1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2464
Rész, Fejezet
2001 23 | a vak sötétben, csak ha a tenyérnyi rostélyablakon
2002 23 | álló cseh baka fegyvere. A süket némaságnak egyéb hangja
2003 23 | egyéb hangja nem volt, csak a bilincsem csörgése. Láncra
2004 23 | kezemmel néha megütöttem a falat. Mindig volt, aki
2005 23 | falat. Mindig volt, aki a másik oldalról visszaüssön.
2006 23 | esztendő múlva megint fölvittek a pléhnyakú úr elé, aki tudtomra
2007 23 | éppen az egyetemre ne tegyem a lábam, mert onnan kitiltottak.
2008 23 | veszedelmes embernek nem való a tudomány. Még másokat is
2009 23 | aztán még annyit mondott a pléhnyakú:~- Tudja meg,
2010 23 | őnála nélkül azóta már a kakas se kukorékolna maga
2011 23 | az első utam. Összecsapta a kezét, amikor hajamban a
2012 23 | a kezét, amikor hajamban a deres szálakat meglátta.~-
2013 23 | csupa liszt lett nekednek a haj.~Az ám, malomban jártam,
2014 23 | becsületesen megfizetik. A veréb télen se hal éhen,
2015 23 | kicsivel beéri.~Elmentem a jóravaló ügyvédhez, akinek
2016 23 | cimborálok, s holnapután bedugnak a maga helyére. Az irodám
2017 23 | Elmentem szerencsét próbálni a becsületes szabóhoz, aki
2018 23 | olyan bizonyosan, mint ahogy a kétszer kettõ négy. Be se
2019 23 | Be se eresztett maga elé a jó lélek.~Még most se apadt
2020 23 | most se apadt el elõlem a víz. Nem oda Buda: beszegõdöm
2021 23 | mester - szorítottam meg a becsületes ember kezét. -
2022 23 | mester is csak oda küldje a csizmáját, vetek rá olyan
2023 23 | vetek rá olyan foltot, hogy a császárén sincs különb.~
2024 23 | Libór mester letörölgette a könnyeit:~- Mit? Éhen halni
2025 23 | ruhájú. Küldte tied barát, a Malajdoki méltósága. Hû,
2026 23 | Nini, Tilinkó! - erõltettem a jókedvet. - Hát te kit keresel
2027 23 | megnézstem, nem repült-e mán el a katonák csákójárul a kétfejû
2028 23 | el a katonák csákójárul a kétfejû sas, hogy a hóhér
2029 23 | csákójárul a kétfejû sas, hogy a hóhér kössön pántlikát mind
2030 23 | hóhér kössön pántlikát mind a két nyakára!~- Nem ám, Tilinkó,
2031 23 | újság?~- Nincs ott semmi. A Mátykó úrfi diófáját kétfelé
2032 23 | édesanyám?~- Kösönik sépen a kérdésedet: nincs semmi
2033 23 | járnak.~- Ne fájjon amiatt a te fejed. Elhadzsta már
2034 23 | te fejed. Elhadzsta már a köhögést.~- Kedves öreg
2035 23 | meg az öreg cigány vállán a csupa rongy köpönyeget.~-
2036 23 | ölelt át, másik oldalról a cigány, hogy végig ne zuhanjak
2037 23 | hogy végig ne zuhanjak a földön.~- Esem a lelkedet,
2038 23 | zuhanjak a földön.~- Esem a lelkedet, hát ne hadzsd
2039 23 | meglázsd, seret ott mindenki. A nádak, a sép sagú fivek,
2040 23 | seret ott mindenki. A nádak, a sép sagú fivek, a vadmadarak.~-
2041 23 | nádak, a sép sagú fivek, a vadmadarak.~- Igazad van,
2042 23 | Tilinkó - horgasztottam le a fejemet. - Ezt jól kieszelted.
2043 23 | Semmire se vagyok már való a világon, hanem nádi embernek
2044 23 | már nagyon vágyom innen a farkasok közé. Hanem még
2045 23 | rád bízok valamit. Söpörd a kalapodba ezt a csomó aranyat,
2046 23 | Söpörd a kalapodba ezt a csomó aranyat, vidd vissza
2047 23 | Matykónak. Mondd meg neki, hogy a bíbic ingyen adja a tojást.~
2048 23 | hogy a bíbic ingyen adja a tojást.~Tilinkó motyogott
2049 23 | azért csak fölmarkolászta a pénzt. Nem is járt vele
2050 23 | sokáig. Mire búcsút vettem a régi házigazdámtól, visszajött
2051 24 | Nagyon rajtafeledkeztem a Cipóhalom tövében a diófáinkra,
2052 24 | rajtafeledkeztem a Cipóhalom tövében a diófáinkra, ahogy ott feketéllettek
2053 24 | ahogy ott feketéllettek a napszállat piros tüzében.
2054 24 | olyan soká, hanem dzserünk a tanyánkra, mert ránk estellik.
