Rész, Fejezet

 1       1,  3 |         föl az ajtókilincset. De bizony akárhogy epekedtem utána,
 2       1,  6 |          kenyerére teszik.~Nekem bizony sehogy se ment a fejembe
 3       1,  8 |          nevető körtékkel:~- Úgy bizony, ezt a fát a szegényeknek
 4       1,  8 |    megtartjuk, amit fogadtunk!~S bizony megtartották. Gáspár úr
 5       2,  1 |          vásárba - okosítom föl.~Bizony vesztemre tettem, mert Gyöngyöm
 6       2,  6 |  kőrisfát úgyse mindennap látni.~Bizony nem is láttam én azt most
 7       2,  12|  városhoz, éljen, ahogy tud!~Hát bizony nagyon szomorú ébredés lenne.
 8       2,  12|       szövik, a falu termeli. De bizony a birka sem a kövezeten
 9       3,  3 | mindenféle hírt a nagy világból; bizony meg is becsülöm őket. Nyílik-e
10       3,  5 |      aludtam ringatás nélkül. Ez bizony más emberrel is megesik,
11       3,  6 |    jámbor a falhoz támasztva, de bizony nem nagyon nézegettem én
12       3,  11|       még rózsátok is van!~- Van bizony, még rózsás kertünk is.
13       3,  11|    Ellátni ám innen messzire.~El bizony, mert itt emeletes házak
14       3,  12|       vedd föl a kabátodat.~- De bizony már a sapkámba is belebújtam.~- 
15       3,  12|           az ozsonnámat megette; bizony még éjszakára is az ágyamba
16       3,  15|        Ugyan megvan-e még?~- Meg bizony, gyerekem - bólintott édesanyám -,
17       3,  16|      meghallja a szavát:~- Azért bizony ne fájjon a fejed, Bodri
18       3,  18|      hajad van neked, Piri baba! Bizony adhatnál belőle nagyapónak!~
19       3,  19|         meg aludni nem tudott.~- Bizony, vérszegény ez a kislány -
20       3,  19|         ki-ri, ki-ri?~Ki ri? Hát bizony Panka volt az, aki majd
21       4,  4 |          van ásva a verem?~- Meg bizony! Olyat még nem evett a koma!~- 
22       4,  14|        is van, Szellőcske?~- Van bizony, az csak a mulatságos fickó.~-