Rész, Fejezet

3001       4,  17|                  az. Még nem száradt föl a harmat, mikor már ő tolja
3002       4,  17|                harmat, mikor már ő tolja a talicskát kifelé a szőlőúton.
3003       4,  17|                 tolja a talicskát kifelé a szőlőúton. Hej, nem lehetne
3004       4,  17|            fordul meg egy esztendő alatt a szőlőben az az öreg talicska!~
3005       4,  17|          talicska!~Azon szokta kihordani a szőlőbe a szerszámokat,
3006       4,  17|               szokta kihordani a szőlőbe a szerszámokat, a csöbröket,
3007       4,  17|                  szőlőbe a szerszámokat, a csöbröket, az eleséget,
3008       4,  17|                  azon szokta hazahordani a nyári piros almát, a nagy
3009       4,  17|         hazahordani a nyári piros almát, a nagy szemű szilvát, a korán
3010       4,  17|             almát, a nagy szemű szilvát, a korán érő szagos szőlőt.~
3011       4,  17|                  Vízzel főz, borral ránt a szegény ember, s talicskával
3012       4,  17|                Ehol most is csikorog már a talicska a homokon, pedig
3013       4,  17|                  csikorog már a talicska a homokon, pedig még csak
3014       4,  17|                 még csak most ébredt föl a napocska is. Csakhogy most
3015       4,  17|                  is. Csakhogy most nincs a talicskán se a nyitókapa,
3016       4,  17|                most nincs a talicskán se a nyitókapa, se a csíkos tarisznya.
3017       4,  17|             talicskán se a nyitókapa, se a csíkos tarisznya. Csak egy
3018       4,  17|               lepedővel.~- Ugyan, mi van a talicskán, nagyapó? - kérdezi
3019       4,  17|            talicskán, nagyapó? - kérdezi a veréb, ahogy ott ugrál az
3020       4,  17|             ahogy ott ugrál az út mentén a fűzfabokrok közt.~- Kis
3021       4,  17|            csakhogy nincs olyan fülemüle a világon, amelyik olyan szépen
3022       4,  17|                is tol, nagyapó.~- Inkább a talicska húz engem.~- Mit
3023       4,  17|           talicska húz engem.~- Mit visz a talicskán, nagyapó?~- Kincset
3024       4,  17|             láttatok még ilyet.~- Mi van a talicskán, nagyapó? - csörög
3025       4,  17|             talicskán, nagyapó? - csörög a szarka is, ahogy billegeti
3026       4,  17|               szarka is, ahogy billegeti a farkát a mezsgyeszélen.~- 
3027       4,  17|                 ahogy billegeti a farkát a mezsgyeszélen.~- Vendég,
3028       4,  17|            vendég, amilyen még sose járt a szőlőben. Gyere ki, nézd
3029       4,  17|            szépet akarsz látni.~- Mi van a talicskán, nagyapó? - zümmög
3030       4,  17|             talicskán, nagyapó? - zümmög a méhecske a nagyapó feje
3031       4,  17|             nagyapó? - zümmög a méhecske a nagyapó feje körül.~- Piros
3032       4,  17|            rózsabimbó, fehér liliomszál.~A méhecskének se kellett több.
3033       4,  17|              több. Odarepült döngicsélve a kosár fölé: már csak megnézi
3034       4,  17|               fölé: már csak megnézi azt a piros rózsabimbót, fehér
3035       4,  17|                   kiáltott nagyapó -, ez a virág nem a te számodra
3036       4,  17|                nagyapó -, ez a virág nem a te számodra termett.~Ahogy
3037       4,  17|          számodra termett.~Ahogy beértek a nagy fásközbe, nagyapó letette
3038       4,  17|                fásközbe, nagyapó letette a talicskát addig, míg rágyújtott
3039       4,  17|          talicskát addig, míg rágyújtott a pipájára. Úgy füstölt a
3040       4,  17|                  a pipájára. Úgy füstölt a pipa, hogy a méhecske arra
3041       4,  17|                 Úgy füstölt a pipa, hogy a méhecske arra se mert többet
3042       4,  17|               most már úgy megyünk, mint a gőzös - mondta nagyapó -,
3043       4,  17|               egy szempillanatig tartott a pipáragyújtás, de azalatt
3044       4,  17|                pipáragyújtás, de azalatt a szellő föllebbentette egy
3045       4,  17|                föllebbentette egy kicsit a lepedő szélét, s a piros
3046       4,  17|                kicsit a lepedő szélét, s a piros szárnyú pille bekukucskált
3047       4,  17|                  mondta, hogy mit látott a kosárban, de valami nagyon
3048       4,  17|               örömében. Nem is maradt el a kosár mellől többet, míg
3049       4,  17|                 többet, míg ki nem értek a szőlőbe.~De mire kiértek,
3050       4,  17|           kiértek, akkorára kint volt ám a veréb is. Ott csipogott
3051       4,  17|                  veréb is. Ott csipogott a lugaskarón:~- Lássuk hát
3052       4,  17|             lugaskarón:~- Lássuk hát azt a szépen szóló madarat!~A
3053       4,  17|                  a szépen szóló madarat!~A méhecske is ott döngicsélt
3054       4,  17|               méhecske is ott döngicsélt a fodormenták közt:~- Hát
3055       4,  17|           fodormenták közt:~- Hát hol az a piros rózsabimbó, fehér
3056       4,  17|                 fehér liliomszál?~De még a szarka is ott csörgött az
3057       4,  17|              eperfa hegyiben:~- Gyere ki a kosárból, te híres vendég!~