2055 24 | estellik. Setítben pedig nem jó a nád közt járni, mert a vízsnek
2056 24 | jó a nád közt járni, mert a vízsnek nincs gerendája.~
2057 24 | Nádkévékbõl volt összerakva a tanyánk, nem volt bezárva
2058 24 | Ugyan mi csuknivalója volna a nádi embernek? Széna a nyoszolyája,
2059 24 | volna a nádi embernek? Széna a nyoszolyája, gyephant az
2060 24 | gyephant az asztala, bogrács a konyhája, egyebet nem tartogat
2061 24 | konyhája, egyebet nem tartogat a gunyhójában.~- Hát most
2062 24 | itt túró is, cserébe adták a malajdoki pástorok darutollért!
2063 24 | pástorok darutollért! Sereted-e a sulymot? Különb ízse van
2064 24 | Különb ízse van annak, mint a gestenyének. Mikor ettél
2065 24 | földimodzsorót? Azs ám csak a finom csemege. Sedret is
2066 24 | sátoros ünnepen. Hát még a mézsesdzsökér, amit minden
2067 24 | hogy micsoda! Olyan annak a levele, mint a nádnak, de
2068 24 | Olyan annak a levele, mint a nádnak, de a virága olyan,
2069 24 | levele, mint a nádnak, de a virága olyan, mint a sekfûnek.
2070 24 | de a virága olyan, mint a sekfûnek. Attól tartok,
2071 24 | Nádország nem hagyja éhen veszni a maga lakóit.~Aludni is aludtam
2072 24 | óta se.~Melegük volt már a szúnyogoknak, mikor másnap
2073 24 | kitanultam, hol mi lakik. Ahol a gyapjúsás ingatja ezüstös
2074 24 | Bezzeg nem olyan kevély a virágos káka. Az szépen
2075 24 | ernyõs kollokánnal, még a csillaghúrt is beeresztik
2076 24 | amit egyszer megfog. Ahol a békatutaj úszik, ott van
2077 24 | békatutaj úszik, ott van a békák országa, noha õk mindenfelé
2078 24 | konyhakertjük is: õk vetik a békalencsét. Hínár úszkál
2079 24 | nem való ott járni, csak a gólyának. Gémnek, darunak,
2080 24 | vadlúdnak, mindnyájának megvan a maga faluja Nádországban,
2081 24 | nekünk az adót. Tilinkó a végrehajtó: õ tudja, melyik
2082 24 | melyiknek mikor ízesebb a húsa.~Nekem meg az volt
2083 24 | húsa.~Nekem meg az volt a dolgom, hogy a télire való
2084 24 | meg az volt a dolgom, hogy a télire való eleséget begyûjtsem.
2085 24 | ez: Nádországban élesebb a foga a télnek, mint odakint.~
2086 24 | Nádországban élesebb a foga a télnek, mint odakint.~Féltem
2087 24 | mikor legjobban furulyázsik a sél a nádon. Még táncsolunk
2088 24 | legjobban furulyázsik a sél a nádon. Még táncsolunk is,
2089 24 | kerekedik. Tûzsrevalót ád a nádas, akár egy égés vármegye
2090 24 | ahová nyáron nem erest a vízs, most már van gerendája,
2091 24 | is nagy felfedezõ utakat a nádban. Egyszer kóborlás
2092 24 | Kirekedt-e, kiszökött-e a fészkébõl, nem tudom, de
2093 24 | Fölvettem, betakargattam a subámba, és hazavittem.~-
2094 24 | Tavaszra majd hazamehet a testvéreihez.~Csuri azonban -
2095 24 | azonban - így neveztük el a rókát - annyira megszeretett
2096 24 | lehet, Csuri találkozott is a családjával, azonban nem
2097 24 | magad, Csuri - szidtam össze a rókát -, hol tanultad te
2098 24 | sorba jutott, vesse meg a szegény atyafiait?~Hogy
2099 24 | atyafiait?~Hogy meddig tartott a nádországi élet?~Bizony
2100 24 | tartottunk volna kalendáriumot a tükör mögött, még ha lett
2101 24 | elfutó esztendõket? Tudja-e a fa, hogy hányszor szórja
2102 24 | hányszor szórja el levelét? A nádi ember olyan gyermeke
2103 24 | nádi ember olyan gyermeke a természetnek, mint a szarvas,
2104 24 | gyermeke a természetnek, mint a szarvas, mint a fa. Õ se
2105 24 | természetnek, mint a szarvas, mint a fa. Õ se olvassa az esztendõket.~
2106 25 | esztendejében történt, hogy Csuri, a róka, egyszer egy malackát
2107 25 | egyszer egy malackát fogott a nádasban, ahol elég sûrûn
2108 25 | miért is volna ellensége a vadember a vaddisznónak?
2109 25 | volna ellensége a vadember a vaddisznónak? Csuri se bántotta
2110 25 | vaddisznónak? Csuri se bántotta a malackát, csak éppen megfogta
2111 25 | malackát, csak éppen megfogta a nyakán a bõrt, úgy hozta
2112 25 | éppen megfogta a nyakán a bõrt, úgy hozta a foga közt,
2113 25 | nyakán a bõrt, úgy hozta a foga közt, aztán letette
2114 25 | mondani:~- Látod, tudom én, mi a tisztesség, ezzel fizetem
2115 25 | tisztesség, ezzel fizetem a házbért.~Fölemeltem a malackát,
2116 25 | fizetem a házbért.~Fölemeltem a malackát, nagyon takaros
2117 25 | helybenhagyólag az öreg.~Nõtt, hízott a malacka szépen, a csíkos
2118 25 | hízott a malacka szépen, a csíkos bundáját is kicserélte
2119 25 | egész szelíd színûvel, csak a füle maradt meg tarkának.
