Rész, Fejezet

 1       1   |          tördöste szét a lópatkót, ahogy más ember a mákos patkót
 2       1   |           is, mint egy öreg diófa. Ahogy a franciák megszállták a
 3       1   |            a francia a szeme közé, ahogy lecihelõdött a lóról.~Öregapám
 4       1   |            az irháját esze nélkül, ahogy föltápászkodott, akárhogy
 5       1   |          félre egy nagy faderekat, ahogy a szájtátók közé ért. -
 6       1   |        Törõcsik pedig visszaszólt, ahogy elhagyta õket:~- Ezt a kis
 7       2   |      mindig az tetszett legjobban, ahogy a Pukkancs Bavina borbélyt
 8       2   |          mondta foghegyrõl Bavina, ahogy ráismert apámra.~- Megborotvál
 9       2   |            hopmester az uraságnak, ahogy apám beballagott az ebédlõterembe,
10       2   |    szántszándékkal felejtették el, ahogy az urak nevetésre görbült
11       3   |     többször megbékített.~Egyszer, ahogy ülök a kapuban, és tanítgatom
12       3   |      Szaladjunk csak, ide látszik, ahogy hányja a bugyborékot!~Én
13       4   |      holtig tartom vele a haragot.~Ahogy azonban elszigorodott az
14       6   |          záporozott, öregbéresének ahogy panaszkodott:~- Se éjem,
15       7   |            e! Beleakadt a lábamba, ahogy mellette ültem a kocsiba.~
16       7   |           le róla a bõrt a cigány, ahogy kapadozott utána.~- Ne kerepelj
17       7   |           anyám arcába a harag, de ahogy a húszas megcsillant elõtte,
18       7   |      Elmegyek szerencsét próbálni, ahogy a mesében szokták - botorkált
19       7   |           másik.~Hallotta nyomban, ahogy az ásó megpendült a havas
20       7   |           elállt a szíve dobogása, ahogy a két Malajdokit meglátta.
21       7   |     Sötétben is ragyogott a szeme, ahogy megcirógatott:~- Ne sírj,
22       7   |               tette össze a kezét, ahogy a behavazott gödröt megtalálta. -
23       8   |      tartja, bajba keveredik, mint ahogy Tilinkó kifülelte. Ezért
24       8   |          integetett a hopmester -, ahogy tanítottalak. Hogy hívnak
25       9   |      mekkora volt az öregúr öröme, ahogy az unokáit az ölébe kapta.
26       9   |        lehetett különbséget tenni, ahogy megszólaltak:~- Én vagyok
27      10   |          este azt mondja Tamás úr, ahogy a cselédek letakarították
28      10   |        oldalba csúfolkodva Matykó.~Ahogy lefelé csúszkáltunk a halmon,
29      11   |         tett, mintha nem is látná.~Ahogy kifelé indult a szobából,
30      11   |          ezer fehér pille gyanánt.~Ahogy így nézelõdök az ablakpárkányra
31      12   |      KOSSUTH LAJOS TISZTELETÉRE...~Ahogy itt az öreg diófák alatt
32      12   |         ködébõl, mint a csillag. S ahogy kiírom a nevét, mindig úgy
33      13   |            szót értek én mindjárt.~Ahogy kilépett a tornácra, és
34      13   |           úgy csöndesen szipogtam, ahogy egy ostoba kis Dióbélhez
35      13   |            öreg, morva betegápoló.~Ahogy a tornácajtón beléptek,
36      15   |               MÁLÉ TÓT SZÁZ ARANYA~Ahogy hazaértem a majorba, szülémet
37      16   |                           A HEGEDŰ~Ahogy a Cipóhalom tövében elhaladtunk
38      16   |            a fogatok, bibasok!~Hát ahogy beérünk a malajdoki fiúkkal
39      16   |         kiáltott torkaszakadtából, ahogy a bajtársai közé ért.~De
40      17   |          körüljártam pihenõ hadam. Ahogy kerülök-fordulok egyet,
41      17   |         heveredtem le a tûz mellé. Ahogy ott könyökölök, érzem, hogy
42      18   |     Csillagos, meleg éjszaka volt, ahogy szememet fölnyitottam. Nem
43      19   |            El kellett mosolyodnom, ahogy végignéztem magamon. Olyan
44      19   |           meg elégedetten is. Mert ahogy örült a vagyonkájának, úgy
45      19   |  kidagadtak az erek az indulattól, ahogy rádörgött a lázadó Mártonra:~-
46      19   |         Felöltözve várom a halált, ahogy a Malajdokiak szokták. Te
47      19   |            Tamás úr meg fog halni. Ahogy mondta, úgy lesz. Ha õ azt
48      19   |       Tamás úr. Még most is látja, ahogy odatipeg elébe. Milyen módosan
49      19   |            a téli nap az ég alján, ahogy hazaért. Nagy csönd fogadta
50      20   |          hogy legyen, mint legyen.~Ahogy így beszélgetünk, becsoszog
51      21   | belekóstolnánk - sóhajtott Matykó, ahogy a Duna-parton ácsorogtunk.~-
52      21   |      milyen hirtelen természetû.~- Ahogy akarod, Matykó!~- Valamikor
53      22   |           lámpásával. Hanem aztán, ahogy a jámbor arcot meglátta,
54      22   |    beszélgetésünket.~Reggel pedig, ahogy fölértem az egyetemre, mindjárt
55      23   |        árát olyan bizonyosan, mint ahogy a kétszer kettõ négy. Be
56      23   |           be rajta szép rongyosan, ahogy õ szokott.~- Nini, Tilinkó! -
57      24   |    Cipóhalom tövében a diófáinkra, ahogy ott feketéllettek a napszállat
58      25   |           is lopództam a vacokról, ahogy Tilinkó elaludt, s kivertem
59      25   |   Tilinkónak meg az jutott eszébe, ahogy vállára vetette a tarisznyát,
60      25   |   kicsinység elcsendesedett.~Hanem ahogy az országútra értek, megint
61      25   |     kimondta Tilinkó keresztnevét, ahogy az illendõség kívánja.~-
62      25   |           van, Tilinkó - fogadtam, ahogy hazaért. - Nemigen lesz
63      26   |         csöndesen fütyörészgetett, ahogy a Malajdoki-kastély elõtt
64      26   |         csak olyan szép szomorúan, ahogy egy elárvult öreg cigányhoz
65      26   |              mérgeskedett Tilinkó, ahogy elbeszélte nekem a történetet. -
66      27   |            csókolgatta örömében.~- Ahogy a haza fölemelkedett, én
67      28   |          ezt mondták volna a diók, ahogy a szél az ágakról beleszórta