Rész, Fejezet

 1       2   |          a világ közepe?~- Éppen itt, ahol állok - felelt meg
 2       3   |       markomba.~- Nesze, Dióbél, itt a cethal. Ne mondd, hogy
 3       4   |           Hát ez meg már mire jó itt, Tilinkó? - fogta fülön
 4       6   |     gazda a koronára.~- Irósvaj, itt a baj - potyogott a könnye
 5       7   |        esze a híres uradnak? No, itt egy húszas, ide a macskát.
 6       7   |     odadobta Málé Tót lábához.~- Itt a pénze, vén embertelen!
 7       7   |    hiszem - felelte Gáspár úr. - Itt meg nem orrontja a német.~
 8       7   |       mén már megint?~- Mindjárt itt leszek. Hozom a szerencsénket.~-
 9       7   |       megtalálta. - Még nem járt itt senki.”~Fölnézett a házra.
10       7   |       meg Gáspár úr. - Ki beszél itt kincsrõl?~- Én beszélek,
11       8   |    vissza többet a kastélyba. Én itt maradok. Gazdaember akarok
12      10   |         is. Ne félj, nem is lesz itt addig más jáger, míg én
13      10   |    vadakon kívül járni se tudott itt más. Kis gyalogösvényt vágtak
14      11   |          mi lesz, édesapám?~- Te itt maradsz mellettem, mert
15      11   |           mikor észrevette, hogy itt hagyták a többiek.~Mi lesz
16      11   |         futott fel a mennybe.~Az itt felejtett angyalka pedig
17      12   |      LAJOS TISZTELETÉRE...~Ahogy itt az öreg diófák alatt írom
18      13   |         papírra.~- Mi az, mi van itt? - kapott a küszöbön a szívéhez
19      14   |    vadrózsa. Gáspár úr szeretett itt óraszámra elüldögélni és
20      15   |       lesz az, ha édesapám marad itt meghitt emberének. Ennyit
21      15   |       elég lett volna.~- Vagyunk itt annyian, Dióbél öcsém -
22      16   |    valaha.~- Hát te mit csinálsz itt, Tilinkó?~- Hát mit csinálnék?
23      16   |        aztán mi szándékkal jársz itt? - nevetett az ezredes.~-
24      17   |             Nem ürgeöntés lészen itt most, asszonyok, hanem harc,
25      18   |        az ágyúgolyó. Én már csak itt pusztulok el. De most már
26      19   |        akkor a halál szót fogad. Itt már õ nem tehet semmit.
27      20   |      nekidühösödve a fiatalúr. - Itt nincs valami Malajdoki;
28      20   |          nincs valami Malajdoki; itt Malajdoki Mátyás úr elõtt
29      21   |         fölértünk Pestre, de hát itt most már mi lesz velünk?~-
30      21   |      lesz velünk?~- Éhen veszünk itt az első héten, mielőtt a
31      22   |         nem tudod meg, mi készül itt. Legalább éntõlem nem.~-
32      23   |   fészket rakott, olyan jól érzi itt magát. Hát Malajdokon mi
33      24   |     körülöttem Tilinkó. - Van ám itt miben válogatni, nem úgy,
34      24   |          süssek-e halcsíkot? Van itt sajt is, van itt túró is,
35      24   |  halcsíkot? Van itt sajt is, van itt túró is, cserébe adták a
36      24   |        Tilinkót:~- Hogy telelünk itt ki, édes gazdám?~- Ne félj
37      24   |      lelkem dzserekem! Akkor les itt csak sép világ, mikor legjobban
38      25   |       mindig attul félek, eccser itt hádzs bennünket a malacska,
39      25   |         és lekerült a vakdûlõre. Itt ugyan rosszabb az út, mint
40      26   |          a konosz lászadó?~- Hol itt, hol ott bujdosik, most
41      28   |       hasztalan - hiába fáradunk itt, hanem akkor a szívünkbe
42      28   |             Hej, emberek, mi van itt! Itt azs Áttila kincse!~
43      28   |        Hej, emberek, mi van itt! Itt azs Áttila kincse!~Lélekszakadva
44      28   | segítséget.~- Vegyetek kenyeret, itt a rávaló. De nem adjuk ingyen,
45      28   | Újmalajdoknak: Malajdoki Mátyás. Itt senki se tudja róla, hogy
46      29   |          napsugárban. Úgy álltok itt, mint õrszemei a falunak,
47      29   |       Újmalajdok népe. Aztán van itt még valaki, aki velem van
48      29   |         nem marad tõlem. Most is itt hever a lábamnál, s nézi,