2120 25 | neveltünk.~Az õ kötelessége volt a malackát legeltetni és fülön
2121 25 | vadlibát lesni.~Lehetett már a malacka olyan háromfertály
2122 25 | Tilinkó, hogy õ reggel bemén a faluba.~- Mégiscsak jó lenne
2123 25 | Mégiscsak jó lenne azst a disnótort megtartani - azt
2124 25 | eccser itt hádzs bennünket a malacska, ost vissamén vaddisnónak.
2125 25 | vaddisnónak. Teleraktam a tarisnyám sulyommal, azson
2126 25 | sulyommal, azson cserélek a faluban egy kis kását, hodzs
2127 25 | gondoltam magamban -, ebbõl a malacból nem eszel hurkát,
2128 25 | atyafiságához.”~Ki is lopództam a vacokról, ahogy Tilinkó
2129 25 | Tilinkó elaludt, s kivertem a malackát a nádba.~- Eredj,
2130 25 | elaludt, s kivertem a malackát a nádba.~- Eredj, malacka,
2131 25 | aludtam is reggelig, mint a bunda.~Tilinkó azonban már
2132 25 | hajnalhasadtán útban volt a falu felé, hátán a sulymos
2133 25 | volt a falu felé, hátán a sulymos tarisznyával. Aludt
2134 25 | Aludt még az egész nádas, a gólyák is összebújtak a
2135 25 | a gólyák is összebújtak a semlyékben.~Az elsõ, akivel
2136 25 | elsõ, akivel találkozott, a napocska volt. A nádas szélében
2137 25 | találkozott, a napocska volt. A nádas szélében úgy a szemébe
2138 25 | volt. A nádas szélében úgy a szemébe talált nevetni Tilinkónak,
2139 25 | gondolta magában, és lekerült a vakdûlõre. Itt ugyan rosszabb
2140 25 | országúton, de alkalmasabb a szegény embernek. Az országúton
2141 25 | országúton jönnek-mennek a kocsik, egymást érik az
2142 25 | nemigen lehet találkozni a szerencsével. A szerencse
2143 25 | találkozni a szerencsével. A szerencse ilyenkor ott bujdokol
2144 25 | szerencse ilyenkor ott bujdokol a néptelen mezõkön, az összeboruló
2145 25 | kukoricaszárak árnyékában, a becsukott szemû tanyaházak
2146 25 | kell hozzá, hogy az ember a szerencsét meglássa. Olyan
2147 25 | meglássa. Olyan csókaszem, mint a Tilinkóé. Az elõl ugyan
2148 25 | elõl ugyan el nem bújik a szerencse, akár bárányka,
2149 25 | Lám, most is észrevette a szerencsét már a második
2150 25 | észrevette a szerencsét már a második dûlõben. A szerencse
2151 25 | szerencsét már a második dûlõben. A szerencse most cirmos cica
2152 25 | cirmos cica képében lépkedte a mezei egereket a salátabokrok
2153 25 | lépkedte a mezei egereket a salátabokrok közt.~- Megvagy! -
2154 25 | Megvagy! - ugrott rá a cirmos egy nagy kövér egérre.~-
2155 25 | nyalábolta föl Tilinkó a cirmost. - Udzs lehet, teneked
2156 25 | venni.~Azzal betessékelte a cirmost a sulymos tarisznyába,
2157 25 | Azzal betessékelte a cirmost a sulymos tarisznyába, s elégedetten
2158 25 | s elégedetten gyújtott a pipára. Hanem a harmadik
2159 25 | gyújtott a pipára. Hanem a harmadik dûlõben hirtelen
2160 25 | orrocskáját.~- Nini, ezs a malacska engem hív - állt
2161 25 | lelket se lehetett látni a környéken, az is úgy csóválta
2162 25 | környéken, az is úgy csóválta a nagy fejét, mintha azt mondta
2163 25 | volna:~- Nekem semmi közöm a malachoz.~- Vadmalacs les
2164 25 | Tilinkó, s kieresztette a cirmost a tarisznyából. -
2165 25 | s kieresztette a cirmost a tarisznyából. - Minek tanáljak
2166 25 | leguggolt, és megrázogatta a tarisznyát, mint a kukoricás
2167 25 | megrázogatta a tarisznyát, mint a kukoricás szakajtót:~- Csocsa,
2168 25 | csocsa, csocsám, csocsikám!~A vadmalac egy cseppet se
2169 25 | bizakodva tartott neki egyenesen a tarisznyának.~- Röf-röf,
2170 25 | barátságosan, s belépett a tarisznyába, mintha csak
2171 25 | eszébe, ahogy vállára vetette a tarisznyát, hogy egészen
2172 25 | tarisznyát, hogy egészen olyan ez a malacka, mint a mienk, még
2173 25 | olyan ez a malacka, mint a mienk, még a füle is olyan
2174 25 | malacka, mint a mienk, még a füle is olyan csíkos. Tán
2175 25 | megneveledne. Télire lehúznák a mázsát. S már indult volna
2176 25 | indult volna hazafelé, mikor a malacka nagyot lökött rajta:~-
2177 25 | összerezzent, s nekiiramodott a falunak.~„Ha már serencsét
2178 25 | mindjárt eladni.”~Ebbe mintha a malacka is belenyugodott
2179 25 | úgy ám, hogy Tilinkó majd a nyelvét elharapta kínjában.~„
2180 25 | hát miért cipelem én a hátamon ezst a malacsot?
