Rész, Fejezet
1 1, 4 | hajnal megszégyellhetné magát mellette.~Hanem biz azt
2 1, 5 | tenyeréből, s elrikkantotta magát:~- Hej, Imre, szőlőcsősz
3 1, 8 | Sebaj, no - vigasztalta magát -, van Gáspár öcsémnek annyi
4 2, 1 | ül a küszöbön, az mulatja magát a valódi cirokhegedűvel.~-
5 2, 2 | tanító úr azonban nem hagyja magát, se Pétört. Mindenáron ki
6 2, 9 | Pali húgom elsikoltotta magát, s villámnál sebesebben
7 2, 9 | kiterjesztett karokkal eléje vetette magát a rettenetes állatnak.~A
8 2, 12| várost veszítené el, hanem magát is. A falu éppen úgy rá
9 3, 2 | csokoládé?~Apu megszégyelli magát, belecsúsztatja a zsebkendőt
10 3, 6 | Jaj, apuka - sóhajtja el magát Pannácska -, csakhogy kis
11 3, 6 | kutya is úgy ott felejtette magát nagy bámulatában, hogy még
12 3, 6 | Pannácska elsikoltotta magát:~- Jaj Istenem! Látod, Vilmácskám?~-
13 3, 9 | haragszik anyu, csak teszi magát - simogattam meg a szöszke
14 3, 11| Mikor az alvégen elkurjantja magát a drótostót, a felvégen
15 3, 12| Vagy úgy? S mivel mulatja magát kisasszonyfölséged?~- Őrizgetem
16 3, 20| kifut is, csak megláthassa magát a kékmázos lábosban.~- Soha
17 3, 20| miben nézhetné még meg magát.~- Nyisd ki a szemed, kutyus -
18 3, 20| mindig csinosítja, nézegeti magát. Most is ott ül az esővizes
19 3, 20| cica is megnézheti ebben magát egyszerre.~Tükrös Kata nem
20 3, 20| Kata nem is nagyon hívatta magát, egyszeriben ott termett
21 4, 1 | csókai csóka - fohászkodta el magát az egyszeri király. - Micsoda
22 4, 2 | pedig haragosan elkiáltotta magát:~- Üsse a kő az ilyen embert!~-
23 4, 4 | szomszéd épp akkor szedte-vette magát, hogy barlangja felé a sűrűbe
24 4, 4 | és három napig nem merte magát mutatni otthon. Harmadnap
25 4, 5 | a szemét, otthon találta magát a tanyán szép kis fehér
26 4, 8 | fáért, amit kivágtál.~Kapja magát Fityók, megkeni a szekeret,
27 4, 8 | akar megállni rajta. Kapja magát, kiveri belőle a küllőket,
28 4, 8 | perpatvar. Ahogy kimérgeskedi magát a gazda, fülön fogja Fityókot,
29 4, 9 | almába, akárhogy kínáltatta magát.~Letette maga mellé a szalmazsákra,
30 4, 14| Szellőcske pedig ott ringatta magát fölötte az ágakon, s nagy
31 4, 16| mester mezei munkára adta magát. Nézzük, no, milyen volt
|