Rész, Fejezet

 1       4,  3|                 AZ ARATÓ EBÉDJE~Örzsike édesanyjának nagy volt a
 2       4,  3|     édes szülém - kottyant bele Örzsike a tépelődésbe -, úgy kiviszem
 3       4,  3|     bírod emelni az ételhordót.~Örzsike mindjárt elpityeredett volna,
 4       4,  3|         édesanyám - fogadkozott Örzsike -, tudok én vigyázni magamra.~
 5       4,  3|        az árokpartról:~- Gyere, Örzsike, együnk papsajtot!~Jaj,
 6       4,  3|         a Maros kutya.~- Gyere, Örzsike, fogjunk ürgét!~- Most nem
 7       4,  3|         me-e-e, ne szaladj úgy, Örzsike, gyere, szaladozzunk a gyepen!~- 
 8       4,  3|       keress meg, hogyha tudsz!~Örzsike rájuk se hallgatott, örült,
 9       4,  3|        vigyázva terjesztette ki Örzsike a tenyerét, de hogy összecsukta,
10       4,  3|         hogy öröm volt nézni. S Örzsike addig nézte, addig nézte,
11       4,  3|  Örzsikének.~Ijedten ugrott föl Örzsike, s még csak az álmot se
12       4,  3| pillangó, amelyik miatt elaludt Örzsike a rozsok közt.~