Rész, Fejezet
1 1, 1 | haragszanak, mikor tanul.~Nem volt pedig ennek a fele se tréfa.
2 1, 2 | VÁSÁR~Édesapám szűcsmester volt. Hat legénnyel, két inassal
3 1, 2 | adni-venni.~Csakugyan, annyi volt ott az ember, hogy csak
4 1, 2 | amelyiknek a farka helyén is feje volt. Odarikkantott nekem is
5 1, 2 | selyemmel kivarrott suba volt. Ahhoz való volt az ára
6 1, 2 | kivarrott suba volt. Ahhoz való volt az ára is: kerek száz pengő.~-
7 1, 3 | telt benne módom. Pedig volt nekünk gyümölcsöskertünk
8 1, 3 | elbújócskázhatott benne száz rigó. Volt abban cseresznyefa is, egész
9 1, 3 | ez nem nagy baj, nagyobb volt az, hogy nekünk se igen
10 1, 3 | csóka.~Mikor pedig annyi volt a cseresznye, hogy az ágát
11 1, 3 | piroslott az ághegyen. Az volt a legszebb valamennyi közt.~-
12 1, 3 | cseresznye, mégis ropogósabb volt, mint a másik. Azóta nem
13 1, 4 | nélkül.~Gyerekkoromban is az volt a legnagyobb örömöm, mikor
14 1, 4 | Jaj, gyermekem, nagyon rég volt ám az, mikor én Meseországban
15 1, 5 | mesterséget.~Vékony, keszeg ember volt az öreg, nem is tudom, hová
16 1, 5 | még nyár derekán se.~Elég volt neki, ha az árnyékunk odavetődött
17 1, 5 | hogyne féltünk volna!~Határos volt a szőlője a mienkkel; egyszer
18 1, 5 | lehetne mondani, milyen volt azokon a termés. A szilva
19 1, 5 | egy őszibarackfára. Nem volt azon barack, csak egyetlen
20 1, 5 | csengő barack! Rossz esztendő volt; még levelet se termettek
21 1, 5 | Hat határban híre-hamva se volt körtének, almának. Örültünk,
22 1, 5 | magunkat.~Annál nagyobb híre volt a Gilice bácsi csengő barackjának.
23 1, 5 | Isten: éppen száz darab volt rajta. Száz aranyat ért
24 1, 5 | odajárt a fa alá. S nem volt bizodalma még magában sem.
25 1, 5 | én is!~Az pedig nagy szó volt, mert Kisborus Sós Imre
26 1, 5 | Imre akkora darab ember volt, hogy nyárfának beillett
27 1, 5 | hogy valahány fecskéje volt a szőlőhegynek, az mind
28 1, 5 | jeges eső.~Nagy csendesség volt, csak a kukoricalevelek
29 1, 5 | kacsóját.~- Bajack, bajack!~Az volt biz az, barack. Mégpedig
30 1, 6 | énekesmadárka nemigen pihent meg. Volt nekik hova szállni, virágos
31 1, 6 | gyümölcsfákkal telis-tele volt az udvarunk.~Hát hiszen
32 1, 6 | mégiscsak az öreg diófa volt. Azt hiszem, azért szerettem,
33 1, 6 | Mindenféle ákombákom is volt belevésve az öreg fa derekába,
34 1, 6 | karjára emelt, ha jó kedve volt, s néha sírva, néha nevetve
35 1, 6 | nagyapó nagyon kicsi és gyönge volt. Nem is tudott már másképp
36 1, 6 | aranyos kis poharam nem volt az asztalon.~- Hát énvelem
37 1, 7 | Ettől a perctől fogva nem volt nekem nyugodalmam se éjjel,
38 1, 7 | visszahúztam, már benne volt a pillangókirály. Alig fért
39 1, 7 | fehér ágyán. Arca olyan volt, mint a láng, pedig a nyitott
40 1, 7 | álmodhatott. Reggelre nem volt semmi baja se. Pár nap múlva
41 1, 8 | gyermekkoromban két gazdag embere volt a mi kis városunknak. Egytestvérek
42 1, 8 | az öregebbnek Tót Antal volt a becsületes neve. De a
43 1, 8 | mindenki. Fukar Tót arról volt híres, hogy még a kanárimadárnak
44 1, 8 | hogy olvasni se győzi.~Volt annak annyi, hogy lapáttal
45 1, 8 | vagyonomból.~- Hóbortos volt világéletében - nézett Gáspár
46 2, 1 | levágni: s már készen is volt a vadonatúj hegedű.~Mégpedig
47 2, 1 | Gyöngyöm Gyuszi még most se volt benne bizonyos, hogy nevetni
48 2, 2 | meg. Pedig akkora körte volt, hogy négy Péter is beleharaphatott
49 2, 2 | nekem, pajtás, tudod-e ki volt az az első Ferenc József!~-
50 2, 3 | fázik, mert olyan jó meleg volt, hogy szinte sütött.~Nem
51 2, 4 | hogy Bölcs Palkó nagyon meg volt ijedve.~- Bácsi kérem, hiszen
52 2, 5 | Igazság szerint nem is volt semmi okom Jánoskára haragudni.
