Rész, Fejezet
1 1 | bogáncs, csakhogy persze nem lehet úgy lekefélni.~Mondom,
2 1 | a bíró is. Hét határban nem volt teremtett lélek, aki
3 1 | adott neki hozzá. Persze nem volt az valami rengeteg,
4 1 | fejüket.~- A fát csakúgy nem szabad kínozni, mint az
5 1 | a gyerekeket. Ha ti meg nem tanítjátok õket, majd megtanítom
6 1 | udvarába!~Erõs Törõcsik nem szólt erre semmit, hanem
7 1 | csattogtatta tovább a fejszét. Nem is vágta, hanem kaszálta
8 1 | vadalmafácskára került a sor. Nem is fa volt, inkább cserje.
9 1 | csak megrázkódott, de baja nem esett, és ijedt csettegés
10 1 | édesanyjuk. De biz azok nem bújtak, mert nem ijedtek
11 1 | biz azok nem bújtak, mert nem ijedtek meg. Mohón kapkodtak
12 1 | Szerencsétek, hogy már nem bírom a fejszét - lökött
13 1 | volna az erdõm. Akkor aztán nem tudom, mivel tüzeltetek
14 1 | azt hiszem, életében soha nem volt olyan erõs, mint mikor
15 2 | édesapámnak is. Csakhogy õ már nem Erõs Törõcsik volt, hanem
16 2 | végignézett magán. Más ugyan nem is nézegetett rá, mert szívtelen,
17 2 | hordott, s ha egyéb dolga nem volt, kiment a szamárkával
18 2 | Hogy ez a marék szemét?~- Nem szemét az, kérem szépen,
19 2 | hanem csupa finom tûzrevaló. Nem is egy marékkal van, hanem
20 2 | meghökkenve a borbélyra.~- Nem figurázok én - vigyorgott
21 2 | üveges batár, de õ bele nem ült isten világáért, csak
22 2 | Lenyelem a fejem, ha csúffá nem tesszük a parasztot - súgta
23 2 | mekkora a tudományod.~- Nem félek én, nagy jó uram,
24 2 | Úristen mindent megtehet?~- Nem tehet biz az, tisztelendõ
25 2 | hangosan kérdezte:~- Hát mit nem tehet meg az Úristen, hé?~-
26 2 | felelt meg apám -, ha nem hiszi az úr, mérje utána.~
27 3 | milyen gyerek voltam én.~Nem mondhatnám, hogy valami
28 3 | komoly képpel -, mégpedig nem is a nagy zsebembe, hanem
29 3 | rajta, amin semmiféle zseb nem szokott lenni.) Elõ se veszlek,
30 3 | Mert harcsa bizonyosan nem tátja ki rád a száját. Azt
31 3 | száját. Azt mondja, hogy neki nem kell ilyen kis giliszta.~
32 3 | míg a ravasz Bedegi össze nem csattantotta a két nagy
33 3 | Gyerünk hamar a hálót kivetni!~Nem éppen cethalnak való háló
34 3 | potyka belement volna.~De nem ment bele egyéb egy háromnapos
35 3 | Nagyon kicsi cethal ez, ezért nem érdemes halásznak lenni -
36 3 | biggyesztettem el a számat.~- Hiszen nem is vagy még te halász, csak
37 3 | Baj van, Bedegi bácsi. Nem akar nõni az állat. Pedig
38 3 | derelyét.~- Attól félek, otthon nem azon tartották - szipákolt
39 3 | pecsenyéje.~- Attól ugyan meg nem növekszik - hitetlenkedtem
40 3 | Inkább ürgét fogok neki.~- Nem az kell annak, hanem friss
41 3 | kellene a halnak is, mert nem akar nõni sehogy se.~- Jaj,
42 3 | forralt. Ebben aztán már nem fázik, ugye, Bedegi bácsi?~
43 3 | ugye, Bedegi bácsi?~Hát nem fázott, az bizony, mert
44 4 | az ajtón, ha édesanyám el nem hessegetné onnan a húszassal.~-
45 4 | fejedrõl a sapkát.~A szobába nem lehetett beereszteni az
46 4 | olyan is a házsnál, amit nem tudok, hogy micsoda.~Egyszer
47 4 | bárányt.~- A hegedihúrt már nem is kérdezem. Azs is bizsonosan
48 4 | helyrehozni Tilinkónak.~- Nem megyek én - üzente vissza. -
49 4 | ha egy kis salmafistet nem sagulhatok - mondta fogvacogva
50 4 | mennyországban tõle.~Tilinkó azonban nem jött vissza hálálkodni.
