Rész, Fejezet
1 1, 4 | Nagyon elteltem a szőlővel. Hiába dicsekedett most már édesapám
2 1, 5 | szeretett volna süvöltözni, de hiába: nem bírt sehogy sem. Ahelyett
3 1, 7 | minden faodút. Hasztalan, hiába. Nem is láttam a pillangók
4 1, 7 | elsikoltottam magam, de már hiába. A pillangókirály nekivágott
5 1, 8 | nékem ad az Isten!~Soha tőle hiába nem kért senki. De még kérni
6 1, 8 | hogy Tót Antal úr egyszer hiába nyúlt a ládafiába, mikor
7 1, 8 | megtartották. Gáspár úr hiába vágatta ki másnap az öreg
8 2, 9 | jó szava az édesapjának. Hiába rakta elébe a rajzait, az
9 2, 9 | elébe a rajzait, az írásait, hiába dicsekedett a jó bizonyítványaival:
10 3, 9 | zokon esett, mikor ebéd után hiába hívtam Pankát szappanbuborékot
11 4, 2 | tudtak aludni a csicseriek. Hiába, csak nincs párja ész dolgában
12 4, 12| közéjük?~- Ha hívnak, megyek, hiába marasztalsz. Ha nem hívnak,
13 4, 12| Ha nem hívnak, maradok, hiába küldesz.~- Összeszorítom
14 4, 15| kitalálni az öreg fűzfák se, hiába van olyan nagy szakálluk.
15 4, 15| királyt várom.~S csakugyan hiába nevetett rá a tavasz, a
16 4, 18| csinálok, reszketek és fázom,~Hiába takargat aranyos palástom!~
17 4, 18| Didergő királynak de minden hiába,~Nyögve gubódzik be farkasbőr
|