53 2, 5 | se, nemhogy engem. Olyan volt mindenkihez, mint a lágy
54 2, 5 | Nem kell megijedni, nem volt ennek a sárkánynak hét feje,
55 2, 5 | híres mesebeli hősnek: elég volt neki egy szál vékony zsineg,
56 2, 5 | mint a kezes bárány.~Az volt éppen a baj, hogy csak kezes
57 2, 5 | hogy csak kezes bárány volt a sárkányom. Én azt szerettem
58 2, 5 | legyen. Ritka szép jószág volt, hosszú farkú, kerek fejű,
59 2, 5 | kerek fejű, még szeme is volt neki piros papirosból. Nem
60 2, 5 | semmit, ha a zsinegje kurta volt.~- Csak lent, csak lent,
61 2, 5 | sárkány is oly gyámoltalan volt, mint a gazdája. Toldott-foldott
62 2, 5 | farkában.~Hanem zsinegje volt neki szép hosszú, s az kellett
63 2, 5 | a zsinegje úgyis a tied volt.~Akkor értettem meg, hogy
64 2, 6 | én Gyurka cimborám. Piros volt a képe, mint a pipacs, verte
65 2, 8 | reggelenként. Jókedvű fiú volt, néha tréfálgattam vele.
66 2, 8 | legényt:~- No, Palkó, mi bajod volt tegnap? Tán megette a tyúk
67 2, 8 | volna, ha lett volna. De nem volt a háznál egy falat harapnivaló
68 2, 8 | a kis Törőcsik. Olyan is volt a lába, mint a kék posztó.~
69 2, 8 | szorongatta szívéhez, hogy öröm volt nézni.~- Inkább a lábadra
70 2, 8 | kapuba, már a másik fiú lábán volt a csizma. Palkó sápadtan
71 2, 8 | pedig három pár csizmája is volt. Nem tudom, hogy hányan
72 2, 9 | Pali húgom finom úrigyerek volt. Bársonyból szabták annak
73 2, 9 | Kőmives Pista, aki arról volt híres, hogy télen-nyáron
74 2, 9 | a fiára.~Huszár ezredes volt a Pali húgom édesapja, szálfatermetű,
75 2, 9 | ő.~Más pajtása akkor sem volt neki, mikor közénk került
76 2, 9 | merészkedtek rá a falról.~No, most volt ott egyéb is. Egy törött
77 2, 9 | főzőkanál ám az!~Körülbelül ez volt hozzá az utolsó jó szava
78 2, 9 | miért?~Annyi bátorsága sose volt szegénynek, hogy az édesapjától
79 2, 9 | Ez a szempillanat elég volt az ezredesnek arra, hogy
80 2, 9 | édes jó apám, katonadolog volt!~Attól fogva az egész város,
81 2, 10| magad télire! Istenhozzád volt az az illat, nem isten hozott.
