Rész, Fejezet
1 1 | akarsz te énvelem, szegény kis madárral?~Erõs Törõcsik
2 1 | abban a percben kiugrott a kis madár az ághegyre. Csöpp
3 1 | ahogy elhagyta õket:~- Ezt a kis forgácsot meg hordjátok
4 3 | a nagy zsebembe, hanem a kis zsebembe. (Pedig olyanfajta
5 3 | hogy neki nem kell ilyen kis giliszta.~No, erre aztán
6 3 | halászmester leszel, akkorra a kis cethalból is nagy cethal
7 3 | édesanyámtól, hogy beletehessem a kis dézsába. Fél óra múlva pedig
8 4 | keresgetve a legfényesebb kis pénzt az erszényében.~-
9 4 | szalmaboglyákba.~- Elpusztulok, ha egy kis salmafistet nem sagulhatok -
10 5 | szaggass a malackámnak egy kis papsajtfüvet ott az árokparton.~
11 6 | csupacsöpp vagyok. Hiszen kis ember kis karaj kenyérrel
12 6 | vagyok. Hiszen kis ember kis karaj kenyérrel beéri. De
13 6 | gondoltam, hanem arra, hogy a kis ecetfából is nagy ecetfa
14 6 | meg is gázolt. Eltörik a kis sótartó, öreg vagyok, sírba
15 8 | nemzetes uramnak kellett. Kis kerek öregember volt, és
16 8 | almáriumhoz, fölállok a kis székre, fogok egy poharat,
17 8 | kérdezte nyájasan.~- Ezt a kis nevendéket tanítgatom az
18 8 | igen egyidõs vagy a két kis unokámmal, a Petykóval meg
19 8 | lettem kisinasból az uraság kis barátja.~Gáspár urat ritkán
20 8 | is vagy te most, lelkem kis gazdám?~- Hat, édesapám.~-
21 8 | dinnyemagot. Ennek már vékony kis zöld bajusza is fakadt az
22 9 | magával vezetett.~- Úgy nézem, kis szolgám - támaszkodott a
23 9 | látom többet az én bécsi kis unokáimat, vagy se.~Meglátta
24 9 | harmadmagával. Az egyik kezét is egy kis fiúcska fogta, meg a másikat
25 9 | Petykó volt.~- Ne sírj, kis Dióbél - vigasztalt olyankor,
26 10 | papíron. Akkor puha, fehér kis gyerekkéz volt, könnyû,
27 10 | No, akkor legalább a kis uraságoknak szíveskedek
28 10 | Tessék, fogadják el tõlem a kis uraságok.~Mind a hárman
29 10 | járni se tudott itt más. Kis gyalogösvényt vágtak a bozóton
30 10 | delet, mire Gáspár úr kilenc kis gödröt lyukasztott a vashegyû
31 11 | csak álltam szerényen a kis uraságaim mellett, mint
32 11 | búbjára: - Álmodj szépeket, kis Dióbél - hanem Matykóhoz
33 12 | a házból, hogy vagy egy kis csontocskát, vagy egy kis
34 12 | kis csontocskát, vagy egy kis asztalmaradékot ne hajított
35 12 | mire az nyájasan lehajolt a kis szónokhoz:~- Tessék, kis
36 12 | kis szónokhoz:~- Tessék, kis barátom, mit akarsz mondani?~-
37 12 | szemébõl.~- Csak bátran, kis barátom! Hát mi az, amit
38 12 | csak úgy nyekkent.~- Édes kis katonám - nevette el magát
39 13 | szipogtam, ahogy egy ostoba kis Dióbélhez illik, mikor nagyon
40 13 | azt mondta:~- Nagyra nõj, kis Dióbél, mire viszontlátlak!~
41 13 | Tilinkó kézen fogva hozta a kis szökevényt.~- Olmicsbe akart
42 13 | a rossz Matykó gyerek. A kis Dióbél, az megint csak olyan
43 13 | fejére:~- Matykóka? Szegény kis Matykóm! De talán jobb is
44 14 | mintha csak a szegény jó kis testvére lelke szállta volna
45 14 | hallgatni kellett:~- Nos, kis Matykó, unod-e már magad
46 14 | magánosságban? Látod, látod, rossz kis Matykó, ha a haláloddal
47 14 | szomorítottál volna, a te kis Petykó testvéred se lett
48 15 | katonájának. Jó lesz ez a kis költség útravalónak.~Azzal
49 18 | van azs már, Dióbél fiam! Kis mise, nagy mise, nincs mán
50 19 | van, azt is meghívod rá. Kis temetés, nagy halott-tor!
51 20 | sok falhozverésben. Két kis repedés a homloka alatt:
52 20 | úr! Méltóságos úr! Ezt a kis írást hoztam az úrnak.~Kihúzott
53 23 | mikor nincs is van esõ.~Ami kis pirosság volt még az arcomban,
54 23 | gondolsz, volna-e még nekem egy kis hely az édesapám portáján?~-
55 24 | kóborlás közben ráhágtam egy kis rókafiókra. Kirekedt-e,
56 25 | malackát, nagyon takaros kis jószág volt, fekete-fehér
57 25 | azson cserélek a faluban egy kis kását, hodzs hurkát is tölthessünk.~„
58 25 | Gyuri-i-i, Gyuri-i-i!~Bodor kis malac emelte föl rózsaszín
59 28 | Tilinkó, mikor én még csak kis Tilinkó voltam. Egyser elvestette
60 28 | minden asztalon hagytunk egy kis segítséget.~- Vegyetek kenyeret,
61 28 | falú, hajnalicskás tornácú kis házban. Együtt járnak az
|