Rész, Fejezet

 1       1   |        csitt-csitt!~Erõs Törõcsik hirtelen fölkapta a fejét, és odanézett
 2       7   |   fohászkodott föl anyám.~Az apám hirtelen megállt, mintha megkövesedett
 3       7   |        Isten... járjon... velem?”~Hirtelen megiramodott, és meg sem
 4       9   |      jutott eszébe Petykónak nagy hirtelen, pedig a szemét le nem tudta
 5      11   |        falu. A hátam mögött pedig hirtelen fölcsendült a Matykó hangja,
 6      12   |           a többi szép szót, amik hirtelen kiszöktek a fejecskéjébõl.~-
 7      13   |           Melyik halt meg?~Matykó hirtelen lezárta szelíden az egyik
 8      14   |      szabadságot...~Fölemelt keze hirtelen lehanyatlott, s mire én
 9      16   |          a cövek, de öreg szívébe hirtelen beleütött a fájás. És mikor
10      16   |        elõhúzta a vonót is, mikor hirtelen elsötétedett a feje fölött
11      16   |      bosszúsan a cigány.~De aztán hirtelen észbe kapott, s elkezdett
12      19   |      ember lehet könnyelmû, lehet hirtelen, lehet indulatos, de azért
13      20   | rakoncátlansága. Gõgös is voltam, hirtelen haragú is. Mind elmúlt az
14      21   |        ellenkezni, tudtam, milyen hirtelen természetû.~- Ahogy akarod,
15      23   |    aranyakkal elsõ haragomban, ha hirtelen nem nyílik az ajtó. Tilinkó
16      25   |          Hanem a harmadik dûlõben hirtelen hátrafordult, mert rávisított