82 3, 3 | Mint az arany, nézze!~Sose volt üvegből sehol sincs kosárba
83 3, 3 | Apukám, hiszen csupa játék volt az a csupa bolt.~Úgy, csupa
84 3, 3 | írtam meg ezt a mesét.~Így volt, eddig volt, véges-végig
85 3, 3 | a mesét.~Így volt, eddig volt, véges-végig csupa bolt.~
86 3, 4 | mesélnél~A hajas babádnak:~„Volt egy szegény ember~Nagy meseországba,~
87 3, 4 | ember~Nagy meseországba,~Nem volt mása, csak egy~Aranyhajú
88 3, 5 | hogy nem is ezüstharang volt, hanem valami aranyszájú
89 3, 5 | szárnya. Lehet, hogy nem is az volt, hanem liliomvirág bársony
90 3, 5 | szakácsné. - Mi van a kötőben?~Volt ott annyi jó, hogy látni
91 3, 5 | annyi jó, hogy látni is sok volt. Mákos patkó, diós torta,
92 3, 5 | vendéget.~A konyha sarkában ki volt feszítve egy kötél, azon
93 3, 5 | nagy fehér abrosz, a mögött volt a világhíres szakácsné konyhája.
94 3, 5 | rózsaszállal, de annak nem volt bimbója.~- Jaj istenem,
95 3, 5 | ebből, uram teremtőm? Mit volt mit tenni, utoljára mégiscsak
96 3, 5 | konyhájába. Hát, lelkemadta, nem volt ott se konyha, se ozsonna.
97 3, 6 | nézegettem én a szemébe, volt nekem egyéb látnivalóm is.
98 3, 8 | múltkor.~Pedig hétköznap volt, de még milyen hétköznap!
99 3, 8 | Olyan nagyon hétköznap volt, hogy mikor apuka megkérdezte
100 3, 8 | anyukát, mi lesz az ebéd, az volt a felelet:~- Paprikás krumpli.~-
101 3, 8 | levest!~Hát a kukta Vilmácska volt, fehér patyolat a ruhája,
102 3, 8 | bele a kanál. Olyan sűrű volt szegényke, hogy villával
103 3, 9 | NAGYMOSÁS VOLT NÁLUNK~- Apu, új játékot
104 3, 9 | nagymosás.~Másnap reggel annyi volt a babaszennyes a konyhában,
105 3, 9 | Mert ott is hűlt helye volt másnap reggel a szappannak.
106 3, 9 | tán még a nyelve is kormos volt.~- Nini, te tán a kéményt
107 3, 9 | hordtam le a padlásról. Annyi volt a korom szegényeken, hogy
108 3, 9 | tenyerét.~- Megint nagymosás volt nálunk!~- Mit mostál már
109 3, 11| tudta megérteni, milyen volt az a kisváros, ahol én születtem.
110 3, 12| meg már megint Pankának volt igaza. Bele is nyugodtam
111 3, 12| a hathetes esőt, de mit volt mit tenni: magam is beálltam
112 3, 13| ott hagyják.~De mindegy volt ez Pankának, még a cirmosnak
113 3, 13| nem a gyémántbogarak elől. Volt már belőlük akkora nyáj,
114 3, 13| is sok lett volna. Több volt már a bogár, mint a repce.~-
115 3, 13| Gyere hát, nézzed!~S igaz is volt az csakugyan, hogy a bogarak
116 3, 13| Pankát.~Ebben meg már énnekem volt igazam. Mert ahogy a héten
117 3, 14| zsebembe. Pici piros alma volt benne, a markába nyomtam. ‑
118 3, 15| Egyéb öröme úgyse igen volt az utunknak. Nyár végén
119 3, 15| tán a szénvonó is a régi volt a kezében. Csak a ránca
120 3, 15| No, ez nagy búcsújárás volt, ángyó - szólaltam meg,
121 3, 16| többet, vagy se.~Ez is igaz volt, mert ahogy a bölcsőből
122 3, 16| perdült, már akkorra olyan volt a kacsója, hogy nincs az
123 3, 16| adják.~De hiszen nemhiába volt az öreg kakasnak akkora
124 3, 16| szerette, amilyen fehér volt. Szinte el se hitte, hogy
125 3, 17| fújta ki, hogy neki már elég volt a mákos csíkból, nem kér