51 4 | a szalma közt pihegett, nem lehetett letagadni. Igaz,
52 5 | Jóisten.~Együgyû eszemmel föl nem tudtam érni, mi azon az
53 5 | csakhogy ahhoz a pecsenyéhez nem kellett bicska. Kertészpecsenyének
54 5 | kérdezte tõlem.~De én már nem vártam a mézet. Szaladtam
55 5 | jutott édesanyám, s a falat nem ment le a számon.~„Lesz
56 5 | azelõtt.~Édesanyám azonban nem örült meg a kenyérnek. Inkább
57 5 | krumplinak az ünneplõs neve; nem rossz étel az, ha jól megsózza
58 5 | szõlõbõl.~Hanem azt már én nem értem ébren. Hamar elnyomott
59 5 | ellenkezett édesanyámmal.~- Nem viszem ki a kenyeret, fiam.
60 5 | volt már az, hogy a kés nem fogta, örült is annak édesanyám
61 5 | így nekem adhatta.~- Nekem nem mén bele ez az öreg fogam,
62 6 | karaj kenyérrel beéri. De én nem erre gondoltam, hanem arra,
63 6 | előtt, én meg még mindig nem érem föl a kilincset.~Ha
64 6 | megcirógatta a fejemet:~- Nem tesz az semmit, lelkem gyerekem.
65 6 | bánaton; ami szívem nyomja, ki nem tálalhatom.~Okos ember volt
66 6 | öreg vagyok, sírba hajló.~- Nem baj az - vigasztalta koronás
67 6 | kilátszott volna, ha mind el nem hullajtotta volna.~- Beszélj,
68 6 | meg az okos tanáccsal. De nem ezüstjéért, de nem aranyáért:
69 6 | tanáccsal. De nem ezüstjéért, de nem aranyáért: adom a tanácsot
70 7 | emlékbe. Egyéb háziállatunk nem maradt, csak az öreg macska,
71 7 | meg jobb lett volna, ha nem lett volna. Mert arra már
72 7 | beszakadt alatta a jég, s azóta nem bírta se kezét, se lábát.
73 7 | legalább puha volt, ha meleg nem volt is. Mécset nem gyújtottunk,
74 7 | meleg nem volt is. Mécset nem gyújtottunk, mert nem volt,
75 7 | Mécset nem gyújtottunk, mert nem volt, csak a hó világított
76 7 | szél ezt a rossz házat.~De nem a szél nyitotta az ajtót,
77 7 | fújt, de olyan csodát még nem látott a világ, hogy a cigányt
78 7 | lehetett volna fogni. - Nem lehetett az úrdolga, te
79 7 | ha nekem adnák. Legalább nem élne edzsmagában segény
80 7 | Füleltem az édesapám szavára. Nem egyezik õ abba bizonyosan.
81 7 | mondott nagy kelletlenül:~- Nem bánom már én, asszony, akármit
82 7 | magát, örült is neki, hogy nem kell megválni az öreg jószágtól,
83 7 | motyogta anyám zavarodottan.~- Nem az Okos Törõcsik felesége
84 7 | mondja csak, jó ember, ha meg nem sértem, lesz-e maguknál
85 7 | leszoktatjuk róla.~- De nem tûri ám ez, hogy mérgesen
86 7 | hogy vén dög, annak a Hékám nem eladó!~Kigyulladt a szülém
87 7 | jobban sajnáltuk, mint a meg nem vett cipót. Oda-odatévedt
88 7 | szemébõl.~Az édesapám estefelé nem tudott már nézni bennünket.
89 7 | felelte Gáspár úr. - Itt meg nem orrontja a német.~Becsúsztatták
90 7 | találnám meg?”~Se keze, se lába nem fájt, mire hazaért, olyan
91 7 | befordult a fal felé, de nem tudott elaludni. Hiába hunyta
92 7 | gödröt megtalálta. - Még nem járt itt senki.”~Fölnézett
93 7 | csuklott le az apám feje. - Nem magamért, uram. Ártatlan
94 7 | ebben az életben én már meg nem feledkezem rólad.~Csikóbõr
95 7 | mint amilyen én vagyok? Nem szégyellitek magatokat?
96 8 | most mégis megcsalatkozott. Nem karbunkulusok meg aranydrágaságok
97 8 | országgyûlésen, hogy az isten nem tett különbséget nemesúr
98 8 | Az uraság szobáiba azután nem is igen eresztgettek be,
99 8 | Tessék, nemzetes Bögre úr!~- Nem ez az úri szokás - csóválta
100 8 | a tányérból a vizet. De nem azt csinálta, hanem kirántotta
101 8 | lett volna, ha éppen akkor nem nyílik az ajtó, és be nem
102 8 | nem nyílik az ajtó, és be nem lép rajta Tamás úr, az öregebb
103 8 | szeme, mint a mosott égbolt. Nem járt olyan peckesen, mint
104 8 | öregúr -, mert én már rég nem szoktam tojást olvasni a
105 8 | tudok egyet-mást, amit te nem tudsz.~Így kerültem a hopmester
106 8 | tanított meg az ábécére, s nem gyõzött rajta csodálkozni,
107 8 | tudományokkal, hanem tavasz fele már nem volt maradásom a kastélyban.