2181 25 | cipelem én a hátamon ezst a malacsot? Hisen elmén ezs
2182 25 | malacsot? Hisen elmén ezs a maga lábán is. Mintha csak
2183 25 | hajtanám. Hova hajtom? Hát a vásárra. Mért adom el? Kinek
2184 25 | hozzsá?”~Azzal kinyitotta a tarisznyát, s úgy ugrott
2185 25 | s úgy ugrott ki belõle a malacka, mintha puskából
2186 25 | Tilinkó, elhajítva kezébõl a tarisznyát.~Biz azt meg
2187 25 | Mire lefülelte, lógott a nyelve a fáradtságtól. Pedig
2188 25 | lefülelte, lógott a nyelve a fáradtságtól. Pedig most
2189 25 | fáradtságtól. Pedig most már a tarisznyáért is vissza kellett
2190 25 | kellett menni, ölbe fogva a malacot.~No, azért ugyan
2191 25 | Akkorra megtalálta valaki a tarisznyát, s úgy cserélte
2192 25 | hagyott helyette.~- Hej, a fürgencsûjit neki - vágta
2193 25 | fürgencsûjit neki - vágta a földhöz a lyukas kalapját -,
2194 25 | fürgencsûjit neki - vágta a földhöz a lyukas kalapját -, tíz malacsért
2195 25 | malacsért nem adtam volna azst a tarisnyát!~A malacka pedig
2196 25 | volna azst a tarisnyát!~A malacka pedig nyilván érezte
2197 25 | malacka pedig nyilván érezte a bûnét, mert alázatosan dörgölõdzött
2198 25 | alázatosan dörgölõdzött oda a lábához:~- Gyuri-i-i, Gyuri-i-i! -
2199 25 | szegényke.~Tilinkót elfutotta a méreg, és nagyot rúgott
2200 25 | méreg, és nagyot rúgott a malackán.~- Még csúfolódni
2201 25 | mers, te! - csikorította el a fogát, s úgy vágta fültövön
2202 25 | hogy az egyszerre lefogta a szemét. De legalább nem
2203 25 | Tilinkó, hanem letérdelt a malacka mellé, és az ölébe
2204 25 | mellé, és az ölébe vette a fejét. Kínálta papsajttal,
2205 25 | papsajttal, kínálta porcfûvel, de a malacka azt mondta, hogy
2206 25 | Segény embernek segény a serencséje! - fohászkodta
2207 25 | egyszer ügyet se vetett a szerencsére, ha hízott pulyka
2208 25 | Nemigen lesz disznótor, mert a malacka megszökött az éjszaka.
2209 25 | tudtam, hodzs ü vót - vakarta a fejét elkeseredetten öreg
2210 26 | A FOGOLY~Attól fogva, hogy
2211 26 | Attól fogva, hogy betettem a lábamat Nádországba, én
2212 26 | nem láttam magam körül. A mi vadonunkba nem jött senki,
2213 26 | azonban néha be-bevágódott a faluba, noha én olyankor
2214 26 | minekünk semmi közünk ahhoz a világhoz, amelyik Nádországon
2215 26 | öreg cimbora. Reggel bement a faluba egy nagy nyaláb darutollal,
2216 26 | hogy azt majd elcseréli a piacon valami harapnivalóért,
2217 26 | bugyogós németnek. Ha nem az a rongyos szûr lett volna
2218 26 | Tilinkó? - csaptam össze a kezemet. - Tán be akarsz
2219 26 | Dióbél - simogatta az öreg a kopasz bajuszportáját. -
2220 26 | Nadzson össebarátkozstam a Rossjancsi úrral, ost azs
2221 26 | Tilinkóval, hogy jó áron eladta a darutollakat, s örömében
2222 26 | csöndesen fütyörészgetett, ahogy a Malajdoki-kastély elõtt
2223 26 | arra azt mondták, hogy a magyar szabadságot siratja;
2224 26 | hogy majd föltámad még a magyar szabadság. Tehát
2225 26 | szabadság. Tehát börtönbe dugták a sírót is meg a nevetõt is.
2226 26 | börtönbe dugták a sírót is meg a nevetõt is. Hát még aki
2227 26 | hallatára mert fütyülni!~Mert a hatalmas megyefõnök éppen
2228 26 | baktatott. Szalajtotta is a fogdmegeit mindjárt utána,
2229 26 | mindjárt utána, vitette is a jámbort maga elé.~- Hod
2230 26 | szegezte rá haragosan a savószín szemeit.~- Magamnak
2231 26 | kieresztették, de alighogy kitette a lábát, észre se vette, örömében
2232 26 | fütyülésre csücsörödött a szája. De most már cifrázta
2233 26 | most már cifrázta ám, mint a szûcs a subát. Hurcolták
2234 26 | cifrázta ám, mint a szûcs a subát. Hurcolták is a kakastollas
2235 26 | szûcs a subát. Hurcolták is a kakastollas katonák megint
2236 26 | acsargott rá dühösen.~- Keresem a kenyeremet.~- Mit kereset?