126 3, 17| érte, amilyen még sohase volt?~Már akkor a kezemben volt
127 3, 17| volt?~Már akkor a kezemben volt a drágalátos muzsika. Dugtam
128 3, 17| milyen babám nincs még.~Annyi volt ott a baba, mint rostán
129 3, 17| még eggyel annál is több. Volt azok közt szolgálóbaba is,
130 3, 17| babájáról. Tetőtől talpig arany volt a ruhája, még a folt is
131 3, 17| ruhája, még a folt is arany volt rajta.~- Ez a hercegkisasszony
132 3, 17| királykisasszony babám nem volt - ezt szólta. - Azt adj
133 3, 17| hajára.~- Így ni, készen volt a babakocsi, csak cérna
134 3, 17| amilyen még senkinek se volt, de mindenkinek lehet.~
135 3, 18| nagy hullámos aranyhaj volt az mind a kettő, csak annyi
136 3, 18| kettő, csak annyi különbség volt köztük, hogy a Biri babáét
137 3, 18| fésületlen. De olyan nagyon kócos volt, hogy a Mica cica meg nem
138 3, 18| Piri babának már csukva volt az a hamis szeme, mikor
139 3, 18| zsebkendő-korbácsnál is rettenetesebb volt.~- Jaj, jaj, most már olyan
140 3, 19| A JÓ ORVOSSÁG~Beteg volt a kislányom, pedig semmije
141 3, 19| se fájt. Csak étvágya nem volt, meg aludni nem tudott.~-
142 3, 19| S uramfia, Pankának az volt az első szava, ahogy beugrott
143 3, 19| Ki ri? Hát bizony Panka volt az, aki majd ríva fakadt
144 3, 19| Biz az csak húsos szalonna volt meg friss túró. De olyan
145 3, 19| belőle Panka, hogy öröm volt nézni.~Két hét se telt bele,
146 3, 20| TÜKRÖS KATA~A szeme szelídkék volt Tükrös Katának, a haja puha
147 3, 20| Tükrös Katának, a haja puha volt, mint a selyem, ragyogó,
148 3, 20| kibeszélni, micsoda szép kalap volt az! Olyan vadrózsabimbók
149 3, 20| kalapnak az is egészen elég volt. Azt ugyan a fejére nem
150 3, 20| többet senki kislánya.~No, de volt is nevetés! Még a libák
151 4, 1 | A KIRÁLY KENYERE~Hol volt, hol nem volt, Nekeresden
152 4, 1 | KENYERE~Hol volt, hol nem volt, Nekeresden túl volt, Nevenincsen
153 4, 1 | nem volt, Nekeresden túl volt, Nevenincsen innen volt,
154 4, 1 | volt, Nevenincsen innen volt, az egyszeri királynak csak
155 4, 1 | királynak csak egyetlenegy foga volt, az is beletörött a beletlen
156 4, 2 | borsószem!~Csakugyan kicsi volt a tojás - úgy láttam, mint
157 4, 3 | Örzsike édesanyjának nagy volt a gondja. Elkészült az ebéd,
158 4, 3 | Elkészült az ebéd, de nem volt, aki kivigye az arató gazdának.
159 4, 3 | az arató gazdának. Kint volt az egész háznép, nem maradt
160 4, 3 | nézte a szemét, olyan kék volt. Hanem szép volt ám a pillangó
161 4, 3 | olyan kék volt. Hanem szép volt ám a pillangó is, sose látott
162 4, 3 | pilléje még egy lánynak se volt. Letette az ételhordót az
163 4, 3 | a szájacskája, hogy öröm volt nézni. S Örzsike addig nézte,
164 4, 3 | kalapját.~Egy nagy pillangó volt alatta. Aranyos szárnyán
165 4, 4 | valami féltős jószágod?~- Volt kilenc szép kecském, megdézsmálta
166 4, 4 | Ráérünk arra holnap is - volt a rövid felelet.~Másnap
167 4, 4 | Ráérünk arra holnap is - volt újra a felelet.~Harmadnap
168 4, 5 | telet keresni. Úgy, ahogy volt, mezítláb, hajadonfővel.