108 8 | egyszer az édesapámnak:~- Én nem megyek vissza többet a kastélyba.
109 8 | Nagyon elszomorodtam, mert nem fogott biz az semmit se.
110 8 | hallotta.~Hittem is én azt, meg nem is. Hogy bizonyosabb legyek
111 8 | A hatodik dinnyemagnak nem kellett segítenem: elõbújt
112 9 | hazaérkezett Gáspár úr. Mégpedig nem is egyedül állított be az
113 9 | belõlük nevelni.~Szó ki nem mondhatja, mekkora volt
114 9 | nevetett boldogan -, hogy meg nem tudlak különböztetni benneteket
115 9 | Én vagyok a Matykó!~No, nem telt bele három nap se,
116 9 | soha énmellettem úgy el nem ment, hogy oldalba ne könyökölt
117 9 | aki soha anélkül hozzám nem ért, hogy meg ne simogatott
118 9 | Semmivel a világon Matykót meg nem lehetett ijeszteni, csak
119 9 | lesz soha kengyelfutó.~- Nem is akarok én az lenni -
120 9 | az uraságban?~No, nekünk nem volt nevethetnékünk. Szinte
121 9 | melyikteké lesz a körte! Ki nem restell érte fahegybe mászni?~
122 9 | vagyok a legöregebb, én csak nem mászhatok föl érte? - mondta
123 9 | nagy kevélyen.~- Én meg nem szeretem a körtét - jutott
124 9 | hirtelen, pedig a szemét le nem tudta venni róla. - Menjen
125 9 | Szaladjon érte Dióbél!~- Nem úgy lesz az - tett igazságot
126 9 | csõsszel együtt - de akkorára nem maradt egyéb a csengettyûkörtébõl,
127 9 | legnagyobb úr, lelkeim, aki nem szorul szolgára.~Ekkor hallottam
128 9 | ezt a nagy igazságot, de nem nagyon hittem, nem is nagyon
129 9 | igazságot, de nem nagyon hittem, nem is nagyon értettem. Sok
130 10 | tisztelet-becsület neki, de nem való már a jágerségre. A
131 10 | az ereje is elfogyott, s nem tud már parancsolni se.
132 10 | a puskát. De a vén jáger nem hagyta magát. Azt üzente
133 10 | mint most; se ennyi erõ nem volt benne soha; parancsolni
134 10 | mondok neked, fiam, hogy nem engedem elvenni Pongrác
135 10 | Tudod, egyik öreg holló nem vájja ki a másik öreg holló
136 10 | nyerget is. Az pedig meg nem esett velem, míg fiatalabb
137 10 | elhisszük, hogy soha életedben nem parancsoltál annyit, mint
138 10 | talpadon még most is. Ne félj, nem is lesz itt addig más jáger,
139 10 | mosolygott Tamás úr -, de most nem kérünk a varjúpaprikásból.
140 10 | Gáspár úr megszólalt:~- Nem úgy lesz az, gyerekek. Hazafelé
141 10 | gyúrtak. Csakhogy a Cipóhalmot nem arra szánta a teremtõ, hogy
142 10 | aminek ember még soha hasznát nem vette. Réti farkasnak, nádi
143 10 | sivatag tanyája. Ember lakója nem volt annak, csak az egy
144 10 | Matykó:~- Nagybél vagy te, nem Dióbél!~- Hát majd te adsz
145 10 | parancsolta neki Gáspár úr.~- Én? Nem adok én! - vont vállat Matykó. -
146 10 | Mókust akartam velük lõni.~- Nem baj az - állt elõ Petykó -,
147 11 | rosszaságoddal.~Matykó elsápadt, de nem szólt egy szót se, csak
148 11 | hangja bátran. - Édesapám, én nem válok el a testvéremtõl.~
149 11 | Dióbél - hanem Matykóhoz nem volt egy szava se. Úgy tett,
150 11 | szava se. Úgy tett, mintha nem is látná.~Ahogy kifelé indult
151 11 | húztam a vánkos sarkát: mind nem ért az semmit.~„Hátha odakint
152 11 | volt, csöndes és meleg. Nem hallatszott semmi nesz.
