Rész, Fejezet
1 1, 1 | ebben az írásban?~Gyurka majd a bőréből bújt ki örömében,
2 1, 3 | ha cseresznye nincsen, majd terem csicsóka, csípje meg
3 1, 3 | cseresznye, hogy az ágát majd letörte, akkor így búsított
4 1, 3 | hárman. Te vagy a legöregebb, majd meglátom, milyen igazságot
5 1, 4 | könnybe lábadt szemmel.~- Majd megválik - vette apám komolyra
6 1, 4 | apám komolyra a szót. - Majd meglátod, hogy elmondja
7 1, 4 | kell-e dió, fiú?~Mérgemben majd hozzávágtam a petrezselyemszőlőt.~-
8 1, 7 | hozzá a pillangókirályt is.~Majd kőbálvánnyá meredtem, úgy
9 2, 2 | saját olvasmányát. Hanem majd mást kérdezek én ettől a
10 2, 3 | utolérte a kapuban.~„No, majd segítek én, Csipetkém” -
11 2, 3 | ünnepnapja lesz. A nyáron meg majd fogunk neki szúnyogot, az
12 2, 3 | szúnyogot kellene ebédelnem.~- Majd megnövekszik a friss víztől -
13 2, 4 | keservesen miákolt, hogy majd belehasadt az ember füle.
14 2, 5 | följebb a sárkányt. „No, majd viszi a vontatás!” - gondoltam
15 2, 5 | úgy bukott le fejjel, hogy majd meghasadt érte a szívem.
16 2, 6 | nem vasgyúró Gyurka.~- Majd leszek én még az is - bizakodott
17 2, 8 | gyereken. Mérges szelek majd elvitték a háztetőt, szitált
18 2, 8 | biztattam a gyereket.~- Majd odakint, most sietek, mert
19 2, 8 | mondani akarok valamit!~- Majd holnap, kérem szépen - szólt
20 2, 9 | ficánkoló lovat látott, olyankor majd kiszaladt a világból. Azt
21 2, 10| közt ringó bimbót, s ha majd föltámadást hirdet a Pannika
22 3, 2 | Rá is kiáltottam, hogy majd adsz neki, amiért be mert
23 3, 2 | szem cukros mandulát, azt majd én elveszem tőle. Ezt a
24 3, 3 | megszégyelltem magam, hogy majd kárt tettem a csemegésboltban.
25 3, 3 | cukrászboltba címernek. Majd ad neked anyuka, csak bekeverd
26 3, 3 | én asztalomhoz.~- Mármost majd csak apuka uzsonnáztat meg
27 3, 4 | Csillagot beléje.~Mesélj is majd egyet~Szegény apukádnak,~
28 3, 5 | a kérdésre a szám, hogy majd kiesett rajta a fejem. Sose
29 3, 5 | kulcsain, hogy a cicamica majd leharapta ijedtében a bajuszát.~-
30 3, 5 | Jaj istenem, mit szól majd a világhíres szakácsné? -
31 3, 7 | Nevető tulipán,~Mi terem majd a fán,~Aranyos Julikám?’~„
32 3, 8 | zsemlemorzsa.~- Az ám, ni, majd meg nem ösmertem. Hát ez
33 3, 8 | végigsimogattam:~Nyúlháj:~Daruháj:~Majd meggyógyul,~Ha nem fáj.~
34 3, 9 | valamelyik nap a kislányom.~Aput majd a hideg lelte ki örömében.~-
35 3, 9 | nagymosás van a háznál.~- No jó, majd estére - biztattam magamat.
36 3, 11| mindenki ismeri egymást. Majd meglátod, egy-két nap múlva
37 3, 12| az én papírkosaramban már majd csak a boci lakik.~Az ám,
38 3, 13| úgy elszomorodott. ‑ Hanem majd ami magot terem ez a sok
39 3, 13| mindegy - vontam vállat -, majd meglátjuk.~Egy-két nap múlva
40 3, 15| No, az ángyó konyháját majd fölvetette a drága jó szag.
41 3, 15| a szobába. Mikor kijött, majd meg nem ismertem. Szép tiszta
42 3, 15| akartam tovább vallatni.~„Majd kinézzük azt” - gondoltam
43 3, 17| a körtemuzsikáért.~- Hát majd körülnézek a világban -
44 3, 18| csészike tojásfehérjét. Én majd addig összeszedem ezt a
45 3, 18| kócolgatni, fésülgetni! Legalább majd nagyapó is megtudná egyszer,
46 3, 18| alól az aranyfürtöket -, majd kinő az megint, csak a jó
47 3, 19| Panka sápadt képét. - No, de majd segítek ezen a városi kisasszonyon.
48 3, 19| bizony Panka volt az, aki majd ríva fakadt már az éhségtől.
49 4, 2 | bírójuknak! Ugyan mit szól majd a szolgabíró úr az ajándékhoz?
50 4, 4 | Farkasvermet ások, és a koma majd beleesik.~- Jó lesz biz
51 4, 5 | elfojtotta a köhögés, s Böskének majd meghasadt a szíve. Istenkém,
52 4, 5 | nagyon süvöltött odakint, majd elvitte a tetőt, csikorgatta
53 4, 5 | toppantott fáradt kis lábával.~- Majd elbánok én vele, csak rátaláljak!
54 4, 8 | szál vesszőt. - Gondoltam, majd megdagad benne.~Erre aztán
55 4, 10| lett belőle, hogy az árvíz majd elöntötte Seholsincs országot.
56 4, 13| várost akarták látni.~- Majd meglátjátok, hogy megbecsülnek
57 4, 14| leszek, mint a bátyám, akkor majd én is megpróbálkozom vele.
58 4, 14| vele. Tudom, hogy örülnek majd a gyerekek, ha letörülgetem
59 4, 14| megismerni!~- No, megállj, majd előhívom, hogy mulattasson.
60 4, 16| fa öreges nyugalommal. - Majd beszélünk még efelől egymással.
61 4, 18| királynak csak nem lett melege,~Majd megvette szegényt az Isten
|