Rész, Fejezet

 1       1,  1 |             az édesapád. De így írd ám, érted-e, tudós kis deákom!~
 2       1,  2 |      bőréért oda a száz pengő.~- Az ám, atyámfia - azt mondja erre
 3       1,  2 |        csakhogy két hétig dolgoztam ám harmadmagammal azon az öt
 4       1,  3 |           se igen vásott benne.~Nem ám, mert ha szűk termést adott
 5       1,  3 |          szépit - de azért nem kell ám mindjárt az egereket itatni.
 6       1,  4 |          gyermekem, nagyon rég volt ám az, mikor én Meseországban
 7       1,  5 |             királyfi. Ezt nem lehet ám elvinni, mert ez egyszerre
 8       1,  7 |          Hja, öcsém, nem is ösmerik ám azt a könyvcsináló urak.
 9       1,  7 |              Odatekintek, hát látom ám, hogy visszajött a pillangókirály.
10       1,  8 |                Aztán gondját viseld ám a szegényeimnek, akiket
11       2,  2 |            az olvasókönyvedet.~- Az ám, ha vóna!~- No, kérd el
12       2,  3 |             ballagtunk lefelé.~- Az ám, csakhogy baj van - mondom
13       2,  3 |   incselkedtem vele.~Nosza nekiesik ám erre Csipetke a karomnak,
14       2,  3 |           én meg a zsebembe teszlek ám - mondtam komoly képpel -,
15       2,  3 |           kicsit bosszúsan -, fázik ám az ilyen hideg időben a
16       2,  3 |             hogy szinte sütött.~Nem ám, a kis cethal csakugyan
17       2,  4 |             Csakhogy Cirmos nem tud ám énekelni. Sem egeret nem
18       2,  5 |         bántom a más játékát!~- Nem ám, mert gyáva vagy!~Szegény
19       2,  5 |           magában:~„Ejnye, az volna ám még a szép, ha ezt az ezüstsárkányt
20       2,  5 |             Ahogy kiszaladok, látom ám, hogy Selyem Janika ott
21       2,  6 |        mondom neki -, én nem vagyok ám vasból. Azt mondd meg inkább,
22       2,  6 |      próbálgatom, mert sok erő kell ám a vasgyúráshoz.~- Már mért
23       2,  6 |              pajtás, előbb meg kell ám azt szolgálni - fogtam karon
24       2,  6 |        kifelé, mint a semmit.~Vitte ám az udvar közepéig, de akkor
25       2,  6 |             kengyelfutó. De vert is ám a szaladásával akkora szelet,
26       2,  7 |  szomorodott el Palkó.~- Az se igaz ám! Nézd meg csak, hány fecskefészek
27       2,  9 |            ezredes -, nem főzőkanál ám az!~Körülbelül ez volt hozzá
28       2,  10|      világon egy-két rózsafánál.~Az ám, a rózsafák! Azok teszik
29       3,  2 |             Szélvész kisasszony.~Az ám, látom csakugyan, hogy az
30       3,  2 |          Sajó kutyát a hóban:~- Úgy ám, öreg, ha nem szolgálsz
31       3,  3 |      mondhadd már, figyeri!~Kezdené ám a jámbor, ha oda nem ugrana
32       3,  3 |            haragos Pannika. Mondaná ám az istenadta, ha szóhoz
33       3,  3 |             sarokba, hát úgy csapta ám össze Pannika a csöpp két
34       3,  5 |         pengetném a sarkantyúm - az ám, de egy éhes ürgefiók beleharapott
35       3,  5 |          fölségsértő ürgefiókot: az ám, ha a kardom nem sáslevél
36       3,  5 |       ozsonnához takarosan fel kell ám teríteni. Én pedig elvesztettem
37       3,  6 |            vetett, akár a patak. Az ám, addig ingott-lengett, hogy
38       3,  6 |       Vilmácskám?~- Jaj, jaj, látom ám, Pannácska.~- Mit látsz,
39       3,  6 |        egyik sarkával a másikat!~Az ám, csakhogy a rétesnek olyan
40       3,  8 |             lesz egyéb!~Ettük volna ám a suhintott levest, de nem
41       3,  8 |       apukám, az zsemlemorzsa.~- Az ám, ni, majd meg nem ösmertem.
