Rész, Fejezet

 1       1,  4 |   Búcsúzófélben csókolgatta már a nap a nyárfák hegyét, mikor
 2       1,  5 |        mint Gilice a fáját. Egész nap ott süvöltözött körülötte,
 3       1,  7 |           volt semmi baja se. Pár nap múlva már virágot is szedett
 4       2,  2 |        arcocskája.~Végre eljött a nap, mikor Pétör üzelmei teljes
 5       2,  2 |           ki nem csordult.~- Hány nap csaltál már meg, Pétör? -
 6       3,  5 |   VILÁGHÍRES SZAKÁCSNÉ~Valamelyik nap ebéd után leheveredtem a
 7       3,  7 |       Fényes aranykrajcár,~Mint a nap, ragyogó!”~,Fehér liliomszál,~
 8       3,  9 |      ugrott a nyakamba valamelyik nap a kislányom.~Aput majd a
 9       3,  11|            Majd meglátod, egy-két nap múlva te is ismered még
10       3,  13|       nyár. Harmat addig öntözte, nap addig csókolgatta a repcetáblát,
11       3,  13|        tenger hullámzana. Mikor a nap süt, úgy ragyog, hogy belekáprázik
12       3,  13|           majd meglátjuk.~Egy-két nap múlva aztán elszórta a repce
13       3,  16|           olvadt a kezem, mikor a nap rásütött, mert olyan ez,
14       3,  18|           Hát hogy le ne süssön a nap, míg fölmászok a tetőre.~
15       4,  1 |    pergett az adó rakásra: hogy a nap rásütött, elszállt, mint
16       4,  2 |           mentől tovább tartson a nap.~Ezekből is látni való,
17       4,  2 |     találta a bölcseket, s a kelő nap is elbámult rajta, hogy
18       4,  4 |         be hozzám csősznek, három nap az esztendő!~- Áll az alku.
19       4,  4 |         alku. Fogadom, hogy három nap múlva nem lesz ezen a tájon
20       4,  4 |      ígértem én neked, hogy három nap múlva nem lesz a farkasnak
21       4,  4 |          kellett, akár nem, három nap alatt megettem hat kecskét.~
22       4,  5 |       eregetve a fehér világba.~A nap alighogy kipillantott délfelé
23       4,  7 |      Másfél szúnyog nem egész egy nap alatt.~Jaj, de furcsát álmodtam!~
24       4,  10|          azért az udvarmester egy nap, egy éjszaka hasztalan kergette
25       4,  10|           elővette az íját, s egy nap, egy éjszaka lövöldözött
26       4,  10|     elővette a parittyáját, s egy nap, egy éjszaka hányta vele
27       4,  10|      öntötte volna, ha a negyedik nap az udvari bolond be nem
28       4,  11|         Mezején az égnek.~Mikor a nap hunytát~Siratja a harmat,~
29       4,  12|           a tengerbe. Tengerből a nap fölkapott, szelek szárnya
30       4,  12|           Ki parancsol neked?~- A nap az én uram, parancsolóm.
31       4,  12|         Ott ugyan meg nem talál a nap.~Erre már nem felelt a csöppecske.
32       4,  12| Fölszippantotta a hirtelen kisütő nap. A világ vándora már az
33       4,  13|            A KÍVÁNCSI HÓPELYHEK~A nap éppen lement, mikor az erdő
34       4,  14|          kedves Szellőcske! Egész nap futkározol, bújócskázol,
35       4,  15|        világítottam benne, mint a nap. Utoljára pedig fölrepültem
36       4,  15|         és haragudott, mert egész nap nem fogott egyebet egy hitvány
37       4,  15|   öltözködött. Világított, mint a nap, de recsegett, sistergett
38       4,  16|   bosszúsan a derekára -, még egy nap az életed. Nekem útban vagy,
39       4,  18|          adok reája?”~Mint amikor nap süt a jeges ereszre,~A király