2237 26 | kenyeremet.~- Mit kereset? A kenyeret neket?~- No, igen.
2238 26 | adat érte ingyen kostot a naccságos Rossjancsi úr.~
2239 26 | nyugalommal fogta két marékra a nagy zászlós bajuszát, hogy
2240 26 | nagy zászlós bajuszát, hogy a fõnök urat most már végképp
2241 26 | most már végképp elöntötte a pulykaméreg.~- Hod mersz
2242 26 | se sokat adott az isten, a bajuszról meg végképp elfeledkezett.
2243 26 | hogy csak úgy csattogott a foga a haragtól:~- Na, majt
2244 26 | csak úgy csattogott a foga a haragtól:~- Na, majt amit
2245 26 | elveszi.~- Hát el is vette a csudar, hivatta a Bavina
2246 26 | vette a csudar, hivatta a Bavina borbélt, lesedette
2247 26 | borbélt, lesedette vele a drága sép bajusom ‑ mérgeskedett
2248 26 | ahogy elbeszélte nekem a történetet. - Hanem ne ledzsen
2249 26 | Hanem ne ledzsen Tilinkó a nevem, ha meg nem fizsetek
2250 26 | múlva megint eltûnt Tilinkó a nádasból, de most nem darutollal
2251 26 | rakodott meg. Egy zsák volt a hátán, nagyon fickándozott
2252 26 | benne valami.~- Örömet visek a Rossjancsi barátomnak -
2253 26 | mindenáron beszélni kell a Rosszjancsi úrral, mert
2254 26 | Beeresztették hozzá, de zsák nélkül.~A nagy úr éppen a tükör elõtt
2255 26 | nélkül.~A nagy úr éppen a tükör elõtt illegett-billegett.
2256 26 | osztrák tábornokot várt, annak a fogadására készítgette magát.~-
2257 26 | megint teneked? - förmedt rá a cigányra. Az meg titkolódzva
2258 26 | titkolódzva súgta oda neki a szája sarkából:~- Pst, ne
2259 26 | úr úgy megszelídült, mint a bárány. Saját kezével tessékelte
2260 26 | tessékelte bele Tilinkót a nagy bársonyszékbe.~- Nagyon
2261 26 | hogy edzsik vége edzs arast a másiktól.~Rosszjancsi most
2262 26 | most már szivart dugott a vén gézengúz szájába.~-
2263 26 | fokatom el - borzongatta végig a hideg Hrosziancsik urat. -
2264 26 | urat. - Hol található az a konosz lászadó?~- Hol itt,
2265 26 | Hanem katonákat ne küldzsön a naccságos Rossjancsi úr,
2266 26 | magam is. Én edzsenesen a tömlöcsbe csalogatom be,
2267 26 | már erre meg is ölelgette a nagy úr a szegény cigányt,
2268 26 | meg is ölelgette a nagy úr a szegény cigányt, s egy vadonatúj
2269 26 | vadonatúj aranyat is csúsztatott a zsebébe. Az embereinek pedig
2270 26 | embereinek pedig kiadta a parancsot, hogy akit ez
2271 26 | parancsot, hogy akit ez a jó ember ide vezet, azt
2272 26 | akármilyen késõ éjszaka is.~A kerületi fõnök úr gyönyörû
2273 26 | fölébredt, még nagyobb volt a gyönyörûsége. A hatalmas
2274 26 | nagyobb volt a gyönyörûsége. A hatalmas vendég megérkezett,
2275 26 | meglett ember ki nem ment a házból, hogy köszönni ne
2276 26 | hogy köszönni ne kelljen a nagy vendégnek.~- Az utolsó
2277 26 | ekész pátran megnészhetjük.~A tábornok kegyesen megbillentette
2278 26 | aranygalléros nyakát, s a két úr leballagott a tömlöcbe.
2279 26 | s a két úr leballagott a tömlöcbe. Az ajtóban töltött
2280 26 | Hrosziancsik:~- Nyisd ki a foklyot!~Az ajtó megnyílt,
2281 26 | foklyot!~Az ajtó megnyílt, de a fogolynak a szeme úgy villogott
2282 26 | megnyílt, de a fogolynak a szeme úgy villogott a sötétben,
2283 26 | fogolynak a szeme úgy villogott a sötétben, hogy egyik úrnak
2284 26 | Lépj elõ, konosz lászadó!~A harsány hangra kiugrott
2285 26 | harsány hangra kiugrott a tömlöcbõl egy vadmacskafiók,
2286 26 | prüszkölve, s akkorát karmolt a tábornok úr lába szárán,
2287 26 | láthatta, ha akarta, hogy a fogolynak csakugyan hatalmas
2288 26 | araszra esik egyik vége a másiktól.~A vadmacskát a
2289 26 | esik egyik vége a másiktól.~A vadmacskát a nádasban fogta
2290 26 | a másiktól.~A vadmacskát a nádasban fogta Tilinkó,
2291 26 | Tilinkó, az fickándozott a zsákjában, azt rekesztette
2292 26 | zsákjában, azt rekesztette be a tömlöcbe. De õ maga is fickándozott
2293 26 | fickándozott örömében, hogy a csínje így sikerült. Annyi
2294 26 | esze persze volt, hogy csak a kapufélfa mellõl nézte,
2295 26 | kapufélfa mellõl nézte, mikor a gonosz lázadó nekiugrott
2296 26 | gonosz lázadó nekiugrott a nagy uraknak, s nem várta
2297 26 | édes mézsem - fejezte be a történet elmondását -, most
2298 26 | félek, ha Rossjancsi úr a kezsibe kaphatna, nagyon
2299 26 | kaphatna, nagyon megsorítaná a nyakravalómat.~
2300 27 | VENDÉG~Hevertünk Tilinkóval a nádgunyhó elõtt, Csuri a
2301 27 | a nádgunyhó elõtt, Csuri a lábunknál. Nyugtalanul fészkelõdött,
2302 27 | Nyugtalanul fészkelõdött, hegyezte a fülét, csóválta lompos farkát,
2303 27 | valaki töri magát elõre a nádban.~Csuri felugrott:
2304 27 | felugrott: szétvált elõttünk a nád, s ott állt a vendég.
