Rész, Fejezet

 1       1,  1 | fölbontotta a levelet, s úgy tett, mintha olvasna.~- Köszöntetem a
 2       1,  1 |    léptekkel ment a belső szobába, mintha ki se akarna többet jönni.
 3       1,  3 |          Úgy beropogtattam én azt, mintha soha ott se lett volna.
 4       1,  3 |           úgy elgurultak mellőlem, mintha soha ott se lettek volna.
 5       1,  5 |            alma, az almák olyanok, mintha négyből nőtt volna egy,
 6       1,  5 |       mellette, mindig úgy hallom, mintha sok-sok angyalka csilingelne
 7       1,  8 |          tekintetével az öreg fát, mintha csak azt mondta volna neki:~- 
 8       1,  8 |     ravatalára a kosárka körtét. S mintha a körték piros arca is mosolygott
 9       2,  1 |           Még délutáni álmomban is mintha éles náddal hasigatták volna
10       2,  2 |          értelmesen.~- Deák Pétör.~Mintha a magam gyerekhangja csendült
11       2,  2 |            szabályos időhatározás, mintha az esőcsináló intézet adná,
12       2,  2 |             amelyik egészen olyan, mintha én találtam volna ki. Azt
13       2,  3 |         karomnak, és úgy rángatja, mintha én szivattyús kút volnék.~- 
14       2,  6 |        nélkül.~- Olyan ez, Gyurka, mintha a hangya birkózna a kapufélfával -
15       2,  6 |       kevélyen, és úgy nézett rám, mintha mindjárt meg akarna gyúrni
16       2,  8 |         asztalra, s úgy kiszaladt, mintha kergették volna. Másnap
17       2,  9 |       húgom kétszeresen árva lett. Mintha a fehér orcájú édesanyjával
18       2,  10|          dér ezt a levelet. Olyan, mintha ezüst porzóval volna behintve.~- 
19       2,  10|     fogadnak bennünket a rózsafák, mintha csak tudnák, mi járatban
20       3,  4 |            Szegény apukádnak,~Úgy, mintha mesélnél~A hajas babádnak:~„
21       3,  6 |          rétest a hosszú asztalon! Mintha angyalkezek lebegtetnének
22       3,  11|        világosságot vetettek. Csak mintha nagy szentjánosbogarak volnának.~- 
23       3,  12|         Panka le s fel a szobában. Mintha csak egy egész csordát hajkurászgatna
24       3,  12|            az én szép piros almám, mintha ott se lett volna. Elkapta
25       3,  13|             Mikor a szél ringatja, mintha arany tenger hullámzana.
26       3,  13|        fejét forgatta előre-hátra, mintha azt akarta volna mondani:~- 
27       3,  13|            ütötte ki fényes fejét, mintha csak csúfolódnék velünk.~- 
28       3,  15|           úgy bodorgott ki a füst, mintha kendőt lobogtatna valaki:~- 
29       3,  15|            úgy pártfogásába vette, mintha egymaga akarná megenni az
30       3,  16|         kacsóját. Olyan ez, bátya, mintha mindig kesztyű volna rajta.~
31       3,  16|         kislányomnak olyan a keze, mintha a házmester bácsi azzal
32       3,  18|        baba, noha olyan szép baba, mintha igazi kislány volna. A Piri
33       3,  18|           noha olyan szép kislány, mintha igazi baba volna.~Igaza
34       3,  18|        korbácsot a zsebkendőjéből, mintha hajdú-bíró-szegényembert
35       4,  5 |         kis takaróját, úgy érezte, mintha már menne is hetedhét ország
36       4,  5 |           szikrázó volt és szúrós, mintha csupa csillagmorzsák hullottak
37       4,  10|            bajuszát a feje búbján, mintha lakodalomba készülne. Utoljára
38       4,  11|            villám~Közibük cikázik,~Mintha ostor volna,~Sugarakból
39       4,  16|        fölemelkedik, és úgy mozog, mintha valami láthatatlan kéz integetne
40       4,  16|            vidáman verődtek össze, mintha csak kacagnának.~Napáldozatkor