153 11 | már aludtak, a fecskék még nem ébredtek föl. A szellõ oly
154 11 | csillagok sugarán szálltak-e, én nem tudom, de annyian voltak,
155 11 | de annyian voltak, hogy nem gyõztem õket megolvasni.
156 11 | gyerekek módjára.~Szó ki nem mondhatja, milyen szépen
157 11 | pillangókkal cicamacáztak. A fûszál nem hajolt meg apró lábacskájuk
158 11 | angyalkák, mint az álom. Nem maradt ott közülük, csak
159 11 | sok közül a mennyek útja?~Nem tudta senki, senki. Pedig
160 12 | nevét, mindig úgy érzem, nem is papírra kellene írnom,
161 12 | ugrabugrál ott mindig, azért nem tudsz egy percig se nyugodtan
162 12 | vele ilyenkor Matykó. - Nem úrnak való az a nagy tanulás,
163 12 | miatt a gonosz gõgje miatt nem szívelte Matykót senki se.
164 12 | Petykó pedig soha úgy ki nem ment a házból, hogy vagy
165 12 | hétig se éjjele, se nappala nem volt, örökösen a verset
166 12 | rá, hogy még ilyen szépet nem hallott életében.~Szép is
167 12 | csakhogy az utolsó reggel már nem tudta olyan szépen elmondani
168 12 | mondani?~- Én... én... már nem tudom... én azt tudom... -
169 12 | tudsz?~- Bácsi, én... én... nem tudok mást... én... én...
170 12 | beemelte a hintóba. Matykót nem kellett emelni, mert már
171 12 | nagyobbal magyar gyerek nem dicsekedhet.~
172 13 | lát, itthon ne találják.~- Nem látott még engem futni ember
173 13 | De már azt az egyet meg nem teszik, még mink élünk,
174 13 | merik tenni a bakancsukat.~- Nem úgy lesz az, öregem - nevetett
175 13 | rozsdás nyársat, míg orra nem buksz benne. Az emberekkel
176 13 | hogy olyant hirdettem, amit nem lett volna szabad. Testvérnek
177 13 | most már többet ilyeneket nem híresztelek. Bilincset tesznek
178 13 | meg, hogy mától fogva ti nem vagytok jobbágyaim, én nem
179 13 | nem vagytok jobbágyaim, én nem vagyok uraságotok. A porta,
180 13 | ez a kastély. Adót nekem nem fizettek, úrdolgával többet
181 13 | fizettek, úrdolgával többet nem tartoztok, dolgozik ki-ki
182 13 | szeretnetek. Az iskolába többet nem mentek vissza, majd nevelõ
183 13 | még látjuk egymást.~Soká nem bírtunk elaludni azon az
184 13 | csak szegény majoros gazda, nem hatalmas úr.~Alig hajnallott,
185 13 | Tamás úr betegen feküdt, nem bírt kijönni elbúcsúzni.
186 13 | odaírtam a nevemet, de Matykót nem bírtuk elõkeríteni.~A levél
187 13 | sóhajthatott Olmütz felé. Amúgy nem emlegette az apját, csak
188 13 | fejét szegény öregember. - Nem lát írni se, olvasni se.
189 13 | kenyér. A könyveit kérte, de nem bírta fogni; írni akart
190 13 | neki a könnyû lúdtoll is, nem bírta tartani.~- Majd írok
191 13 | úgy, mintha te írnád. Apa nem tud meg semmit, hiszen úgyse
192 13 | aki tudta már, hogy õrajta nem segít a szabadság sem, amivel
193 13 | ilyen apai ölelésrõl soha nem is álmodott eddig. S mégis
194 14 | után, és halálos holtáig nem tudta meg, hogy két fia
195 14 | akit jobban szeretett. Meg nem mondta neki senki, magától
196 14 | neki senki, magától meg nem vehette észre. Ki volt adva
197 14 | Matykó, ha a haláloddal meg nem szomorítottál volna, a te
198 14 | észre, hogy hallgat is ránk, nem is. Újságoltuk neki, hogy
199 14 | a vidéken, ahol a Dióbél nem tudott megnõni.~Jó nagyocska
200 14 | nap, amelyikhez fogható nem volt még a magyar kalendáriumban.~
201 14 | jóságukat holtom órájáig el nem felejtem.~- Hová mennél,
202 14 | szolgálnék benne, ha a haza nem szólítana.~- Vezéreljen
203 14 | utolsó Malajdoki vagyok, nem vesztegethetem el az életemet.
