Rész, Fejezet
1 7 | kincsem, mint a te becsületes magyar szíved, Törõcsik. Gyere
2 9 | Elég volt a bécsi módiból, magyar gyerekeket akarok belõlük
3 12 | lesz a városnak. Egy nagy magyar hazafi látogat meg bennünket,
4 12 | Úgy kell ránézni minden magyar embernek, mint a napra.
5 12 | férfiú, légy üdvöz általunk,~magyar nemzetünkért kik élünk és
6 12 | tisztességre, aminél nagyobbal magyar gyerek nem dicsekedhet.~
7 13 | légy se dongott.~- Édes magyar véreim - csendült föl a
8 14 | éltették Kossuth Lajost meg a magyar szabadságot.~Ez a szerda
9 14 | amelyikhez fogható nem volt még a magyar kalendáriumban.~Siettünk
10 14 | hadakkal álmodtam. Láttam a magyar szabadságot...~Fölemelt
11 14 | vérrel kell megvédeni a magyar szabadságot, hív a haza
12 14 | Elég, ha az apám meghalt a magyar szabadságért. Én az utolsó
13 16 | szomorúfûzfa,~az alatt van magyar huszár meghalva,~bajtársai
14 17 | hívnak. De én mától fogva Magyar Andrásnak szeretném magamat
15 18 | az osztrák mindenfelé a magyar földön, mint a nyúl, s amikor
16 18 | Egyszerre elöntötték a muszkák a magyar rónát.~A mi csapatunknak
17 18 | fölnyitottam. Nem volt már ott se magyar tábor, se muszka tábor.
18 19 | Magyarországon nagyobb bűn, mint magyar katonának lenni.~A hosszú
19 20 | igaz-e az, hogy most már a magyar embernek nem lesz szabad
20 22 | érdemelte meg ezt a szép magyar nevet. Sunyi ábrázatú, vékonydongájú
21 22 | Városmajor-erdõre jártunk ki, ha a magyar szabadságról akartunk álmodozni.
22 22 | érzésem a keserû düh volt. Hát magyar ember tehette ezt magyar
23 22 | magyar ember tehette ezt magyar emberrel? A második a szívet
24 26 | arra azt mondták, hogy a magyar szabadságot siratja; aki
25 26 | hogy majd föltámad még a magyar szabadság. Tehát börtönbe
|