Rész, Fejezet

 1       1,  1 |           a fiát:~- No, tudós úr, most mutasd meg a nagy tudományod.
 2       1,  2 |           adtam el száz pengőért, most meg öt birkának a bőréért
 3       1,  3 |          Ne sírj, Janikám, látod, most már a Mariska részit is
 4       1,  4 |    hozzáláttam a mustos fehérhez, most már csak úgy kenyér nélkül.
 5       1,  4 |       szőlővel. Hiába dicsekedett most már édesapám a piros szagos
 6       1,  4 |   édesapám:~- Hallod-e, cselédem, most már jó lesz, ha útnak veszed
 7       1,  4 |          szoba sarkába, s tán még most se jöttem volna elő, ha
 8       1,  5 |           hanem a sivalkodása még most is hasogatja a fülemet.
 9       1,  5 |           csengő barackjának. Azt most is megáldotta az Isten:
10       1,  6 |         én akkora voltam, mint te most. Nézd, ott meg egy törött
11       1,  6 |         valami régi barátjához.~- Most az egész velő az enyém lesz -
12       1,  6 |         kérdeztem hüledezve.~- Te most nem kapsz ebédet, igazságos
13       1,  6 |        Megszégyenlettem magam, és most már nem esett jól az ebéd,
14       1,  7 |         csak arra gondoltam, hogy most már egymagamnak kell a pillangók
15       1,  7 |    szememet, azt hittem, még csak most kezdek álmodni. Egy hajításra
16       1,  7 |          rá, az Isten áldjon meg. Most már add vissza, ha megnézted.~
17       1,  8 |     Gáspár tekintetes úr. Mi lesz most már belőlem?~- Sebaj, lelkem -
18       2,  1 |      hegedűn.~Gyöngyöm Gyuszi még most se volt benne bizonyos,
19       2,  1 |     bizonyos, hogy nevetni kell-e most, vagy sírva fakadni.~- Miért
20       2,  1 |        Attól félt szegényke, hogy most mindjárt visszaveszem az
21       2,  2 |   valamennyi.~- Melyik ezek közül most már az én Pétöröm?~- Ez
22       2,  2 |          kicsit beleizzadt.~- No, most csukd be a könyvet - vezényelt
23       2,  2 |           hogy ügyes gyerek vagy. Most még csak azt kérdezem tőled,
24       2,  2 |          még egyszer szippant, de most már nem nyel hozzá. Kivágja
25       2,  2 |      tudomány.~Igen, és Pétör még most se unta meg az iskolát,
26       2,  3 |         Csipetke is belátta, mert most már akkorát rikkantott,
27       2,  3 |    szólított meg keseregve -, még most se nőtt meg a kis cethal.~- 
28       2,  5 |          Biz én pedig nyilván még most is haragudnám rá, ha egyszer
29       2,  5 |           sárkány. Úgy csattogott most már szabad röptében, mint
30       2,  6 |       Bizony nem is láttam én azt most se. Ahogy közelebb mentem,
31       2,  6 |           Gyurka, kinek adjam már most a nyeletlen bicskát vasa
32       2,  7 |           lépek.~- Azért, mert én most villamost játszom a csigabigákkal.~- 
33       2,  8 |         gyereket.~- Majd odakint, most sietek, mert sok még a széthordani
34       2,  8 |         fölmelegedjék egy kicsit. Most már haragosan kiáltottam
35       2,  9 |     merészkedtek rá a falról.~No, most volt ott egyéb is. Egy törött
36       2,  9 |       paripa visszafelé nyargalt. Most már nem mint a nyíl, hanem
37       2,  10|         ébrednek a rózsák, inkább most mennek aludni.~Aludjatok,
38       3,  2 |   bólogattam elégedetten. - Hanem most már légy bíró, ha ilyen
39       3,  3 |           így terem a mese.~Ehol, most is valami jeles újságot
40       3,  3 |      papirost - nem írok én mesét most. Hol van az erszényem? Teszem
41       3,  4 |         szélire is~Te ülj ide már most.~Homlokomon a bú~Nagyon
42       3,  5 |     Egyedem, begyedem: de mi lesz most már énvelem?~Hát az lett,
43       3,  5 |           el csúfolódva a Fillér.~Most sem söprűnyelezték meg érte.