204 14 | vesztegethetem el az életemet. Nem is maradok ebben a fölfordult
205 14 | már megint Matykó volt, nem Petykó.~Az ajtóból még egyszer
206 15 | asztalra borulva találtam. Nem láttam az arcát, csak a
207 15 | arcát -, hanem édesapádat nem tudom, mi leli.~Édesapám
208 15 | kell, leszek lóhajtó.~- Nem úgy lesz az, édesapám -
209 15 | Legény kell a hazának, nem öregember. Édesapám már
210 15 | ha õ is világgá megy.~- Nem szabad azt a szegény, tehetetlen
211 15 | Eszéért, érdeméért senkit meg nem süvegelt. Hanem azt megkívánta,
212 15 | tartogat a süvege alatt, hogy nem meri megemelni?~- Nem ismerem
213 15 | hogy nem meri megemelni?~- Nem ismerem kegyelmedet - felelte
214 15 | diákféle.~- Micsoda, hát nem lehet énbelõlem kinézni,
215 15 | fölül szólt vissza:~- Meg nem süvegelem senki száz aranyát.~
216 16 | malajdoki legényekkel, meg nem állhattam, hogy föl ne szaladjak
217 16 | irgalmatlan hamisan szólt. Nem is igen mulatta magát vele,
218 16 | Tilinkó?~- Hát mit csinálnék? Nem látod, hogy haragusok! Mérgembe
219 16 | a Villám ezsredes úrra. Nem akar bevenni katonának.
220 16 | arra. Hát azs ürgefogásra nem vadzsok öreg? - mondok. -
221 16 | akire leütött, annak már nem használt a forrasztófû.~
222 16 | elõtt ‑ mondta tréfálódva.~- Nem is állni akarunk mink az
223 16 | jajveszékelt Tilinkó. - Nem barátkozsok olyan állattal,
224 16 | hedegí, akit én soha meg nem becsíltelek, vagy veslek
225 16 | kezsembe, vagy se.~Hát bizony nem olyan idõk következtek most,
226 16 | hegedülnek, ágyúval bõgõznek. Nem akarok sokáig idõzni ezeknél
227 16 | egész derék vitéz lett. Nem kereste ugyan a sûrejét
228 16 | tilos jószágot. Ha tilos nem lett volna, tán eszébe se
229 16 | mindig fájt érte a szíve.~Nem is bírta tovább fél esztendõnél,
230 16 | a tájon az ellenségnek, nem volt mitõl tartani, nyugodtan
231 16 | tábor felé. Hiszen a varjak nem szoktak éjszaka röpködni.
232 16 | muzsikásom - mondta neki -, el nem hagylak halálos holtomig.~
233 16 | Tilinkónak a mellébe.~- Nem õ volt a hibás, hanem én,
234 17 | elszakadtam Villám ezredestől. Ő nem is ezredes volt már akkor,
235 17 | idején pedig még kisebb volt. Nem a háza volt kisebb, hanem
236 17 | ellenséget, ha az öregbíró rájuk nem parancsol:~- Nem ürgeöntés
237 17 | öregbíró rájuk nem parancsol:~- Nem ürgeöntés lészen itt most,
238 17 | valóságos Hüvelyk Matyi. Nem is lett ott harc, háború,
239 17 | járatban van, szülém?~Az meg nem egyebet kívánt, mint hogy
240 17 | azon a lyuk, mint a posztó.~Nem telt bele fél óra, vagyont
241 17 | fakadok, ha egyszerre meg nem nevettet valami.~Öreg vak
242 17 | csengett, mint az ezüst.~- Nem alamizsnáért panaszkodtam,
243 17 | emberek közül. A Guruj kutya nem sértõdött meg a visszautasításra,
244 17 | hárítottam el magamtól.~- Nem fogadhatom el, jó öreg.
245 18 | nyúl, s amikor látta, hogy nem bír a Kossuth Lajos katonáival,
246 18 | Ki bírta tovább a táncot, nem tudom én azt megmondani.
247 18 | ahogy szememet fölnyitottam. Nem volt már ott se magyar tábor,
248 18 | szemembõl a könny. Úgy éreztem, nem sok van hátra az életembõl,
249 18 | alvó mezõkön. Búzát aratni nem értek rá abban az esztendõben
250 18 | saladjunk, mert kergetnek.~- Nem szaladok én már sehova.
251 18 | egyszerre talpra ugrottam. Nem volt nekem kutya bajom se.