2305 27 | elõttünk a nád, s ott állt a vendég. Szép szál ember,
2306 27 | hogy átvetette már az élet a vállán; az arca ismerõs,
2307 27 | Engem jobban elváltoztatott a hatalom, mint téged a vadon.~
2308 27 | elváltoztatott a hatalom, mint téged a vadon.~Tudtam már, ki beszél
2309 27 | hozott.~Matykó lehajtotta a fejét, mint a jégverte búza.~-
2310 27 | lehajtotta a fejét, mint a jégverte búza.~- Nincs már
2311 27 | levezekelhetném, amit ellened meg a hazám ellen vétettem. A
2312 27 | a hazám ellen vétettem. A haza már szabad.~Erre a
2313 27 | A haza már szabad.~Erre a szóra nyakába borultam Matykónak,
2314 27 | csókolgatta örömében.~- Ahogy a haza fölemelkedett, én lezuhantam -
2315 27 | az ölelésembõl Matykó. - A hivatalomból elküldtek,
2316 27 | az utcán elkerültek, mint a bélpoklost. Ha a szemembe
2317 27 | elkerültek, mint a bélpoklost. Ha a szemembe mondták, hogy „
2318 27 | még csak elviseltem. De a hátam mögött való suttogásokat
2319 27 | bírtam el. Ki kellett szöknöm a világból.~Sokáig hallgattunk
2320 27 | Sokáig hallgattunk mind a hárman. Csuri az ölembe
2321 27 | Csuri az ölembe hajtotta a fejét, és elaludt. Nádország
2322 27 | millió békája mind varrta a papucsot, csak akkor hagytak
2323 27 | azt, mikor szétterigette a gunyhó földjén a szénát.)
2324 27 | szétterigette a gunyhó földjén a szénát.) Akkor szólalt meg
2325 27 | érte?~Csodaszépen ragyogtak a csillagok, mintha az Isten
2326 27 | irgalom harmata hullott volna a szívemre. Megöleltem Malajdoki
2327 27 | nyomorúság ez, testvér: ez a béke, ez a boldogság.~Tilinkónak
2328 27 | testvér: ez a béke, ez a boldogság.~Tilinkónak bekiáltottam
2329 27 | Tilinkónak bekiáltottam a gunyhóba:~- Mától fogva
2330 28 | semmit. Támadt olyan éhség a föld népe között, hogy aranyat
2331 28 | hogy aranyat adott volna a korpakenyérért. Csakhogy
2332 28 | esztendõben. Meg is osztottuk a boldogtalanokkal, amink
2333 28 | Matykó bánatosan hajtotta a tenyerébe a fejét.~- Hej,
2334 28 | bánatosan hajtotta a tenyerébe a fejét.~- Hej, ha most megvolna
2335 28 | Hej, ha most megvolna a Malajdoki vagyon!~- Az ám,
2336 28 | maradt belõle egyéb, csak a diófák - mondtam én -, s
2337 28 | azoknak is hajába száradt a dió.~Matykó fölugrott, és
2338 28 | dió.~Matykó fölugrott, és a vállamra ütött:~- Te! Az
2339 28 | Isten akarta, hogy te most a diófákat emlegesd. Tudod-e
2340 28 | nagyapám, hogy kincs van a Cipóhalomban, csak meg kellene
2341 28 | Magamnak is keresztülvillant a lelkemen a reménység: hátha
2342 28 | keresztülvillant a lelkemen a reménység: hátha meg lehetne
2343 28 | lehetne útjában állítani a rettentõ aratót, az éhhalált.
2344 28 | rettentõ aratót, az éhhalált. A tenyerébe csaptam Matykónak: -
2345 28 | kincset ásni!~Fönt kezdtük a munkát a domb tetején, a
2346 28 | ásni!~Fönt kezdtük a munkát a domb tetején, a diófaliget
2347 28 | a munkát a domb tetején, a diófaliget szélén, onnan
2348 28 | Fejsze kellett elõször a mi kincsásásunkhoz: ki kellett
2349 28 | kincsásásunkhoz: ki kellett vágni a sûrû borókabozótot. Harmatos
2350 28 | hajnalon álltunk neki elõször a dolognak. Álmából fölvert
2351 28 | fölvert cinegék röpködtek a fejünk fölött, hol csúfolódva,
2352 28 | nincs-nincs, nincs-nincs!~Így ment a dolog egy-két hétig. Hajnalhasadástól
2353 28 | Hajnalhasadástól napleáldoztáig folyt a szorgos munka, néha megrövidítettük
2354 28 | néha megrövidítettük még a holdvilágos éjszakát is.