169 4, 5 | lábával a hóba, mely szikrázó volt és szúrós, mintha csupa
170 4, 5 | nagyanyó? Nekem nem is volt semmi bajom, nagyanyóka
171 4, 5 | semmi bajom, nagyanyóka volt beteg.~- Jaj, galambom,
172 4, 5 | mikor az a nagy hóförgeteg volt, megfáztál, s olyan beteg
173 4, 7 | nádból~S hajaha!~Répából volt a sarkantyúm taraja.~Jaj,
174 4, 8 | FITYÓK~Hol volt, hol nem volt, Nekeresden
175 4, 8 | FITYÓK~Hol volt, hol nem volt, Nekeresden túl volt, volt
176 4, 8 | nem volt, Nekeresden túl volt, volt egyszer egy bolondos
177 4, 8 | volt, Nekeresden túl volt, volt egyszer egy bolondos legény.
178 4, 8 | kapott parancsot is. Ez volt a parancs:~- Eredj, Fityók,
179 4, 9 | között.~Lajoska pékinas volt, éppen útra készült a zsemlyéskosárral,
180 4, 9 | Péterke?~- Olyan régen volt az, hogy már azt sem tudom,
181 4, 9 | már azt sem tudom, mikor volt.~- Megállj, keresek egyet
182 4, 9 | a mosolygó almát.~Dehogy volt az már mosolygó alma, dehogy.
183 4, 9 | összefonnyadt, megráncosodott alma volt.~Adorján szűcsné mégis ráismert.
184 4, 10| legyecskét a nagy létrával. Mit volt mit tenni, utoljára azt
185 4, 10| lövöldözött a legyecskére. Olyan volt már a szoba a sok nyílvesszőtől,
186 4, 10| legyecskének annyi baja se volt, mint egy leesett mákszem.~
187 4, 10| kavicsot, úgy, hogy annyi volt már a kavics a szobában,
188 4, 10| elé hívás nélkül is. Nem volt pedig annak a kezében se
189 4, 14| Szagos fodormentavirágokból volt a derékalja, puha gyepből
190 4, 15| szülődet. Becsületes öreg fűzfa volt.~- Én nem akarok százesztendőskoromban
191 4, 15| sokára kipattant a szeme, az volt első kérdése a többi fákhoz:~-
192 4, 15| negyedik fűzfa szinte kopasz volt már az öregségtől. De azért
193 4, 15| fészket az odvamban. Öröm volt hallgatni, hogy hálálkodtak
194 4, 15| kellett lenni, mert korona volt a fején. Ragyogó piros ruhába
195 4, 15| füzesben. A halász öreg ember volt és haragudott, mert egész
196 4, 15| szederindából font korona volt a fején, tapsolt és nevetett.~-
197 4, 16| csak egy istenadta béka volt, a békáknak is csak a szegényebbjéből
198 4, 16| vadalmafához vezetett ki. Ott volt a takácsműhely, ahol a fa
199 4, 16| aranykölessel. A zacskó akkora volt, mint egy borsószem, a kölesszemek
200 4, 16| magát. Nézzük, no, milyen volt a termés.~Ahogy megérintettem
201 4, 16| sűrű hegyében rigófészek volt; akkor szálltak haza. Aranyos
202 4, 17| Világéletében mindig sokdolgú ember volt, most is az. Még nem száradt
203 4, 17| mire kiértek, akkorára kint volt ám a veréb is. Ott csipogott
204 4, 17| lepedőt, hát egy kislány volt alatta, fehér, mint a liliom,
205 4, 17| úton. Benéztek ők is: mi volt a talicskán, s mosolyogva
206 4, 18| mátka, pillangós határba:~Volt egyszer egy király Nekeresd
207 4, 18| Nevenincs királynak nagy volt a bánata,~Csupa siralom
208 4, 18| a bánata,~Csupa siralom volt éjjele, nappala.~Hideg lelte-rázta,
209 4, 18| attól lesz melege!”~Nagy volt a kandalló, akár egy kaszárnya,~
|