Rész, Fejezet

 1       1   |        szörnyû ropogással zuhant rá a szomszédaira.~- Teremtõ
 2       1   |        lesz gyújtónak - mutatott rá a kivágott fákra.~Ilyen
 3       2   |          ugyan nem is nézegetett rá, mert szívtelen, kapzsi,
 4       2   |  szamárkával az erdõre, föltette rá a fanyerget, s megrakta
 5       2   |           Hát persze - bólintott rá apám.~- Az utolsó darab
 6       2   |    uraknak a dolog, nagyot ittak rá. El is jött vasárnap az
 7       3   |         Semmi kilátásom sem volt rá, hogy engem Erõs Törõcsiknek
 8       3   |       Bedegi bácsi? - néztem föl rá.~- Annak, hogy te olyan
 9       3   | cethalfiút, és engedelmet kértem rá édesanyámtól, hogy beletehessem
10       4   |      cigány.~- Szabadságot adtam rá neki - legyintett apám.~-
11       4   |      adtam engedelmet? - förmedt rá édesapám.~Tilinkó pedig
12       5   |       ebédre mit eszünk, az volt rá a felelet:~- Háromfélét:
13       6   |          õfelsége, elõ is állott rá Telezsák királyfi. Borotva
14       7   |        hogy mérgesen kiabáljanak rá.~- De én se tûröm ám, hogy
15       7   |       földet.~- Havat hányjunk-e rá, fiam? - kérdezte Tamás
16       8   |     Kossuth Lajossal.~Úgy nézett rá, mint a napra, s úgy õrizgette
17       9   |  könyökölt volna, vagy a lábamra rá ne hágott volna, vagy legalábbis
18       9   |          míg az élet megtanított rá.~
19      11   |     hajnal felvirradj! - felelte rá a másik sarokból a fürjecskénk.~
20      12   |       fekete tábla is úgy nézett rá, mintha szeretne megindulni
21      12   |     hallotta, az mind azt mondta rá, hogy még ilyen szépet nem
22      13   |         kicsit elborultan nézett rá, aztán lehajolt hozzá, és
23      14   |          felém. Megütõdve néztem rá: ez már megint Matykó volt,
24      16   |          hogy sohase gyanakodott rá senki. A legények el is
25      18   |           Búzát aratni nem értek rá abban az esztendõben Magyarországon,
26      19   |     embered van, azt is meghívod rá. Kis temetés, nagy halott-tor!
27      20   |     fejét.~- Hát aztán? - nézett rá Matykó.~- Mondom, Hrosziancsik
28      20   |         le a kalapod! - kiáltott rá nekidühösödve a fiatalúr. -
29      22   |          egész nap. Nem is értem rá õvele törõdni, mert sietnem
30      22   |  vagytok-e még többen? - mordult rá a katona bosszúsan. - Mi
31      22   | kiörültem magam, akkor gondoltam rá, hogy nini: hát énbelõlem
32      23   |         ki: azok figyelmeztettek rá, akik öcsémuramat kieresztették.~
33      23   |        küldje a csizmáját, vetek rá olyan foltot, hogy a császárén
34      25   |        közt.~- Megvagy! - ugrott rá a cirmos egy nagy kövér
35      26   |  foghatott volna meg egy egeret, rá se ismertem volna.~- Mi
36      26   |      nekem pfütyölni? - szegezte rá haragosan a savószín szemeit.~-
37      26   |          te lászadó? - acsargott rá dühösen.~- Keresem a kenyeremet.~-
38      26   |        megint teneked? - förmedt rá a cigányra. Az meg titkolódzva
39      28   |          azs öreg Tilinkó vetett rá. Ó, de csak üdzses kezse
40      28   |     eljön õ érte, ha süksége les rá. Minek mondtam volna én
41      28   |          éhhalál, s gondunk volt rá, hogy soha többet vissza