Rész, Fejezet

 1       1,  1 |       nem adhatunk lovat, mert nekünk is szükségünk van rá. Beviszlek
 2       1,  2 |  veszünk is magunkra.~- Nem is nekünk készül az, fiam - okosított
 3       1,  3 |        benne módom. Pedig volt nekünk gyümölcsöskertünk akkora,
 4       1,  3 |     baj, nagyobb volt az, hogy nekünk se igen vásott benne.~Nem
 5       1,  3 |     piacra visszük, ami kicsit nekünk szánt az Isten. Kell az
 6       1,  3 | kérdezte édesapánk.~- Az, hogy nekünk csak a hitványa marad a
 7       2,  3 |      én. - Olyan az neki, mint nekünk a friss levegő.~Nagy örömben
 8       2,  10|         kebelén kenyere. Nincs nekünk egyebünk a kerek világon
 9       2,  10|        édes gazdánk! Nincs már nekünk keresnivalónk ebben a szomorú
10       2,  10|   csengő kacagása, hozzátok el nekünk az ifjú ágat, az üde lombot,
11       3,  5 |       Kukorica, kukorica! Ugye nekünk hoztad, Vica? - örvendeztek
12       3,  13|       sok szép virág, azért ad nekünk várra való aranyat a boltos
13       3,  15| Kisgyerek koromban ő sütögette nekünk a kakastejes kenyeret, aminek
14       3,  18|   gondolták magukban -, hiszen nekünk sincs hajunk, mégis jólesik