Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
jégverte 1
jegyzem 1
jelentette 1
jó 77
jobb 12
jobbádzs 1
jobbágy 8
Frequency    [«  »]
84 neki
82 ott
81 hanem
77 jó
77 te
76 akkor
75 ember
Móra Ferenc
Dióbél királyfi

IntraText - Concordances


   Rész, Fejezet
1 1 | gondolták magukban, hogy no, ez nagy hernyó lesz, marad 2 1 | forgácsot meg hordjátok haza, lesz gyújtónak - mutatott 3 2 | az édesapám deres feje.~- napot, mester! Hogy méri 4 2 | tudományod.~- Nem félek én, nagy uram, az Úristenen kívül 5 2 | jobbágy.~- No, ha már éppen a Istenrõl beszél kend, éppen 6 2 | csakugyan igaz az, hogy a pap holtig tanul.~Most aztán 7 2 | szolgám - merítette a drága suhantott levesbe az ezüstkanalát -, 8 3 | ilyenkor õ is.~Harmadnap végre hírt vihettem Bedeginek. 9 4 | hegyibe.~- Hát ez meg már mire itt, Tilinkó? - fogta fülön 10 4 | segény embernek fából is azs.~De akármilyen nagy 11 5 | csúfolja a szegény ember. étel az annak, aki szereti, 12 5 | csíkos tarisznyát.~Az is volt nekünk már akkor, a 13 5 | papsajtocskával, abból lesz énnekem vacsorácskám.~Gazdag Hamar 14 5 | kenyeret a tarisznyába. - az Isten, ma is ad az annyit, 15 7 | tyúkocskánkat elvitte valami ember emlékbe. Egyéb háziállatunk 16 7 | hanem Tilinkó.~- Serencsés estét azs egés házsnépnek! - 17 7 | Használja szerencsével, ember - mondta csendesen, 18 7 | kapott. ‑ Hanem mondja csak, ember, ha meg nem sértem, 19 7 | sértem, lesz-e maguknál helye ennek a szegény pára 20 7 | fortyant föl dühösen a ember, s két hátsó lábánál 21 7 | subát, anyjuk!~- Lelkem uram, hova akar menni? - 22 7 | a tujabokrok mögül.~- Ez hely lesz! - mondotta egy 23 7 | orvosság, minden.~- Én istenem! - nézett föl anyám 24 7 | Nagy kérésem volna, nagy uram. Veszedelemben van 25 7 | kincsrõl?~- Én beszélek, nagy uram. Megleste valaki, mikor 26 7 | Egy rossz ember, nagy uram. El akarja vinni. Rejtsék 27 7 | Rejtsék hamar máshova, nagy uram. De még ebben az órában. 28 7 | Vetettek-e neki valahol egy falatot?~Abban a percben 29 9 | fejemet.~- Hát pedig az a mesterség, mert a kengyelfutónak 30 10 | a jágerségre. A szeme se már, az ereje is elfogyott, 31 10 | hetvenedik gázol engem, kegyes uram - felelte a vadász 32 10 | magyarázta:~- Szent igaz, kegyes uraim. Mert míg fiatalabb 33 10 | én vagyok a gazda, s aki barátságban akar velem maradni, 34 10 | Gáspár?~- Meg ám, csak helyen kellene keresni - 35 11 | ereszteni a karjából.~- Drága fiam - csókolgatta a kipirult 36 11 | elõre-hátra, odabújtam a hideg falhoz, fejemre húztam 37 11 | kimulassák magukat idelent gyerekek módjára.~Szó ki 38 11 | imádkozott az ágyban:~- Édes Istenkém, én úgy szeretlek 39 13 | zokog olyan keservesen, a fia-e vagy a rossz fia? 40 13 | amelyen kiterítve feküdt a gyerek: „Az apát oly szívbõl 41 13 | tovább is az én okos, kedves, gyerekem!~Ó, a Jóisten, 42 13 | szerette õt az apja, mint a testvérkéjét. S oly forrón, 43 13 | Malajdoki-kastély fölött, köztük volt a fiú is, s kicsi fehér kezével 44 14 | kész, mintha csak a szegény kis testvére lelke szállta 45 14 | Dióbél nem tudott megnõni.~ nagyocska deákok voltunk 46 14 | én is elébe borultam nagy uramnak, nemes jótevõmnek, 47 14 | bementem Tamás úrhoz.~- Nagy uram, búcsúzni jöttem. Hozzám 48 15 | láttam, hogy sír.~- Lelkem anyám, mi történt?~- Énvelem 49 15 | Kossuth Lajos katonájának. lesz ez a kis költség útravalónak.~ 50 16 | csak azt tudták róla, hogy katona és jó bajtárs. Az 51 16 | róla, hogykatona és bajtárs. Az ezredes azonban, 52 16 | vezérestül.~Szép piros kendõjével reggelt integetett a hajnal 53 17 | tábornok pirossapkásait. fél napig marsoltunk már, 54 17 | magam is elmosolyodtam:~- ember, mit csinálna maga 55 17 | Õ a legnagyobb kincsem. szívvel adtam volna. Egyebem 56 17 | magamtól.~- Nem fogadhatom el, öreg. Mire támaszkodna azután, 57 17 | támaszkodnom, míg élek: kardom.~Ráütöttem kardomra, 58 19 | vagyonkájának, úgy fájt a szíve uráért.~Bögre úr világéletében 59 19 | A torra borjút vágj. Aki embered van, azt is meghívod 60 22 | rajtakapni, gonosz lázadókat.~- , jó - markolta meg a katona 61 22 | gonosz lázadókat.~- Jó, - markolta meg a katona 62 23 | járhatok, de vannak nekem embereim, akik megsegítenek. 63 23 | se eresztett maga elé a lélek.~Még most se apadt 64 23 | szerzett vele.~No, éppen helyre mentem, Libór mester 65 23 | Tilinkóm, de örülök, hogy ilyen újságot hoztál. Cserébe 66 23 | teneked? Hát azs õ tanyája nem less teneked? Ne félj, nem 67 23 | hanem nádi embernek még leszek. Szaladjunk, Tilinkó, 68 24 | estellik. Setítben pedig nem a nád közt járni, mert a 69 24 | édestormát. Pedig azs is étel ám annak, aki sereti.~ 70 24 | azonban nem kívántak egymásnak napot.~- Szégyelld magad, 71 24 | tanultad te azt, hogy aki sorba jutott, vesse meg 72 25 | bemén a faluba.~- Mégiscsak lenne azst a disnótort megtartani - 73 26 | szegény Tilinkóval, hogy áron eladta a darutollakat, 74 26 | parancsot, hogy akit ez a ember ide vezet, azt nyomban 75 27 | Isten hozott, Matykó, ha szándék hozott.~Matykó lehajtotta 76 28 | Azs öreg Tilinkó azsonban helyen tartja azs esit. 77 28 | sárba. No, ugye, hogy csak azs öreg a házsnál?~Megölelgettük


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License