3058       4,  17|               kosárból, te híres vendég!~A lepedő elkezdett mozogni,
3059       4,  17|            valaki:~- Vegyél ki, nagyapó!~A veréb odaröppent a kosár
3060       4,  17|              nagyapó!~A veréb odaröppent a kosár szélére.~- Még ilyen
3061       4,  17|               hallottam.~Nagyapó lekapta a kosárról a lepedőt, hát
3062       4,  17|               Nagyapó lekapta a kosárról a lepedőt, hát egy kislány
3063       4,  17|                 volt alatta, fehér, mint a liliom, piros, mint a rózsa.~- 
3064       4,  17|               mint a liliom, piros, mint a rózsa.~- Jaj, de csudaszép
3065       4,  17|         csudaszép virágszál! - zümmögött a méhike.~Akkorára odaérkeztek
3066       4,  17|                  Benéztek ők is: mi volt a talicskán, s mosolyogva
3067       4,  17|            egymásnak:~- Hiszen ez Panka, a nagyapó unokája. Legnagyobb
3068       4,  17|             Legnagyobb kincse nagyapónak a kerek világon.~
3069       4,  18|                                          A DIDERGŐ KIRÁLY~ ~Mese, mese,
3070       4,  18|            Nevenincs királynak nagy volt a bánata,~Csupa siralom volt
3071       4,  18|                alatt:~„Ki tud orvosságot a király bajáról,~Hol az a
3072       4,  18|                 a király bajáról,~Hol az a bölcs ember, aki jót tanácsol?”~
3073       4,  18|                  Teli van énnálam ésszel a szelence:~Hideg ellen legjobb
3074       4,  18|            szelence:~Hideg ellen legjobb a meleg kemence.~Gyújtass
3075       4,  18|                  csak, komám” - nevetett a bolond,~S nevetett köntösén
3076       4,  18|              bolond,~S nevetett köntösén a sok arany kolomp.~Kergeti
3077       4,  18|                sok arany kolomp.~Kergeti a király ki a sok léhűtőt:~
3078       4,  18|              kolomp.~Kergeti a király ki a sok léhűtőt:~Hozzák fülönfogva
3079       4,  18|                fűtőt!~„Hamar cédrusfával a kandallót tele,~Urunk-királyunknak
3080       4,  18|                  lesz melege!”~Nagy volt a kandalló, akár egy kaszárnya,~
3081       4,  18|                 cédrusmáglya.~Sergett is a király előtte, megette,~
3082       4,  18|             megvesz az Isten hidege,~Már a szakállam is csak úgy reszket
3083       4,  18|                 reszket bele!”~Nyöszörög a fűtő: „Felséges királyom,~
3084       4,  18|                  ácsot!”~Nekibúsult erre a didergő király,~Szigorú
3085       4,  18|               király,~Szigorú paranccsal a kapuba kiáll:~„Vágjátok
3086       4,  18|                 kertem minden ékességét,~A szóló szőlőnek arany venyigéjét,~
3087       4,  18|               szőlőnek arany venyigéjét,~A mosolygó almát, a csengő
3088       4,  18|            venyigéjét,~A mosolygó almát, a csengő barackot,~Hányjatok
3089       4,  18|               csengő barackot,~Hányjatok a tűzre minden kis harasztot!~
3090       4,  18|               ajkam is bele!”~Csattognak a fejszék, sírnak erdők, berkek,~
3091       4,  18|              berkek,~Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek.~Sok lakójuk
3092       4,  18|                  madár jajgatva siratta.~A rengeteg fákból egy szál
3093       4,  18|               siralom, zokogás.~Dolgozik a csákány, fűrész, balta,
3094       4,  18|                   fűrész, balta, horog -~A király ajtaja egyszer csak
3095       4,  18|        lenvirágszemibe.~Az ajaka kláris, a foga rizskása,~Csacsog,
3096       4,  18|                 király bácsi!”~Megfordul a király: „Ácsi, kislány,
3097       4,  18|         bántottalak!” -~Kerekre nyitotta a csöppség a szemét:~„Minek
3098       4,  18|              Kerekre nyitotta a csöppség a szemét:~„Minek szedetted
3099       4,  18|              szemét:~„Minek szedetted le a házunk tetejét?~Hó is hullongázik,
3100       4,  18|            hullongázik, eső is szemezik,~A mi padlásunkra az most mind
3101       4,  18|                 most mind beesik;~Elázik a bábum kimosott ruhája,~Vasárnap
3102       4,  18|              reája?”~Mint amikor nap süt a jeges ereszre,~A király
3103       4,  18|                 nap süt a jeges ereszre,~A király jégszive harmatot
3104       4,  18|             szívének harmatja,~Szöghaját a lánynak végigsimogatja:~„
3105       4,  18|                végigsimogatja:~„Ne félj, a babádat ruhátlan nem hagyom,~
3106       4,  18|            aranycipellője!”~Most már meg a kislány mondta azt, hogy „
3107       4,  18|           királynak nyomban melege lett!~A tükörablakot sarokra nyitotta,~
3108       4,  18|             annak!”~Tódult is be nyomban a sok szegény ember,~A márvány-téglákon
3109       4,  18|             nyomban a sok szegény ember,~A márvány-téglákon nyüzsgött,
3110       4,  18|         márvány-téglákon nyüzsgött, mint a tenger.~Ki is szorult tőlük
3111       4,  18|                  is szorult tőlük király a konyhára,~Rájuk is parancsolt
3112       4,  18|             Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra:~„Asztalt terigetni,
3113       4,  18|                ökröt sütögetni,~Fussatok a hordót csapra ütögetni,~
3114       4,  18|                nem járt soha nálam,~Mint a saját népem - nagy Meseországban...”~.