Rész, Fejezet

 1       1   |        volt a becsülete az uraság elõtt, nemcsak házacskával emberelte
 2       4   |     leírom a nevét, most is magam elõtt látom, amikor napégette,
 3       7   |          le a szemét, mindig maga elõtt látta a ládikát.~„Azt hiszem,
 4       7   |     nyivákolás hallatszik az ajtó elõtt. Szaladok oda, kinyitom:
 5      10   |          találtuk. A gunyhócskája elõtt volt egy terebélyes diófa,
 6      12   |      Gyerekeim - állt meg a padok elõtt -, mához egy hétre nagy
 7      13   |       Hanem köszönöm, hogy idõnap elõtt hírt hoztál. Egyet-mást
 8      15   |          magamformájú módos ember elõtt.~Lett erre olyan kacagás,
 9      16   |         majd megállni az ellenség elõtt ‑ mondta tréfálódva.~- Nem
10      16   |          akarunk mink az ellenség elõtt, hanem nekimenni - néztem
11      18   |        karikák táncoltak a szemem elõtt. Erõvel vissza akartam feküdni
12      19   | ezüstkoporsóját, s mindig a szeme elõtt tartotta a szobájában, így
13      19   |      Esztendõkig vállalta az apja elõtt, hogy õ halt meg, csak hogy
14      19   |       tanyáról, azt elkezdte maga elõtt pörgetni.~- Ne mondhassák
15      20   |           itt Malajdoki Mátyás úr elõtt állsz.~Rosszjancsi úr csúfondárosan
16      26   |         ahogy a Malajdoki-kastély elõtt elballagott. Azt se valami
17      26   |           A nagy úr éppen a tükör elõtt illegett-billegett. Valami
18      27   |  Hevertünk Tilinkóval a nádgunyhó elõtt, Csuri a lábunknál. Nyugtalanul