2355 28 | holdvilágos éjszakát is. A fejsze után következett
2356 28 | lekopasztottuk, azután feltúrtuk a Cipóhalmot. Szépen szaporodtak
2357 28 | Cipóhalmot. Szépen szaporodtak a gödrök, csak a kincs nem
2358 28 | szaporodtak a gödrök, csak a kincs nem akart elõkerülni.
2359 28 | ásó, odaszaladtunk mind a hárman: terméskõ volt ott,
2360 28 | Egyszer már le is tettük a szerszámot, hiszen hasztalan -
2361 28 | fáradunk itt, hanem akkor a szívünkbe nyilallott a falu
2362 28 | akkor a szívünkbe nyilallott a falu felõl az éhes gyerekek
2363 28 | már hátra, közel jártunk a nádszélhez. Egyszerre Tilinkó
2364 28 | Tilinkó, kaparta ki belõle a földet. Mire odaértünk,
2365 28 | odaértünk, már le is súrolgatta a fenekét, és nagyon elsavanyodott
2366 28 | Egyser elvestette valahol a rézsbográcsot, s nekem húzsta
2367 28 | s nekem húzsta meg érte a fülem: „No, rajkó - azst
2368 28 | Isten. Ahol ni, még azs a folt is rajta, amit azs
2369 28 | Csüggedten hajítottuk el az ásót. A Cipóhalom fel volt ásva,
2370 28 | Cipóhalom fel volt ásva, s a mi reményünk elszállt, mint
2371 28 | elszállt, mint déli napsütésre a reggeli köd. A domb tetejérõl,
2372 28 | napsütésre a reggeli köd. A domb tetejérõl, a diófák
2373 28 | reggeli köd. A domb tetejérõl, a diófák ágáról lehallatszott
2374 28 | ágáról lehallatszott hozzánk a cinegék kárörvendõ szava:~-
2375 28 | mintha ezt mondták volna a diók, ahogy a szél az ágakról
2376 28 | mondták volna a diók, ahogy a szél az ágakról beleszórta
2377 28 | ágakról beleszórta õket a gödörbe.~- No - szólalt
2378 28 | jövõ ilyenkorra tele les a Csipóhalom diófacsemetével.
2379 28 | diófacsemetével. Ha azs a sok dió mind kikel, Malajdokon
2380 28 | gyümölcsfaligetet lehetne csinálni ebbõl a malajdoki dombból! Ha Nádországot
2381 28 | venni évszázados gazdájától, a víztõl s uralma alá hajtani
2382 28 | Pénzecskének hívják erre mifelénk a réti boglárkát, azt az aranyfejû
2383 28 | szinte káprázik az embernek a szeme.~Tilinkó elfüttyentette
2384 28 | magát, s lecigánykerekezett a nádasba öreg csontjaival.
2385 28 | visszafelé. Ugyan mi van a kezében? Csak egy nagy ökörkolomp
2386 28 | aminek ronggyal van betömve a szája.~- Mit tartogatsz
2387 28 | öreg, s kifordította elénk a kolompot. Csengve-pengve
2388 28 | Csengve-pengve hullott ki belõle a sok arany, akár a mesében.~-
2389 28 | belõle a sok arany, akár a mesében.~- Ráismers-e a
2390 28 | a mesében.~- Ráismers-e a pénzsedre, úrfi? Jut-e még
2391 28 | még belehajigáltad volna a sárba. No, ugye, hogy csak
2392 28 | ugye, hogy csak jó azs öreg a házsnál?~Megölelgettük az
2393 28 | öreget, aztán bementünk a faluba mind a hárman. Bekopogtattunk
2394 28 | bementünk a faluba mind a hárman. Bekopogtattunk minden
2395 28 | Vegyetek kenyeret, itt a rávaló. De nem adjuk ingyen,
2396 28 | érte dolgozni. Lecsapoljuk a nádast: ti ássátok a csatornát.~
2397 28 | Lecsapoljuk a nádast: ti ássátok a csatornát.~A malajdoki határból
2398 28 | ti ássátok a csatornát.~A malajdoki határból elfutott
2399 28 | múlva fölszabadult Nádország a víz alól, amit elvitt a
2400 28 | a víz alól, amit elvitt a nagy csatorna. A lakói is
2401 28 | elvitt a nagy csatorna. A lakói is elhagyták Nádországot.
2402 28 | elhagyták Nádországot. Mi a diófák alatt vertünk tábort,
2403 28 | diófák alatt vertünk tábort, a vízimadarak elmentek a víz
2404 28 | a vízimadarak elmentek a víz után, s hasztalan csikorogtak
2405 28 | s hasztalan csikorogtak a száraz nádbugák, panaszukat
2406 28 | Elhatároztuk, hogy fölgyújtjuk a nádast. Én az egyik sarkát,
2407 28 | az egyik sarkát, Matykó a másikat, Tilinkó a harmadikat.~
2408 28 | Matykó a másikat, Tilinkó a harmadikat.~Matykó leghamarabb
2409 28 | Matykó leghamarabb elvégezte a munkáját: nagy piros lángnyelv
2410 28 | lengjen-lobogjon, én is közévetettem a csóvát a száraz nádnak.
