Rész, Fejezet
1 3 | Törõcsiknek hívjanak. Inkább arra számíthattam, hogy az én
2 3 | macskát kismacskásan miákolni, arra megy a Bibolygós Bedegi,
3 5 | Csak hajnalban ébredtem föl arra, hogy édesapám ellenkezett
4 6 | nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a kis ecetfából is
5 6 | Aki legjobban célba talál, arra hagyd a birodalmad.~Az öregbéres
6 7 | ha nem lett volna. Mert arra már igen öreg volt, hogy
7 7 | éjszakába, mikor egyszer csak arra neszelünk föl, hogy valaki
8 7 | Malajdoki-kastély kivilágított ablakai, arra vette az útját, maga se
9 10 | Csakhogy a Cipóhalmot nem arra szánta a teremtõ, hogy kenyeret
10 13 | kezével õ is rózsákat hintett arra a rossz Matykó gyerekre.~
11 14 | Lajos is kiszabadult már, de arra is csak bólintott egyet.
12 15 | kevesebb a garasa az övénél. Arra aztán õ is rávicsorította
13 15 | piacról. A diákember pedig arra nyomban szétosztotta a száz
14 16 | mondjá, öreg vadzsok mán én arra. Hát azs ürgefogásra nem
15 16 | háború. De azért, mikor arra gondolok, hogy én is voltam
16 17 | elébem. A szelei bíró például arra kért engedelmet, hogy õ
17 18 | sehova. Nincs már nekem arra való lábam, elvitte az ágyúgolyó.
18 19 | neki, mire lesz az. Csak arra kérte, menjen föl aznap
19 21 | tett, se vett engem Matykó. Arra büszke volt, hogy olyan
20 21 | munkát vállaljon, mint én, de arra már nem volt elég büszke,
21 22 | pajtásaimmal.~Egyszer aztán arra is rájöttünk. Közülünk való
22 26 | nem volt szabad. Aki sírt, arra azt mondták, hogy a magyar
|