44       3,  6 |         vagyunk - mondom nekik -, most már, ugye, meg se állunk
45       3,  6 |      rétesben, Pannácska.~Mi lesz most, uram, teremtőm? Két ijedt
46       3,  6 |          fejét. Attól félek, hogy most már még a nyakig sáros juhászlegény
47       3,  8 |         Nem ám, nem állt meg, még most is szalad. Szaladjatok utána,
48       3,  9 |           csak ilyeneket mond. De most már csak azért is megmutatja,
49       3,  9 |           ki:~- Hogy is ne, éppen most érünk rá az ilyen bolondságra,
50       3,  9 |          habos tenyerecskéivel. - Most a babákat mosom sorra.~Hanem
51       3,  11|       kisvárosba. Apám, anyám még most is ott élnek, őket látogattuk
52       3,  11|        alkonyatban. A házak előtt most már sokkal több embert lehetett
53       3,  12|           rá komolyan Panka -, de most beérem a bocival is.~- Az
54       3,  12|    füttyszóért, nekem pedig nincs most egyebem. Lyukas az erszényem,
55       3,  12|            mikor hazaérek. Én meg most is ráhagytam, mint máskor:~- 
56       3,  12|          illendő jutalom fejében.~Most már ketten is kergettük
57       3,  13|         Azokban terem a repcemag, most kell ám vigyázni, hogy baj
58       3,  15|   kakastejes kenyeret, aminek még most is a számban van az íze.~- 
59       3,  15|   bólintott édesanyám -, csakhogy most már nem folytatja a mesterségét.
60       3,  15|           lakni a maga tanyájára, most ott uraskodik.~De már ezt
61       3,  15| meglepődve -, hát Berec ángyó még most is sütöget? Ebben a nagy
62       3,  15|          esztendőn keresztül. Már most meg nem állom, hogy legalább
63       3,  15|       simított végig a ruháján.~- Most már jöhetnek a népeim!~Akkorra
64       3,  16|  hasonlítani. Úgy hallottam, mint most hallom, hogy egyszer egy
65       3,  16|          mindenki, hogy Vilmácska most azt kérdezi:~- Napocska,
66       3,  17|   királykisasszony babát. Még tán most is a fejem törném, ha ozsonnára
67       3,  18|       kopasz babát látni, hanem ő most már azt a gonosz Mica cicát
68       3,  18|      Csakugyan, a Biri baba fején most még szebben hullámzott a
69       3,  18|          a csillogó aranyhajat. - Most szépen lecsicsiskál anyuka
70       3,  18|       éppen elég lesz nagyapónak, most már csak tojásfehérjét kell
71       3,  18|   rettenetesebb volt.~- Jaj, jaj, most már olyan vagyok, mint a
72       3,  20|       csinosítja, nézegeti magát. Most is ott ül az esővizes hordó
73       3,  20|         kérkedett a Cirmos cica.~„Most már én is látom az enyimet” -
74       4,  2 |          lódított rajta, hogy még most is szólna a csicseri harang,
75       4,  2 |           is kiesett a kezünkből?~Most meg éppenséggel akkorát
76       4,  2 |          tojás - úgy láttam, mint most látom - még borsószemnek
77       4,  2 |          még nem esett Csicseren. Most már szóljanak kelmetek,
78       4,  2 |       falut!~- Figyelem, emberek, most én beszélek! Nálam van a
79       4,  3 |         Örzsike, fogjunk ürgét!~- Most nem lehet, kutyuskám; látod
80       4,  3 |         fülébe sugdostak.~Még tán most is ott aludna, ha a kakukk
81       4,  8 |           volna ezt csinálni! No, most már fogd be a négy lovat.~
82       4,  8 |           úgy meglódult, hogy még most is szalad, ha meg nem állt.~
83       4,  16|          a pókocska remekelte. No most már nézzük meg, hová visz.~
84       4,  17|       mindig sokdolgú ember volt, most is az. Még nem száradt föl
85       4,  17|       akinek lóra nem telik.~Ehol most is csikorog már a talicska
86       4,  17|           homokon, pedig még csak most ébredt föl a napocska is.
87       4,  17|           a napocska is. Csakhogy most nincs a talicskán se a nyitókapa,
88       4,  17|        mert többet repülni.~- No, most már úgy megyünk, mint a
89       4,  18|   Életem-halálom kezedbe ajánlom,~Most dobtam bele az utolsó forgácsot,~
90       4,  18|     szemezik,~A mi padlásunkra az most mind beesik;~Elázik a bábum
91       4,  18|     ezüstkötője, aranycipellője!”~Most már meg a kislány mondta