Rész, Fejezet

 1       1   |              Teremtõ Isten! - súgtak össze az emberek ijedten. Erõs
 2       2   |             figurázzék kend! - tette össze a kezét Bavina.~- Eszembe
 3       3   |          Setét Kalára nevetve csapta össze a kezét:~- No, csak szerencsés
 4       3   |           addig, míg a ravasz Bedegi össze nem csattantotta a két nagy
 5       7   |               Istennek hála! - tette össze a kezét, ahogy a behavazott
 6      10   |        árnyékában írom. Úgy borulnak össze fölöttem, mint valami hatalmas
 7      10   |               öregember - ülünk mink össze nagyon.~Hanem azért én mégis
 8      11   |          gallyai gyorsabban verõdtek össze, s az álmukból fölriadt
 9      11   |           pedig nevetve csattantotta össze a szárnyát:~- A tiszta szívû
10      13   |         jurista deák vagyok - ütötte össze sarkantyúját -, nemzetes
11      13   | napalkonyatra öt falu népét terelték össze a kastély udvarára. Jött
12      13   |            szava -, azért hivattalak össze benneteket, hogy elbúcsúzzam
13      16   |            annál sebesebben verõdött össze a két térde.~- Hol termettél,
14      17   |            vak ember ijedten rezzent össze.~- Pedig oly szép farkasfej.
15      18   |         Valahol a Nyírségen akadtunk össze, s keményen megtáncoltattuk
16      19   |      nemzetes nagy uram! - csapódott össze két öreg csizma, amelyiknek
17      24   |     Szégyelld magad, Csuri - szidtam össze a rókát -, hol tanultad
18      26   |            Mi az, Tilinkó? - csaptam össze a kezemet. - Tán be akarsz
19      28   |            ugyan mi lelte? - néztünk össze.~Már akkor szaladt Tilinkó