Rész, Fejezet
1 1, 3 | Jaj, fiam, meghalt Mátyás király, oda az igazság - veregette
2 1, 3 | Jaj, apám, meghalt Mátyás király, oda az igazság!~Édesapám
3 1, 3 | teszem veled, amit Mátyás király tett volna az ilyen szörnyen
4 2, 2 | a legelső magyar ember a király.~Pétör ezt fölszegzett fejjel
5 2, 8 | csizmácska.~Odaadtuk neki. A király bársonycsizmájának nem örült
6 3, 1 | Bújj a lába elül, szúrós király dinnye!~Ha a dűlőúton szegényke
7 3, 5 | én vagyok az ákom-bákom király, akinek sárgarépából van
8 3, 8 | leszek is, mint az országút. Király őfelsége ünnepnap se eszik
9 4, 1 | A KIRÁLY KENYERE~Hol volt, hol nem
10 4, 1 | az asztalra az egyszeri király -, micsoda király vagyok
11 4, 1 | egyszeri király -, micsoda király vagyok én, hogy még béle
12 4, 1 | kisszék, csak lába kék, uram király, tisztel a pék. Vékával
13 4, 1 | fohászkodta el magát az egyszeri király. - Micsoda király vagyok
14 4, 1 | egyszeri király. - Micsoda király vagyok én, hogy még a pék
15 4, 1 | keseredett el az egyszeri király. - Száz palotámban ezer
16 4, 1 | rostát hozott, könnyeit a király abba ejtegette, úgyhogy
17 4, 1 | a kánya! - legyintett a király. - Könnyeimet addig el nem
18 4, 1 | kisütöttek, aranytálcán a király elé tették.~- Uram király,
19 4, 1 | király elé tették.~- Uram király, az adó úgy elolvadt, mint
20 4, 1 | a piszi! - legyintett a király. S mint a sebes eső, könnye
21 4, 1 | vödröt hozott, könnyeit a király abba eregette, már az egész
22 4, 1 | hallotta! - legyintett a király. A könnye még százszor jobban
23 4, 1 | hordót hozott, könnyeit a király abba ejtegette, már egész
24 4, 1 | itt ész, hamar kész, uram király, ide nézz! Látod-e ezt a
25 4, 1 | látom ám, kukta!~- No, uram király, mire ez a marék liszt a
26 4, 1 | csóválta meg a fejét a király, mikor a főudvarmester belerázogatta
27 4, 1 | letörülgette a vászonkötőjével a király ujjáról, s aközben azt súgta
28 4, 1 | talpra is ugrott az egyszeri király, s úgy szétütött a sok udvari
29 4, 7 | Jaj, de furcsát álmodtam!~Király voltam álmomban.~A koronám
30 4, 10| SOHSEVOLT KIRÁLY BÁNATA~Seholsincs országnak
31 4, 10| vitte is ám a Sohsevolt király a ritka szép bajuszt, úgy,
32 4, 10| borotvát, mikor a Sohsevolt király olyan nagyot rúgott magán,
33 4, 10| dörzsölgette Sohsevolt király a szemét, s ahogy körülnéz
34 4, 10| horkant föl mérgesen Sohsevolt király, s úgy odavágta a legyecskéhez
35 4, 10| illesztgette össze a király a koronáját, de hogy össze
36 4, 10| oldalára.~Hej, Sohsevolt király mérgében hatfelé sodorta
37 4, 10| legyet fogni.~Sohsevolt király négyfelé rúgta mérgében
38 4, 10| udvari vadász is odaállt a király elé, s azt vallotta szégyenszemre:~-
39 4, 10| legyet fogni!~Sohsevolt király bújában tövig rágta a három
40 4, 10| Jutott belőle még Sohsevolt király orrára is. Akkorára dagadt
41 4, 10| parittyamester is hétrét görnyedt a király előtt:~- Felséges királyom,
42 4, 10| udvari bolond be nem állít a király elé hívás nélkül is. Nem
43 4, 10| úgy bekente édes mézzel a király fájós orrát, hogy az egyszerre
44 4, 10| akarta is mondani Sohsevolt király, de abban a percben leröppent
45 4, 10| körüldongta háromszor a király fejét, s odaült a mézes
46 4, 10| vasa.~- Így van ez, uram király - mondta az udvari bolond -,
47 4, 10| hordó ecettel!~Sohsevolt király ezt a bölcs mondást mindjárt
48 4, 15| hogy toporzékolnak már Tél király szélparipái?~„Mi közöm hozzájuk?” -
49 4, 15| meg az én álmomat! Maga a király jött el hozzám, annak kellett
50 4, 15| álmukból a füzek.~A szederindás király pedig álmosan verte szét
51 4, 18| A DIDERGŐ KIRÁLY~ ~Mese, mese, mátka, pillangós
52 4, 18| határba:~Volt egyszer egy király Nekeresd országba.~Nevenincs
53 4, 18| alatt:~„Ki tud orvosságot a király bajáról,~Hol az a bölcs
54 4, 18| arany kolomp.~Kergeti a király ki a sok léhűtőt:~Hozzák
55 4, 18| cédrusmáglya.~Sergett is a király előtte, megette,~Utoljára
56 4, 18| Nekibúsult erre a didergő király,~Szigorú paranccsal a kapuba
57 4, 18| fűrész, balta, horog -~A király ajtaja egyszer csak csikorog.~
58 4, 18| de rossz bácsi vagy te, király bácsi!”~Megfordul a király: „
59 4, 18| király bácsi!”~Megfordul a király: „Ácsi, kislány, ácsi!~Azt
60 4, 18| nap süt a jeges ereszre,~A király jégszive harmatot ereszte.~
61 4, 18| Mégiscsak jó bácsi vagy, te király bácsi!”~Örömében ugrált,
62 4, 18| tenger.~Ki is szorult tőlük király a konyhára,~Rájuk is parancsolt
|