Rész, Fejezet

 1       2,  10|       levél nélkül maradt ágaikat csupa kolduskák gyanánt nyújtogatják
 2       3,  2 |       kezét a szája elé tartja.~- Csupa sár a szám. Szélvész kisasszony
 3       3,  3 |                       VÉGES-VÉGIG CSUPA BOLT...~Szép nagy, tágas
 4       3,  3 |      semmi tornác. Ez véges-végig csupa bolt, itt csak a vevőnek
 5       3,  3 |           otthagyta a véges-végig csupa boltot, s jött lefelé, mint
 6       3,  3 |          ölembe.~- Apukám, hiszen csupa játék volt az a csupa bolt.~
 7       3,  3 |      hiszen csupa játék volt az a csupa bolt.~Úgy, csupa játék?
 8       3,  3 |        volt az a csupa bolt.~Úgy, csupa játék? Azért is kiültem
 9       3,  3 |           eddig volt, véges-végig csupa bolt.~
10       3,  5 | Hozzávágnám a koronám: hát az meg csupa dinnyehaj! Egyedem, begyedem:
11       3,  12|         Hozz inkább egy valóságos csupa eleven bocikát.~- Ó! - mondom
12       3,  13|      tokocskák nőttek a helyén.~- Csupa kis zöld babok - dicsekedett
13       3,  13|         csakugyan, hogy a bogarak csupa furulyákat csináltak a repcetokocskákból.
14       4,  5 |   szikrázó volt és szúrós, mintha csupa csillagmorzsák hullottak
15       4,  5 |           a hajnali szürkületben, csupa hóból, csupa jégből, a feje
16       4,  5 |        szürkületben, csupa hóból, csupa jégből, a feje a felhők
17       4,  18|     királynak nagy volt a bánata,~Csupa siralom volt éjjele, nappala.~