252 18 | a setítcség, mikor a nap nem sit. De majd elmondom én
253 18 | mondtam haragosan. - De én nem mehetek haza az édesanyám
254 18 | egészen fölmérgesedtem. Hiszen nem kívánom én, hogy énelõttem
255 18 | haptákot álljon, különösen nem kívánom az öreg Tilinkótól,
256 18 | közhuszár, vigyázz! Tán nem tudod te azt, hogy Törõcsik
257 18 | úr. De ha idejiben hazsa nem eblábolunk innen, még rossabbul
258 18 | belém csimpaszkodott:~- Nem udzs les azs, hé, azst mán
259 19 | oldalában éjszakáztunk. Nem volt akkor Magyarországon
260 19 | úrral többet ez életben már nem találkozom.~Úgy volt az,
261 19 | öregúr élete a kastélyban. Nem maradt vele más, csak Bögre
262 19 | visszasompolygott a gazdájához, nem tudott már õ anélkül élni,
263 19 | Magára csukta a kaput, s nem juthatott be hozzá, senki,
264 19 | urasan kell élni.”~Addig nem is volt semmi baj se, míg
265 19 | hamar elfogyott, új pedig nem került helyére a nagy vasládába.
266 19 | Hiszen a jobbágyok már nem adóztak az uraságnak, mióta
267 19 | lettek, s ami föld megmaradt, nem volt, aki szántsa-vesse.~
268 19 | városba, ott pénzzé teszed. Az nem lesz nehéz dolog, mert nagy
269 19 | Ezt az egyet már meg nem tehetem, nagy uram! Kimondom
270 19 | amit te, azt én többet nem ismerem.~Térden állva kérte
271 19 | is veszett, mert többet nem jött tõle semmi hír. Várta,
272 19 | az öreg úr szeme. - Velem nem lesz semmi dolgod. Felöltözve
273 19 | Csakhogy egy Malajdokit nem lehet ám varjúpaprikással
274 19 | halál szót fogad. Itt már õ nem tehet semmit. Ami parancs,
275 19 | édesapámhoz ment el szekérért, de nem mondta meg neki, mire lesz
276 19 | is hiába hallgatódzott, nem hallott semmit. Csak annyit
277 19 | megkopogtatta Tamás úr ajtaját. Nem felelt senki. Megnyitotta
278 19 | hopmester.~Malajdoki Tamás nem szólt már semmit, se a lekonyult
279 19 | lekonyult fejét többet föl nem emelte. A halál is szót
280 19 | Matykó. Ha Bögre úr föl nem fogja, összeesik a nagy,
281 20 | a majorba. Pedig elõször nem akarta elhinni, hogy én
282 20 | most már a magyar embernek nem lesz szabad bajuszt hordani.
283 20 | beszélik, hogy a Rosszjancsi úr nem engedi.~- Hát az meg már
284 20 | gyermekkoromat. Hidd meg, nem rosszaság volt az, hanem
285 20 | lelkem.~Tudtam én ezt, ha nem mondja is. Odaborultam a
286 20 | megfogadtuk, hogy soha többet el nem hagyjuk egymást.~- Elõször
287 20 | beköszönni a kastélyba, és nem kíván senki idegent ott
288 21 | Vagytok te egy deák?~- Nem a’, mester. Két deák. Lakást
289 21 | Ketten vagyunk, mester. Nem maradunk el egymástól.~-
290 21 | adom neked kvartél kettõ.~Nem volt biz az kvartél kettõ,
291 21 | de legalább az embernek nem kellett attól félni, hogy
292 21 | hogy kiesik az ablakon. Nem ám, mert nem is volt rajta
293 21 | az ablakon. Nem ám, mert nem is volt rajta ablak. Minek
294 21 | budakeszi sváblegényeknek. Nem sokat konyítottam a muzsikához,
295 21 | a kettõnkre. Hát én ezt nem bírom tovább.~- Matykóm,
296 21 | jámbor szabók íródeákja nem leszek. Nincs nekem ahhoz
297 21 | Unom már a sok sült tököt.~Nem akartam vele ellenkezni,
298 21 | karddal játszani.~Matykó nem szólt semmit. Mérgesen kétfelé
299 21 | vállaljon, mint én, de arra már nem volt elég büszke, hogy éhen
300 22 | Holló Pálnak hívták. Bizony nem érdemelte meg ezt a szép
301 22 | akartunk álmodozni. No, oda nem jött utánunk a német, de
302 22 | Elek nevezetûvel. Matykót nem akartuk beleavatni, még
303 22 | Matykónak:~- Jobb azt neked nem tudni, Matykó. Rossz vége
304 22 | amit mink most tervezünk. Nem akarom, hogy esetleg velünk
305 22 | te is bajba kerülj. Azért nem tudod meg, mi készül itt.
