Rész, Fejezet

 1       1,  1 |     szobába, mintha ki se akarna többet jönni. De kisvártatva csak
 2       1,  4 |          Hanem biz azt nem látta többet a hajnal, mert mire a pászta
 3       1,  7 |       azon az éjszakán, de azóta többet sohase fogtam pillangót.
 4       1,  8 |         Tót Antal föl nem ébredt többet, ahogy azon az éjszakán
 5       2,  9 |       nem kérdezte: miért? Annál többet kérdezte ő a sötét éjszakától,
 6       2,  12|          se ablakot. Semmi közük többet a városhoz, éljen, ahogy
 7       3,  8 |           Tudom, sose kívánkozol többet paprikás krumplira.~- Hát
 8       3,  8 |        meg, melyikünk bír belőle többet megenni!~Éppen a tál fenekét
 9       3,  14| taplósapkám el nem repedt volna, többet tudna erről mondani. Amelyiktek
10       3,  16|      látni, mert ilyent vagy lát többet, vagy se.~Ez is igaz volt,
11       3,  16|    bölcsőből kikerült Vilmácska, többet senki se látta fehérnek
12       3,  17|      vettem meg, hogy ne szóljon többet. Elkezdte fújni már az ágyban,
13       3,  17|         a mákos csíkból, nem kér többet belőle.~- No - mondom -,
14       3,  18|     szegény nagyapónak nem nő ki többet a haja! Az lenne aztán az
15       3,  20|        ugyan a fejére nem teheti többet senki kislánya.~No, de volt
16       4,  1 |       tulajdon apjának. Őfelsége többet sose panaszkodott, étele-itala
17       4,  2 | mutogassuk!~- Üssük dobra: ki ad többet érte?~- Süssük meg rántottának,
18       4,  5 |         gondoltam, fel se épülsz többet. Éppen ma négy hete, hogy
19       4,  17|          a méhecske arra se mert többet repülni.~- No, most már
20       4,  17|         maradt el a kosár mellől többet, míg ki nem értek a szőlőbe.~