Rész, Fejezet

 1       1   |          nagyapám, s akárhányszor maga segítette föl a rõzsenyalábot
 2       2   |     nyakigláb ember volt, úgyhogy maga is elfáradt, mire végignézett
 3       2   |          Most is ilyen istenadta, maga szedte tüzelõt árulgatott
 4       2   |          nagy urakkal volt dolga. Maga az uraság is sokszor szót
 5       2   |     füstöt vetnek neki. Az uraság maga is megbánta a nagy õszinteséget.
 6       2   |   édesapám.~Lett erre nagy zúgás, maga Malajdoki Tamás is összeráncolta
 7       2   |          kérdést adott föl, amire maga se tudott volna hirtelenében
 8       7   |     ablakai, arra vette az útját, maga se tudta, miért.~Nagy kertje
 9       7   |        hunyta le a szemét, mindig maga elõtt látta a ládikát.~„
10       7   |           uraság házát. Gáspár úr maga kísérte ki a kapuig, ott
11       8   |          is tudtam õket. Tamás úr maga tanított meg az ábécére,
12      12   |           legédesebb kalács, amit maga szerez az ember!~Bent az
13      12   |         uraság hintája, Gáspár úr maga is ott ült rajta, jobbján
14      12   |         megvetem a hengerbuckot a maga tiszteletére, ha akarja -
15      13   |          Tilinkó cigány is húzott maga után egy láncos kötelet. (
16      13   |     vissza Bögre Márton, útközben maga is az oldalára kötve valami
17      14   |                          TAMÁS ÚR MAGA MARAD~Hat esztendeig élt
18      14   |       neve változott meg, hanem õ maga is. Engedelmes lett és szelíd,
19      14   |         nagy karosszékben ült, és maga elé meredt világtalan szemeivel,
20      14   |           elüldögélni és suttogni maga elé, és azt Matykónak hallgatni
21      16   |     hagylak halálos holtomig.~S a maga érdemkeresztjét tûzte az
22      17   |        Jön az ellenség! A vezérük maga a valóságos Hüvelyk Matyi!~
23      17   |           a kisajtóban a németet.~Maga az öregbíró is leakasztotta
24      17   |            Jó ember, mit csinálna maga a kutyája nélkül? Én meg
25      19   |        akkorára: apám és Tilinkó. Maga mellé vette õket Bögre úr,
26      19   | valamelyik tanyáról, azt elkezdte maga elõtt pörgetni.~- Ne mondhassák
27      20   |      vissza, hogy holnap reggel õ maga fog beköszönni a kastélyba,
28      21   |           ágy alá, aztán becsapta maga után az ajtót.~Ettõl kezdve
29      22   |          igaz magyarok vagytok! A maga vermében fogjuk meg a rókát!~
30      23   |        már a kakas se kukorékolna maga után.~Nyeltem egyet, és
31      23   |           s holnapután bedugnak a maga helyére. Az irodám ajtaját
32      23   |       kettõ négy. Be se eresztett maga elé a jó lélek.~Még most
33      24   |          nem hagyja éhen veszni a maga lakóit.~Aludni is aludtam
34      24   |         semmi más. Az meg nem tûr maga közt még csak egy szál mohot
35      24   |  vadlúdnak, mindnyájának megvan a maga faluja Nádországban, s mind
36      25   |       malacsot? Hisen elmén ezs a maga lábán is. Mintha csak magamét
37      26   |       utána, vitette is a jámbort maga elé.~- Hod merted te nekem
38      26   |   rekesztette be a tömlöcbe. De õ maga is fickándozott örömében,
39      28   |            karjára a feje, bámult maga elé. Nézte, hogy milyen
40      28   |       szórja föl az égre a föld a maga csillagait.~- Hát te, Tilinkó,