Rész, Fejezet

 1       1,  1 |        uram, senki se vallott még azzal szégyent, amit tud. A kelmed
 2       1,  1 |        tud. A kelmed fia se lenne azzal kisebb ember, ha tudományt
 3       1,  3 |    termést adott az Isten, mindig azzal vigasztalt bennünket édesapánk:~- 
 4       1,  3 |         azért másnap reggel mégis azzal ugrasztott ki bennünket
 5       1,  3 |        igazságos Mátyás.~Édesapám azzal ment dolgára, mi pedig leszaladtunk
 6       1,  4 |           elő, ha elférnék benne. Azzal pedig sose dicsekedtem el
 7       1,  7 |       mikor te se bántasz senkit.~Azzal befordult a fal felé. Én
 8       1,  8 | panaszolta neki a baját, azt mind azzal vigasztalta meg:~- Sebaj,
 9       1,  8 |           Egyszer Fütyű cigány is azzal állít be hozzá, hogy nem
10       2,  4 |      senkit. Okos ember jól bánik azzal az állattal, amelyiknek
11       2,  4 |       veszi, és kíméletesen bánik azzal, amelyik kárt nem tesz.~
12       2,  5 |           is le tudnám vontatni!”~Azzal fölkapta a fejét, nagyot
13       2,  6 |         is - bizakodott Gyurka, s azzal megint nekigyűrkőzött a
14       2,  6 |       pulykaméreg a kis cimborát, azzal fölkapta a szakajtót, és
15       2,  9 |         állt az édesapjáig. Az is azzal mordult rá nemsokára:~- 
16       2,  12|          juthat eszébe soha, mert azzal a falu nemcsak a várost
17       3,  3 |         mind elijeszted a vevőket azzal a te kajla bajuszoddal.
18       3,  3 |           hogy itt mézesbolt van.~Azzal fogom a széket, viszem a
19       3,  3 |           csak bekeverd a ruhádat azzal a csokoládétortával. Nézze
20       3,  3 |         nem mondtad már az elébb?~Azzal elhajítok tintát, tollat,
21       3,  9 |        elszomorodtam, mikor Panka azzal fizetett ki:~- Hogy is ne,
22       3,  11|       rózsabokréta van a kezében, azzal köszönt bennünket.~- Jaj,
23       3,  12|     hoztad, apu?~- Ott én, Panka.~Azzal kerülök-fordulok, megyek
24       3,  12|          milyen bánatosan integet azzal a csillagos homlokával!~
25       3,  12|       volna, ha világgá nem űzöm!~Azzal becsaptam az ajtót, s azóta
26       3,  15|     mindjárt magára vállal egyet.~Azzal a legpirosabb cipót odakínálta
27       3,  16|           elvesztegetett rá, hogy azzal patyolatfehérre lehetett
28       3,  16|          mintha a házmester bácsi azzal szokta volna az udvart söpreni.~
29       3,  17|          ötlött hirtelen eszembe. Azzal kiválasztottam a legnagyobb
30       4,  1 |           pénznek kis helye: csak azzal van tele.~- Hej, túrótlan
31       4,  3 |    idekint - mondta mosolyogva, s azzal fölvette a kereszt töviből
32       4,  4 |            De ássa kelmed még ma, azzal is kevesebb kecske vész
33       4,  10|      nevetett az udvari bolond, s azzal belenyúlt a bögrébe: úgy
34       4,  13|        talán hintóba is ültetnek.~Azzal a kíváncsi hópelyhek elszálltak
35       4,  16|           a többin egy szem se.~S azzal elhajítottam a fűrészt,