Rész, Fejezet

 1       1,  1 |  nevetett tanítóm.~- Azért, mert engem akkor szidnak meg otthon,
 2       1,  1 |       nagyon megsajnáltam, mikor engem bevittek a városba tanulni,
 3       1,  8 |          jó ember -, megtalálnak engem a szegényeim a körtefám
 4       1,  8 |         a gyerekeknek hagyom, ha engem betakarítanak az Isten csűribe.~
 5       2,  3 |       barátom olyan képpel fogad engem, mint akinek a tyúk megette
 6       2,  5 | tekintettel se. Mást se, nemhogy engem. Olyan volt mindenkihez,
 7       2,  6 |       mindjárt meg akarna gyúrni engem is.~- Megállj, hékám - mondom
 8       2,  9 |     szívétől:~- Miért nem szeret engem az édesapám, miért?~Annyi
 9       3,  8 |          ebédet, mint amilyennel engem Panka megvendégelt a múltkor.~
10       3,  14|      beszélni. A nevemen szoktak engem szólítani. Próbáld meg csak,
11       3,  15|   Egyszerre rájuk ismertem, mert engem is sokat megriasztottak
12       4,  3 |     királydinnye.~- Sose féltsen engem, édesanyám - fogadkozott
13       4,  4 |  szolgálatot keresek, fogadj meg engem csősznek, meglásd, túljárok
14       4,  5 |       válaszolni:~- Ó, nagyanyó, engem ne féltsen. A kemence is
15       4,  5 |    semmit, galambom. Nem gyógyít engem meg, csak a tavasz. A jó
16       4,  5 |          beteg.~- Jaj, galambom, engem régen meggyógyított a tavaszi
17       4,  10|   legyecske.~- Hopp, te üldöztél engem kilenc borbély képében! -
18       4,  14|         a levegőt frissítem. Aki engem nem szeretne, nincsen olyan
19       4,  15|    vesszeimből kosarat fontak, s engem áldottak, mikor a munkájuk
20       4,  17|            Inkább a talicska húz engem.~- Mit visz a talicskán,