Rész, Fejezet

 1       3   |  mondanom, hogy milyen gyerek voltam én.~Nem mondhatnám, hogy
 2       3   |  Törõcsik lesz. Olyan kicsike voltam, mikor megszülettem, hogy
 3       3   |     én mindig kantáros legény voltam, most se kellett kétszer
 4       3   |    incselkedett velem.~Akkora voltam, mint egy csipetke, de olyan
 5       3   |        Hát ilyen okos fiúcska voltam én akkoriban.~
 6       7   | gondolatot. Én már félálomban voltam, mikor a nagy csöndbe beleszól
 7       8   |   télben tartott, addig ki is voltam én békülve a tudományokkal,
 8       9   |      volna, olyan mászómester voltam, de most nagy úr létemre
 9      10   |    esett velem, míg fiatalabb voltam.~Olyan jót nevettek az uraságok,
10      10   |     uraim. Mert míg fiatalabb voltam, elég volt egyszer mondani
11      10   |   kisebb lenni, mint amekkora voltam, hogy dió helyett magam
12      16   |     arra gondolok, hogy én is voltam a Kossuth Lajos katonája,
13      17   |    történetírás. Én se káplár voltam már, hanem hadnagy, Dióbél
14      17   |     voltunk azok, és én magam voltam az a valóságos Hüvelyk Matyi.
15      18   |    istenem, hisz olyan fiatal voltam - mégis sajnáltam magam
16      20   |     rakoncátlansága. Gõgös is voltam, hirtelen haragú is. Mind
17      21   |   bátran, pedig én is úgy meg voltam riadva, mint a tanyai kutya
18      21   |         Valamikor pompás vívó voltam. Próbáljuk ki, értek-e még
19      22   |     tõlem számon, hogy honvéd voltam a szabadságharcban. Haynau
20      28   |       én még csak kis Tilinkó voltam. Egyser elvestette valahol