Rész, Fejezet

 1       2   |    mire végignézett magán. Más ugyan nem is nézegetett rá, mert
 2       3   |       hányja a bugyborékot!~Én ugyan semmit se láttam, de az
 3       3   |       az õ pecsenyéje.~- Attól ugyan meg nem növekszik - hitetlenkedtem
 4       5   |        mit hoztam neked!~- Mit ugyan? Tán fürjecskét? - ugrottam
 5       6   |    melyik legsebesebb?~- Ezért ugyan egy cseppet se rontsa magát,
 6       7   |        parancsára végzett. Azt ugyan végezni kellett, amikor
 7       7   |    harisnyakötõbe.~A kilincset ugyan elvitte Tilinkó, de hagyott
 8       7   |  tekintetünk az üres katlanra. Ugyan hová bolyongott az istenadta?
 9       7   |   mikor eszébe jutott a Hékám. Ugyan talált-e szegényke olyan
10       9   |       csattogott csúfolódva. - Ugyan mi nehéz volna az uraságban?~
11      12   | lábaival és odaállni elejbe:~- Ugyan, Petykó, írd föl rám valami
12      13   |     zokogást a gyerekszobából. Ugyan eszébe jutott-e megállni
13      16   |        vitéz lett. Nem kereste ugyan a sûrejét az ellenségnek,
14      16   |        ijedten a cigány.~- Azt ugyan okosan tetted - ment tovább
15      17   |      valami töri az oldalam.~- Ugyan mi lehet ez? - gombolom
16      19   |         csak Bögre úr. Elõször ugyan õ is fölcsapott katonának,
17      22   |     csak a legcifrább nevû. Ez ugyan se nem fütyörészett, se
18      24   |       nem is volt neki ajtaja. Ugyan mi csuknivalója volna a
19      25   |      lekerült a vakdûlõre. Itt ugyan rosszabb az út, mint az
20      25   |       mint a Tilinkóé. Az elõl ugyan el nem bújik a szerencse,
21      25   |     fogva a malacot.~No, azért ugyan mehetett. Akkorra megtalálta
22      28   |      öreg csontjaival. Hát ezt ugyan mi lelte? - néztünk össze.~
23      28   |    szaladt Tilinkó visszafelé. Ugyan mi van a kezében? Csak egy