Rész, Fejezet

 1       1   |         nekik. - Erre is meg kell ám tanítani a gyerekeket. Ha
 2       2   |          egy délután csak bebukik ám az ajtón az édesapám deres
 3       2   |       hozzátette, hogy elõre kell ám fizetni.~- Ehol van e! -
 4       2   |           De szépen megborotválja ám!~- Kicsodát? - hebegte a
 5       2   |     megeszi a levesét.~Ette volna ám szegény apám, ha kanala
 6       3   | ballagtunk kifelé a faluból.~- Az ám, csakhogy baj van - szólalt
 7       3   |    Csakhogy én a zsebembe teszlek ám - mondta komoly képpel -,
 8       3   |      állat. Pedig gondját viselem ám. Már enni is adtam neki.~-
 9       3   |      nemhogy a cethal nõne! Fázik ám ilyenkor õ is.~Harmadnap
10       3   |      dézsát is.~- Ezt már érdemes ám megnézni. Úgy örül a cethalka,
11       4   |          szokták csinálni.~- Igen ám, azs urak - vonogatta a
12       4   |   karimátlan kalapját.~- De kapsz ám egy báránybõr süveget is.~-
13       4   |             legyintett apám.~- Az ám, csakhogy béget a szalma -
14       5   |          kócos hajamat -, nagy úr ám a szalonna, csak ünnepnap
15       6   |    Malackörmös bableves, ez a kéz ám a sebes!~Hármat tapsolt
16       7   |           ködben. Héj, bátya, azs ám csak a nads úr! Sép nads
17       7   |         Mert tejfölön nevelkedett ám ez kiskorában.~- No, majd
18       7   |  leszoktatjuk róla.~- De nem tûri ám ez, hogy mérgesen kiabáljanak
19       7   |  kiabáljanak rá.~- De én se tûröm ám, hogy engem e miatt a vén
20       9   |              De vissza sem viszem ám többet õket. Elég volt a
21      10   |           hiszed-e, Gáspár?~- Meg ám, csak jó helyen kellene
22      15   |    édesanyám -, de hát kicsi vagy ám te katonának! Kisszékre
23      16   |   honvédek sorozószobáját, hallom ám valahonnan ezt az irgalmatlan
24      18   |           se kard, se puska.~- Az ám, én vadzsok, az öreg Tilinkó.
25      18   |          vadzs te! Hadnadzs vadzs ám, de a sehul sincs regementben.
26      19   |          egy Malajdokit nem lehet ám varjúpaprikással meggyászolni.
27      19   |          utolsó Malajdokinak.~„Az ám, csakhogy a többi Malajdoki
28      20   |          a szája. De olyan hosszú ám, hogy könnyen bekaphatta
29      21   |       hogy kiesik az ablakon. Nem ám, mert nem is volt rajta
30      22   |      Múzeum-kertben! Ott legyetek ám, ha igaz magyarok vagytok!
31      23   |           lett nekednek a haj.~Az ám, malomban jártam, ahol megőrölték
32      23   |         mind a két nyakára!~- Nem ám, Tilinkó, inkább fészket
33      24   |         körülöttem Tilinkó. - Van ám itt miben válogatni, nem
34      24   |         ettél földimodzsorót? Azs ám csak a finom csemege. Sedret
35      24   |  édestormát. Pedig azs is jó étel ám annak, aki sereti.~Ilyen
36      24   |        begyûjtsem. Az se kicsiség ám: számon tartani, melyik
37      25   |  elkezdett izgeni-mozgani, de úgy ám, hogy Tilinkó majd a nyelvét
38      26   |       szája. De most már cifrázta ám, mint a szûcs a subát. Hurcolták
39      28   |          a Malajdoki vagyon!~- Az ám, de nem maradt belõle egyéb,