Rész, Fejezet

 1       1,  1 | odaintette a fiát:~- No, tudós úr, most mutasd meg a nagy
 2       1,  6 |    hogy ugyan miért olyan nagy úr ez a nagyapó. A legnagyobb
 3       1,  8 |           mosolyodott el Antal úr. - Hiszen nem tűri a te
 4       1,  8 |         Fütyű - nevetett Antal úr, s a kalaptól a csizmáig
 5       1,  8 |      csakugyan, hogy Tót Antal úr egyszer hiába nyúlt a ládafiába,
 6       1,  8 |      csapott a tenyerébe Antal úr, s másnap már furatta a
 7       1,  8 |       nem ment éhesen, s Antal úr együtt bólogatott a nevető
 8       1,  8 |      zálogba Gáspár tekintetes úr. Mi lesz most már belőlem?~- 
 9       1,  8 |      lelkem - szaladt ki Antal úr száján a szó, de aztán megzavarodva
10       1,  8 |       villant fel újra az öreg úr két szeme. Aztán elballagott
11       1,  8 |    könyökölt az asztalra Antal úr -, annyi pénzed csak van,
12       1,  8 |    érte pénz - folytatta Antal úr - Visszaadod a Kovácsné
13       1,  8 |       szaladtak mosolyba Antal úr arcán a ráncok -, de van
14       1,  8 |  világéletében - nézett Gáspár úr a bátyja után.~Az pedig
15       1,  8 |    bizony megtartották. Gáspár úr hiába vágatta ki másnap
16       2,  2 |  Dehogynem - mosolyog a tanító úr -, csak nem jól tetszett
17       2,  2 |      ni - mutatott rá a tanító úr a legrongyosabbra. - Mondd
18       2,  2 |   akárhol - segíti ki a tanító úr.~Pétör szót fogad, s éppen
19       2,  2 |   könyvet - vezényelt a tanító úr. - El tudnád-e mondani,
20       2,  2 |   hanem én. Megkaptam a tanító úr karját.~- Kedves barátom
21       2,  2 |     elégedve magával, a tanító úr azonban kicsit zavartan
22       2,  2 |       olvasókönyvben.~A tanító úr azonban nem hagyja magát,
23       2,  2 |        adná, de azért a tanító úr nincs megelégedve, s neki
24       2,  2 | aranyból van a szíve. A tanító úr, akinek mindenütt ott a
25       2,  2 |      lehet megcsalni. A tanító úr megsejtette, hogy Pétör
26       2,  2 |  napvilágra kerültek. A tanító úr figyelte minden mozdulatát.
27       2,  2 |       tapasztva.~Mire a tanító úr utolérte, Pétör már ott
28       2,  2 |     Pétör? - kérdezte a tanító úr.~Pétör - szégyen, nem szégyen -
29       2,  2 |    sírt Marika is, és a tanító úr addig tiltotta kettőjük
30       2,  5 |        a méreg, mikor a tanító úr azt mondta:~- Fiúk, Selyem
31       2,  9 |  kincsénél, a kastélybeli nagy úr meg rá sem szeretett nézni
32       3,  15|    fejét.~- Szép tőletek, hogy úr korotokban is rám ismertek -
33       4,  2 |     mit szól majd a szolgabíró úr az ajándékhoz? Ugyan mit
34       4,  2 |  társait:~- Ahogy a szolgabíró úr elé érünk, én állok legelöl,
35       4,  2 |    rendben, ahogy a szolgabíró úr elé értek. Elöl állott az
36       4,  4 |         dörmögte magában Mackó úr -, ki mer ilyen iszonytató
37       4,  5 |       tél királyához. Hatalmas úr ám az, hóból koronája, jégcsap