mellett.~Hanem egyszer aztán olyan vendéget
57 3, 14| inkább ne eredj szónak! Hanem fogd a söprűt, kapd a kefét,
58 3, 15| mezőre néző szelelőlyukba. Hanem előbb lehámozgatta az égettjét.~-
59 3, 15| vettünk Berec ángyótól. Hanem addig el nem eresztett,
60 3, 16| De hiszen nem nyár az, hanem tél. Nem liliom fehérlik
61 3, 16| Nem liliom fehérlik ott, hanem frissen esett hó. Repüljünk
62 3, 17| No, nem is ő bánta meg, hanem én. Mindjárt belém csimpeszkedett,
63 3, 18| hajáról szól ez a történet, hanem a Biri babáéról is. Szép,
64 3, 18| ügyesebb, mint az öreg Rozál. Hanem az is, hogy a Biri baba,
65 3, 18| ezt a kopasz babát látni, hanem ő most már azt a gonosz
66 3, 18| hajtenger, mint azelőtt. Hanem Piri babának nem telt már
67 3, 19| tejet. Nem is egy pohárral, hanem kettővel, örömömben visszafütyültem
68 3, 20| virág szép-e a kalapon, hanem azt, hogy a kalap szép-e
69 3, 20| mártotta meg az esővízben, hanem a rózsabimbós kalapnak az
70 4, 1 | három kenyeret evett meg, hanem a haját meghagyta nektek.~
71 4, 2 | étlen-szomjan egész naplementig, hanem akkor megszólalt a bíró:~-
72 4, 3 | szemét, olyan kék volt. Hanem szép volt ám a pillangó
73 4, 3 | árnyéka felett, mire odaért. Hanem azért az édesapja nem haragudott
74 4, 4 | éppen olyan nagy dolgot, hanem a kecskék egészen kifárasztottak.~-
75 4, 5 | meggyógyított a tavaszi napsugár. Hanem te voltál nagyon beteg.
76 4, 8 | mindenütt, nemcsak a kerekeit, hanem az oldalát is, a rúdját
77 4, 8 | kell, aztán megindultak.~- Hanem azt megmondom, hogy az úton
78 4, 9 | egyiknek, sem másiknak, hanem adja Lajoskának, a fogadott
79 4, 9 | ették meg a pogácsaalmát, hanem aztán úgy, hogy a magjából
80 4, 15| kivallathassák a fácskát. Hanem az éppen nem sietett a fölébredéssel.
81 4, 15| és nem áldotta meg senki.~Hanem egy este a parti halász
82 4, 16| köles van abban a zacskóban, hanem póktojás. Itt akarja őket
83 4, 16| én el nem pusztíthatom. Hanem azt az egy ágadat levágom,
84 4, 17| szemöldöke fehér, mint a hó, hanem a képe piros, a mozdulata
85 4, 17| kötődik tovább nagyapó -, hanem azt mégse tudnád megmondani,
86 4, 17| azt, öcskös, sehogy se, hanem tolják.~Hát ilyen tréfás
|