Rész, Fejezet

 1       1   |        hallott soha francia szót, de ezt értette ki a katona vigyorgásából,
 2       1   |               ahogy elhagyta õket:~- Ezt a kis forgácsot meg hordjátok
 3       2   |          kanala lett volna, csakhogy ezt elfelejtettek neki adni.
 4       3   |         vittem, hanem a dézsát is.~- Ezt már érdemes ám megnézni.
 5       4   |            pispeknek siletnem!~Hanem ezt a tréfát mégis nagyon zokon
 6       6   |        sokszor elmondta nekem szülém ezt a mesét, hogy még most is
 7       6   |    szolgálatommal, sok fáradságommal ezt mind én takarítottam meg.
 8       7   |           szorítva. - Elviszi a szél ezt a rossz házat.~De nem a
 9       8   |                 kérdezte nyájasan.~- Ezt a kis nevendéket tanítgatom
10       9   |           szólok én édesapának, hogy ezt a rossz Matykót kergesse
11       9   |           Ekkor hallottam én elõször ezt a nagy igazságot, de nem
12      10   |              még eddig mondani, hogy ezt a történetet én három öreg
13      10   |           nyúlt a zsebébe a jáger. - Ezt a kilenc diót a szegény
14      12   |         csináltam a köszöntõ verset, ezt kell szépen megtanulnod.~
15      12   |          legjobban, mert tudom, hogy ezt szívbõl cselekedted.~Azzal
16      13   |             lát írni se, olvasni se. Ezt a levelet is idegen kéz
17      15   |        mindjárt oda lesz a becsület! Ezt a csúfságot el kell kerülni
18      15   |                 fogadja el tõlem még ezt az ötven aranyat is, és
19      16   | sorozószobáját, hallom ám valahonnan ezt az irgalmatlan hegedûszót.~-
20      16   |        kellett fölfelé a nyakamat.~- Ezt már szeretem - ütött vállamra
21      19   |              fogadsz egy szekeret, s ezt a koporsót holnap beviszed
22      19   |          hogy felhördült Bögre úr.~- Ezt az egyet már meg nem tehetem,
23      19   |            isten nyugtassa szegényt. Ezt meg Petykó úrfitól küldte
24      19   |              a terített asztalhoz:~- Ezt is õ parancsolta!~Alig ülnek
25      20   |          fehérre a lelkem.~Tudtam én ezt, ha nem mondja is. Odaborultam
26      20   |            köcsögkalap a fejében. De ezt a fejet is érdemes volt
27      20   |         Nagyságos úr! Méltóságos úr! Ezt a kis írást hoztam az úrnak.~
28      21   |             mind a kettõnkre. Hát én ezt nem bírom tovább.~- Matykóm,
29      22   |             Bizony nem érdemelte meg ezt a szép magyar nevet. Sunyi
30      22   |           hiszen meg is tettük volna ezt szívesen, de nemigen mertünk
31      22   |             Hát magyar ember tehette ezt magyar emberrel? A második
32      22   |               Malajdoki Matykó tette ezt velem? Hanem a harmadik
33      23   |             Nem magamtól találtam én ezt ki: azok figyelmeztettek
34      23   |        horgasztottam le a fejemet. - Ezt jól kieszelted. Semmire
35      23   |          valamit. Söpörd a kalapodba ezt a csomó aranyat, vidd vissza
36      25   |            No - mondom Tilinkónak -, ezt fölneveljük.~- Hadzs ledzsen
37      25   |            hurkát, öreg pajtás. Mert ezt én nem engedem levágni.
38      28   |     kipp-kopp, azért is van - mintha ezt mondták volna a diók, ahogy
39      28   |        nádasba öreg csontjaival. Hát ezt ugyan mi lelte? - néztünk
40      29   |         Istennek, hogy befejezhettem ezt az írásomat az öreg diófák