Rész, Fejezet

 1       4   |         jött el, mikor kiüzentünk érte a falu végére. Lemosta a
 2       7   |            esem a sépségét! Adnék érte eds húsast, ha vóna. Magam
 3       9   |           a körte! Ki nem restell érte fahegybe mászni?~Matykó
 4       9   |         én csak nem mászhatok föl érte? - mondta nagy kevélyen.~-
 5       9   |        tudta venni róla. - Menjen érte Dióbél, õ a legkisebb.~Hát
 6       9   |             Eredj te!~- Szaladjon érte Dióbél!~- Nem úgy lesz az -
 7       9   |    igazságot Tamás úr -, elmentek érte mind a hárman. Akkor egyikteknek
 8      13   |         hiába vártuk. Tûvé tettük érte az egész kertet, de se híre,
 9      15   |     aranyat is, és tiszteljen meg érte a köszöntésével.~A diák
10      16   |     jutott volna; így mindig fájt érte a szíve.~Nem is bírta tovább
11      19   |        helyette fakoporsót, adott érte egy ezüsthúszast. A többit
12      26   |       sépen fücsülök, megint adat érte ingyen kostot a naccságos
13      26   |          ha meg nem fizsetek neki érte.~Egy hét múlva megint eltûnt
14      27   |       nekem magamnak is vezekelni érte?~Csodaszépen ragyogtak a
15      28   | rézsbográcsot, s nekem húzsta meg érte a fülem: „No, rajkó - azst
16      28   |          magamban. - Majd eljön õ érte, ha süksége les rá. Minek
17      28   |        nem adjuk ingyen, meg kell érte dolgozni. Lecsapoljuk a