Rész, Fejezet
1 1, 2 | ám, atyámfia - azt mondja erre az édesapám -, csakhogy
2 1, 3 | Janika eltátotta a száját erre a vigasztalásra, Mariska
3 1, 4 | hajított egy szőlőkarót, erre egyszerre elfüstölt a dézsmáló
4 1, 5 | öcsém, két szemed legyen erre a fára, mert ha egy darab
5 2, 1 | senkisehallja nótát.~No, erre egészen megnyugodott Gyuszi,
6 2, 3 | vele.~Nosza nekiesik ám erre Csipetke a karomnak, és
7 2, 3 | zsebembe, hanem a kis zsebembe.~Erre aztán Csipetke eleresztette
8 2, 4 | neki semmi hasznát venni.~Erre én nem szóltam semmit, csak
9 2, 6 | mestersége, ami nekem.~De már erre megint nagy szemet meresztettem.~-
10 2, 6 | Van biz annál - mondtam én erre. - Nehezebb egy mázsa toll
11 2, 6 | egy mázsa vasnál.~De már erre Gyurka nevetett akkorát,
12 2, 6 | azt látom - mondtam én erre -, akkor hát okosan beszélek
13 2, 12| többre, vagy a bal szemedet?~Erre a kérdésre természetesen
14 3, 5 | aranyszájú madár: de úgy elinalt erre az ürge, hogy utol nem érte
15 3, 5 | szakácsné?~Úgy eltátottam én erre a kérdésre a szám, hogy
16 3, 5 | nem győzitek emlegetni.~Erre közelébb, arra hamarább -
17 3, 8 | háromfélit.~Elfanyarodott erre a Panka mosolygós ábrázata,
18 3, 8 | legyen!~- Lekváros gombóc.~Erre már szólni se tudtam örömömben,
19 3, 8 | Megállj, van az én patikámban erre is orvosság.~- Siess, apuka,
20 3, 9 | ijedtebben.~- Nagymosás.~Erre én úgy elpittyesztettem
21 3, 9 | tortavágó késsel.~De már erre anyuka is az ölébe vette
22 3, 9 | lekváros tésztát.~De már erre akkorát kiáltottam, hogy
23 3, 11| utcán kellett átjönnünk. Erre még kocsi is olyan keveset
24 3, 12| Az ám, lelkem - vetem én erre -, csakhogy a bocit nem
25 3, 13| gyémántbogár.~No, mondom, erre már magam is kíváncsi vagyok.
26 3, 13| hogy foghatsz ennyi rosszat erre a gyönyörű kis teremtésre -
27 3, 13| az utolsó szemig. S Panka erre vitt véghez olyan keserves
28 3, 18| palacsintával. Hej hogy erre az öreg Rozálra is mindig
29 3, 18| vágódott a falhoz, hogy erre menten föl kellett ébredni
30 4, 2 | Harangozó sógor is megszólal erre: „Drága gyermekeikkel együtt!”
31 4, 8 | Gondoltam, majd megdagad benne.~Erre aztán már a lőcs után kapott
32 4, 8 | veled a kutyakopogóst.~De erre Fityók is nyaka közé kapta
33 4, 12| ugyan meg nem talál a nap.~Erre már nem felelt a csöppecske.
34 4, 16| kikölteni a pókocska. Jó hely ez erre nagyon. A fa oldalán a sűrű
35 4, 18| udvari, ácsot!”~Nekibúsult erre a didergő király,~Szigorú
|