306 22 | készül itt. Legalább éntõlem nem.~- Hátha már tudom is! -
307 22 | gúnyosan. - No, ne félj, nem halászom el elõled a dicsõséget,
308 22 | bevágta mérgesen az ajtót, s nem is láttam egész nap. Nem
309 22 | nem is láttam egész nap. Nem is értem rá õvele törõdni,
310 22 | két pajtásommal, míg észre nem vettük, hogy Holló Pál ott
311 22 | legcifrább nevû. Ez ugyan se nem fütyörészett, se nem dobogott,
312 22 | se nem fütyörészett, se nem dobogott, inkább el akart
313 22 | kirázta volna belõle, ha ki nem szalad az istenadta a gúnyájából.
314 22 | mint a pléhnyakú, akkor nem fog már éhen halni. Nem
315 22 | nem fog már éhen halni. Nem kell neki sült tökön és
316 23 | italom. Egyéb világosságom nem volt a vak sötétben, csak
317 23 | némaságnak egyéb hangja nem volt, csak a bilincsem csörgése.
318 23 | visszaüssön. Soha rabcella nem volt lakó nélkül.~Másfél
319 23 | ilyen veszedelmes embernek nem való a tudomány. Még másokat
320 23 | kezdjek én mármost? Egyetemre nem járhatok, de vannak nekem
321 23 | kedves öcsém, magamért már nem sokat félek senki hatalmától.
322 23 | kinyitni többet az emberek. Nem magamtól találtam én ezt
323 23 | se apadt el elõlem a víz. Nem oda Buda: beszegõdöm Libór
324 23 | valaha, ha isten megsegít, s nem olyan utolsó mesterség ez.
325 23 | becsületes ember kezét. - Nem megyek én azért világnak.
326 23 | elfogadjam az alamizsnáját?~Nem tudom, mit teszek az aranyakkal
327 23 | haragomban, ha hirtelen nem nyílik az ajtó. Tilinkó
328 23 | városban?~- Csak megnézstem, nem repült-e mán el a katonák
329 23 | pántlikát mind a két nyakára!~- Nem ám, Tilinkó, inkább fészket
330 23 | van.~- Édesanyám, szegény, nem köhög? Mindig féltem szegényt,
331 23 | búsultak utánad; hogy azstán nem tudtak hazavárni, elmentek
332 23 | teneked? Hát azs õ tanyája nem jó less teneked? Ne félj,
333 23 | jó less teneked? Ne félj, nem bánt ott senki; meglázsd,
334 23 | fölmarkolászta a pénzt. Nem is járt vele sokáig. Mire
335 23 | Mehetünk, Dióbél.~Biz én nem kérdeztem tõle, hogy Matykó
336 24 | estellik. Setítben pedig nem jó a nád közt járni, mert
337 24 | volt összerakva a tanyánk, nem volt bezárva az ajtaja,
338 24 | bezárva az ajtaja, mert nem is volt neki ajtaja. Ugyan
339 24 | bogrács a konyhája, egyebet nem tartogat a gunyhójában.~-
340 24 | ám itt miben válogatni, nem úgy, mint segény helyen.
341 24 | ezután mindig. Nádország nem hagyja éhen veszni a maga
342 24 | Nádorságnak minden sögit-zsugát.~Nem egy napra való munka volt
343 24 | nincs semmi más. Az meg nem tûr maga közt még csak egy
344 24 | egy szál mohot se. Bezzeg nem olyan kevély a virágos káka.
345 24 | maguk közé. Pedig az el nem ereszti, amit egyszer megfog.
346 24 | Hínár úszkál az alatt, nem való ott járni, csak a gólyának.
347 24 | kötni, mikor szellõztetni. Nem tréfadolog ez: Nádországban
348 24 | kerített Tilinkó. Én bizony nem mertem megkérdezni, hol
349 24 | bekukkanthatunk, ahová nyáron nem erest a vízs, most már van
350 24 | kiszökött-e a fészkébõl, nem tudom, de olyan keservesen
351 24 | Ráhágtam, megsajnáltam. Ha el nem veszelõdne, kitelelhetne
352 24 | is a családjával, azonban nem kívántak egymásnak jó napot.~-
353 24 | nádországi élet?~Bizony mink nem tartottunk volna kalendáriumot
354 25 | találkoztunk vaddisznóval. Persze nem bántottuk egymást, mert
355 25 | magamban -, ebbõl a malacból nem eszel hurkát, öreg pajtás.
