Rész, Fejezet
1 1 | nemigen haragítgatja meg senki. Noha õ is csak olyan szegény
2 2 | kocsi tízével, de Bavinával senki se akart szóba állni. Akárkitõl
3 2 | hunyorított oda az uraságra.~De senki se tudott ott többet enni
4 2 | nevetéstõl, s attól fogva senki se vetette szemére a földesúrnak,
5 7 | szemmel nézett utánuk.~„A senki kincse már ez - dobbant
6 7 | megtalálta. - Még nem járt itt senki.”~Fölnézett a házra. Sötétek
7 11 | mennyek útja?~Nem tudta senki, senki. Pedig már kezdett
8 11 | mennyek útja?~Nem tudta senki, senki. Pedig már kezdett mosolyogni
9 12 | miatt nem szívelte Matykót senki se. Még a Kõrös is mindig
10 13 | mint a kisgyerekek, és senki se akart úgy hazamenni,
11 14 | szeretett. Meg nem mondta neki senki, magától meg nem vehette
12 14 | elragadt õrá is, és most már senki se tud nevetni a mi házunknál.~
13 15 | vissza:~- Meg nem süvegelem senki száz aranyát.~Nevettek az
14 16 | hogy sohase gyanakodott rá senki. A legények el is felejtették
15 17 | gyerekeken, öregembereken kívül senki sem maradt otthon a bogárhátú
16 19 | nem juthatott be hozzá, senki, még az édesapám se. Azt
17 19 | Tamás úr ajtaját. Nem felelt senki. Megnyitotta a kilincset:
18 20 | kastélyba, és nem kíván senki idegent ott találni.~Még
19 22 | elbujdosott Pestrõl, hogy senki se látta ott többet.~Malajdoki
20 23 | magamért már nem sokat félek senki hatalmától. Hanem gyermekeim
21 23 | Hát azs öreg Tilinkó már senki se teneked? Hát azs õ tanyája
22 23 | teneked? Ne félj, nem bánt ott senki; meglázsd, seret ott mindenki.
23 26 | A mi vadonunkba nem jött senki, én pedig ki nem mozdultam
24 27 | szándékom se. Nem vagyok már én senki, semmi. Csak azért szeretnék
25 28 | panaszukat nem hallgatta már senki. Elhatároztuk, hogy fölgyújtjuk
26 28 | Újmalajdoknak: Malajdoki Mátyás. Itt senki se tudja róla, hogy valaha
|