2411 28 | is közévetettem a csóvát a száraz nádnak. Hanem a harmadik
2412 28 | csóvát a száraz nádnak. Hanem a harmadik sarok csak nem
2413 28 | Dehogy aludt, dehogy. Ott ült a parton, térdére támasztva
2414 28 | parton, térdére támasztva a karja, karjára a feje, bámult
2415 28 | támasztva a karja, karjára a feje, bámult maga elé. Nézte,
2416 28 | milyen szépen ölelkeznek a pirosló lángok, s hogy szórja
2417 28 | hogy szórja föl az égre a föld a maga csillagait.~-
2418 28 | szórja föl az égre a föld a maga csillagait.~- Hát te,
2419 28 | Tilinkó, elfelejtetted a magad dolgát?~Az öregnek
2420 28 | dolgát?~Az öregnek kibuggyant a szemébõl a könny:~- Nem
2421 28 | öregnek kibuggyant a szemébõl a könny:~- Nem dzsujtom én
2422 28 | könny:~- Nem dzsujtom én föl a nádast. A hazsámat. Nincs
2423 28 | dzsujtom én föl a nádast. A hazsámat. Nincs nekem ahhoz
2424 28 | ahhoz sivem...~Hetekig égett a nádas, hónapokig pislogott
2425 28 | nádas, hónapokig pislogott a hamu alatt a parázs, s kerek
2426 28 | hónapokig pislogott a hamu alatt a parázs, s kerek egy esztendõ
2427 28 | szántani, be lehetett vetni a malajdoki nádast.~~Malajdoki
2428 28 | cserép tetejû háza van annak a tiszta szép falunak, amelyik
2429 28 | tiszta szép falunak, amelyik a helyén áll. A neve: Újmalajdok.
2430 28 | falunak, amelyik a helyén áll. A neve: Újmalajdok. A népe
2431 28 | áll. A neve: Újmalajdok. A népe a legdolgosabb, legtisztességtudóbb,
2432 28 | neve: Újmalajdok. A népe a legdolgosabb, legtisztességtudóbb,
2433 28 | nép messze-messze földön. A bírója Újmalajdoknak: Malajdoki
2434 28 | egytestvérek. Együtt laknak a három diófa alatti fehér
2435 28 | békességet, szeretetet hirdetni a faluba. Együtt járnak ringó
2436 28 | egymásnak:~- Emlékszel? Ott volt a nádkunyhónk, ahol most a
2437 28 | a nádkunyhónk, ahol most a templom van.~Együtt bolyongnak
2438 28 | templom van.~Együtt bolyongnak a régi Malajdok elhagyott
2439 28 | térdig fölbokrosodott már a gaz. Ember nem lakja már
2440 28 | már azt, mind átköltözött a népe Újmalajdokra. Bíró,
2441 28 | együtt mennek mindennap a temetõbe is, s elbeszélgetnek
2442 28 | s elbeszélgetnek annál a sírnál, amelyik fölött legdúsabban
2443 28 | fölött legdúsabban nyílik a vadrózsa, leghangosabban
2444 28 | vadrózsa, leghangosabban dong a vadméh. Fejfájára csak ennyi
2445 29 | ember lelke.~Szép, szép a tavasz, hanem azért mégis
2446 29 | olyan derült őszt, mint ez a mostani. Olyan nyugalom
2447 29 | tavaszon, hanem fátyolos a mosolygása, mint az öreg
2448 29 | emberé. Álmosan hunyorgat a napocska. Sebaj, rászolgált
2449 29 | napocska. Sebaj, rászolgált a nyugalomra, megérlelte tüzével
2450 29 | csacsog és köddel takaródzik a patakocska, mely az újmalajdoki
2451 29 | lánglisztté őrölte, lesz kalács a rácson, ha jön a karácsony.~
2452 29 | kalács a rácson, ha jön a karácsony.~Igaz, leperegnek
2453 29 | s úgy ingatják ágaikat a fák, mintha kezüket nyújtanák
2454 29 | kigyönyörködtük magunkat a virágok pompájában, s méhecskéink
2455 29 | méhecskéink telehordták mézzel a kaptárt.~Piros gyümölcsüket,
2456 29 | édes gyümölcsüket ideadták a fák: hadd pihenjék ki magukat
2457 29 | hadd pihenjék ki magukat a jövő tavaszig!~Ti is, öreg
2458 29 | álltok itt, mint õrszemei a falunak, mely alattatok
2459 29 | hiányzik közületek csak egy, a Matykó fája. Azt kivágtam:
2460 29 | magam. Körüllebeg azoknak a képe, akiket szerettem,
2461 29 | tõlem. Most is itt hever a lábamnál, s nézi, hogy írok.
2462 29 | nézi, hogy írok. Csuri, a nádi róka. Oda se néz öreg
2463 29 | életem történetét, mielõtt a Jóisten pontot tenne utána.
2464 29 | hogy nincs boldogság ezen a földön, csak annak, aki
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2464 |