356 25 | öreg pajtás. Mert ezt én nem engedem levágni. Inkább
357 25 | Tilinkóé. Az elõl ugyan el nem bújik a szerencse, akár
358 25 | tarisznyát.~Biz azt meg nem tudta volna mondani, hány
359 25 | cserélte ki, hogy másikat nem hagyott helyette.~- Hej,
360 25 | kalapját -, tíz malacsért nem adtam volna azst a tarisnyát!~
361 25 | lefogta a szemét. De legalább nem csúfolódott többet, hanem
362 25 | az utolsó szava.~Bezzeg nem haragudott már Tilinkó,
363 25 | malacka azt mondta, hogy nem eszik már õ többet korpát
364 25 | malacka megszökött az éjszaka. Nem találkoztál vele valahol
365 25 | dehodzsisnem találkoztam, csak nem tudtam, hodzs ü vót - vakarta
366 25 | kenyeres pajtásom.~Többet aztán nem mondott se jót, se rosszat,
367 25 | megfogadta, hogy soha életében nem talál többet semmit.~
368 26 | kívül egyéb emberi ábrázatot nem láttam magam körül. A mi
369 26 | magam körül. A mi vadonunkba nem jött senki, én pedig ki
370 26 | jött senki, én pedig ki nem mozdultam belõle. Tilinkó
371 26 | és van azs én fejemben, nem korpa.~Egyszer azonban mégis
372 26 | valami harapnivalóért, s nem jött vissza még éjszakára
373 26 | harmadnapra tért meg, de akkor meg nem akartam elhinni, hogy õ
374 26 | egy bugyogós németnek. Ha nem az a rongyos szûr lett volna
375 26 | megfeledkezett róla, hogy nem Nádországban van, hanem
376 26 | idõben se sírni, se nevetni nem volt szabad. Aki sírt, arra
377 26 | Magamnak fücsültem én, nem másnak, naccságos Rossjancsi
378 26 | naccságos Rossjancsi úr, nem döföm meg vele. Mit tehetek
379 26 | Tilinkó a nevem, ha meg nem fizsetek neki érte.~Egy
380 26 | Tilinkó a nádasból, de most nem darutollal rakodott meg.
381 26 | olyan helen van, ahonnan el nem sökhet. Hanem katonákat
382 26 | hatalmas vendég megérkezett, és nem tudott betelni Hrosziancsik
383 26 | látni, meglett ember ki nem ment a házból, hogy köszönni
384 26 | nekiugrott a nagy uraknak, s nem várta be, hogy Rosszjancsi
385 27 | csengés nélkül való hangon:~- Nem ismersz, Dióbél? Engem jobban
386 27 | énnekem még szándékom se. Nem vagyok már én senki, semmi.
387 27 | mögött való suttogásokat nem bírtam el. Ki kellett szöknöm
388 27 | Megöleltem Malajdoki Mátyást.~- Nem vezeklés ez, testvér: megváltás.
389 27 | az élethez való kedvemet. Nem nyomorúság ez, testvér:
390 28 | tavasz, száraz nyár: az ősz nem hozott semmit. Támadt olyan
391 28 | korpakenyérért. Csakhogy nem volt se aranya, se korpakenyere.~
392 28 | Nádország lakóit azonban nem bántotta az éhség. Nekünk
393 28 | boldogtalanokkal, amink volt, de evvel nem sokat segítettünk rajtuk,
394 28 | Malajdoki vagyon!~- Az ám, de nem maradt belõle egyéb, csak
395 28 | Dióbél, hátha megtaláljuk. Nem nekünk magunknak, hanem
396 28 | szaporodtak a gödrök, csak a kincs nem akart elõkerülni. Nyoma
397 28 | sírása:~- Kenyeret, kenyeret!~Nem mertünk egymásra nézni,
398 28 | Tovább, tovább! Hiszen nem sok volt már hátra, közel
399 28 | elsavanyodott az ábrázata:~- Nem azs Áttila kincse volt ezs,
400 28 | ebben, öreg Tilinkó, csak nem kincset?~- Azst én, nem
401 28 | nem kincset?~- Azst én, nem is kicsit - mosolygott az
402 28 | kenyeret, itt a rávaló. De nem adjuk ingyen, meg kell érte
403 28 | száraz nádbugák, panaszukat nem hallgatta már senki. Elhatároztuk,
404 28 | Hanem a harmadik sarok csak nem akart kigyulladni, hiába
405 28 | kibuggyant a szemébõl a könny:~- Nem dzsujtom én föl a nádast.
406 28 | fölbokrosodott már a gaz. Ember nem lakja már azt, mind átköltözött
407 29 | gyümölcsöt is érlelt.~Igaz, nem olyan vidámkék most az ég,
408 29 | Megvagytok erõben, egészségben, nem hiányzik közületek csak
409 29 | égi mezõkre...~Hanem azért nem maradtam magam. Körüllebeg
410 29 | van lépten-nyomon, soha el nem marad tõlem. Most is itt
411 29 | tenne utána. Lehet, hogy nem olyan érdekes, amilyennek
|