42       3,  8 |          Nem állt meg a gombóc.~Nem ám, nem állt meg, még most
43       3,  9 |          ember a teknő mellett.~Meg ám, még a mosdó mellett is.
44       3,  9 |             a mienk már nem piszkos ám!~
45       3,  11|        csöngetnek a villamosok?~Nem ám, mert itt nem szaladgál
46       3,  11|             kertünk is. Nem úgy van ám itt, mint a nagyvárosban.
47       3,  11|         mikor unod magadat. Ellátni ám innen messzire.~El bizony,
48       3,  12|           beérem a bocival is.~- Az ám, lelkem - vetem én erre -,
49       3,  12|    ráhagytam, mint máskor:~- Hoztam ám Panka.~- Csak nem a zsebedben
50       3,  12|             hoztál a vásárból.~- Az ám, hékám, de kicsi lesz ám
51       3,  12|            ám, hékám, de kicsi lesz ám az az ól a bocikának.~- 
52       3,  12|          majd csak a boci lakik.~Az ám, ha ott lakott volna! Csakhogy
53       3,  13|      mosolyogtam én -, lassan terem ám az arany, ha sebesen elfogy
54       3,  13|         terem a repcemag, most kell ám vigyázni, hogy baj ne érje
55       3,  13|        rágják még a levelet se.~Nem ám! Egész más mulatságot eszeltek
56       3,  14|          nagyon okos kislány vagyok ám én - toppantott Csiribiri
57       3,  14|          dologba szaporán. De hamar ám, mert mindjárt kitelik az
58       3,  14|    Csiribiri Birike.~De kedvetlenül ám nagyon. Meg is mondta, miért.~- 
59       3,  14|             el magam -, nem szoktak ám énvelem ilyen cifrán beszélni.
60       3,  15|        Berec ángyó, de tulajdon úgy ám, mint húsz esztendővel ennek
61       3,  15|           alól kémlelt végig.~- Meg ám, lelkem - kapott a kezem
62       3,  16|             anyuka is megharagudott ám, s akkorát toppantott a
63       3,  16|            úgy lengette, lobogtatta ám, mint valami patyolatkendőt.~- 
64       3,  16|            az én okos kislányom.~Az ám, de az okos kislány kisvártatva
65       3,  17|         törtem volna. De azt törtem ám, mégpedig nagy szemű diót,
66       3,  18|  szájacskáját Piri baba.~- De lehet ám! Szaladj csak anyádhoz,
67       3,  18|         fésüli az embert. Nem olyan ám az, mint mikor saját maga
68       3,  18|           Gyere csak, nagy olló!~Az ám! Csakhogy édesapa mindig
69       4,  1 |            Palacsinta, bukta: látom ám, kukta!~- No, uram király,
70       4,  3 |             isten hírivel, de hamar ám! Siess, hogy el ne késsél,
71       4,  3 |           kék volt. Hanem szép volt ám a pillangó is, sose látott
72       4,  4 |           belőle: nem olyan együgyű ám a farkas, hogy a veremnek
73       4,  5 |             királyához. Hatalmas úr ám az, hóból koronája, jégcsap
74       4,  10|             bajuszodat!~De vitte is ám a Sohsevolt király a ritka
75       4,  10|          körülnéz a szobában, látja ám, hogy éppen akkor repül
76       4,  13|           őket a szántóföldek -, jó ám a vetésnek a jó puha hó.
77       4,  14|            kell neked járnod?~- Nem ám, mert én még kicsike vagyok,
78       4,  16|          kis békáit békességben.~Az ám, csakhogy délután a másik
79       4,  16| megérintettem a zacskóját, odaugrik ám haragosan a pókocska, s
80       4,  17|         kiértek, akkorára kint volt ám a veréb is. Ott csipogott