Rész, Fejezet
1 1 | Malajdok, mindig nevezetes volt arról, hogy ott a tisztességes
2 1 | cigányt kivéve mindenkinek volt valami figurás neve a faluban.
3 1 | keresztapám neve Rádillik Rigó Pál volt, mert mindenre azt mondta,
4 1 | Mátyásnak.~Az öregapámnak is volt ragadványneve, de azt büszkén
5 1 | csak olyan szegény jobbágya volt a malajdoki uraságnak, mint
6 1 | bíró is. Hét határban nem volt teremtett lélek, aki bele
7 1 | akkor már hajlott korú ember volt, de kemény tartású még akkor
8 1 | azonban esze ágában sem volt menekülni. Éppen a galambokat
9 1 | kapun.~Mindig tárva-nyitva volt az öregapám zsellérkunyhójának
10 1 | kapuja, most azonban az volt az elsõ dolga, hogy becsukja.~-
11 1 | legjobban, hogy milyen erõs volt Törõcsik nagyapó. Azt akkor
12 1 | munkáján kívül semmije se volt abban az idõben. A feje
13 1 | Törõcsik felszabadított jobbágy volt. Nagy volt a becsülete az
14 1 | felszabadított jobbágy volt. Nagy volt a becsülete az uraság elõtt,
15 1 | adott neki hozzá. Persze nem volt az valami rengeteg, csak
16 1 | tövébe.~Vastag, öreg fa volt, szinte õr gyanánt állott
17 1 | került a sor. Nem is fa volt, inkább cserje. Erõs Törõcsik,
18 1 | lombok közé.~Kenderikefészek volt az ágvillában, négy parányi
19 1 | kivágott fákra.~Ilyen ember volt az öregapám. Sok történetet
20 1 | hiszem, életében soha nem volt olyan erõs, mint mikor egy
21 2 | APÁM~Volt ragadványneve az édesapámnak
22 2 | õ már nem Erõs Törõcsik volt, hanem Okos Törõcsik. Neki
23 2 | vékony, nyakigláb ember volt, úgyhogy maga is elfáradt,
24 2 | kapzsi, magának való ember volt.~Egyszer ez a Bavina télidõben
25 2 | venni a piacon. Hát hiszen volt ott rõzsés kocsi tízével,
26 2 | akkoriban afféle szamaras ember volt, aki mindent végzett, amiben
27 2 | hordott, s ha egyéb dolga nem volt, kiment a szamárkával az
28 2 | akkor is, ha nagy urakkal volt dolga. Maga az uraság is
29 2 | dologban. Akár az aratókkal volt baj, akár a dézsma körül
30 2 | baj, akár a dézsma körül volt valami hiba, mindjárt mihozzánk
31 2 | tesz az mindjárt.~Pedig volt a kastélyban káplán is,
32 2 | rajta fogni!~Szívük szerint volt az uraknak a dolog, nagyot
33 2 | nélkül õ sem teremthet - volt az alázatos felelet.~- No,
34 3 | elmondtam, milyen ember volt a nagyapám. Erõs, mint a
35 3 | elmondtam, milyen ember volt az édesapám. Okos, mint
36 3 | volna. Semmi kilátásom sem volt rá, hogy engem Erõs Törõcsiknek
37 3 | idõben Bibolygós Bedegi volt a legjobb barátom. Ez egy
38 3 | Ez egy öreg halászember volt, aki a vízparton lakott
39 3 | Pedig olyanfajta gúnya volt rajta, amin semmiféle zseb
40 3 | éppen cethalnak való háló volt, de potykát lehetett volna
41 3 | még kisebb, mint tegnap volt.~Csúnya hideg esõ szemetelt,
42 4 | ágrólszakadt öreg cigány volt ez a Tilinkó, mégiscsak
43 4 | vedse el, ami van - ez volt a köszöntése.~- Mit adjon,
44 4 | vettük, csak mikor már oda volt tûzve a putri-viskója hegyibe.~-
45 4 | De akármilyen nagy kópé volt az öreg, az édesapám ki
46 4 | hegedûjét, hogy csupa fülfájás volt hallgatni. Másnap aztán
47 4 | kapta, szép kövér jószág volt.~- Örülsz-e neki, Tilinkó? -
48 4 | hozzánk. Veszekedett hideg volt, a verebek százával csipogtak
49 4 | azt hajtogatta:~- Jussom volt a báránhozs, nekem adta
50 4 | Tilinkónak esze ágában se volt a tagadás, sõt még neki
51 4 | Nini, hisen a báránka benne volt a salmában, mint a faddsu
52 5 | még a koldus is nagy úr volt hozzánk képest. Mert annak
53 5 | éhkoppot nyeltük. Hosszú volt az asztal, rövid a vacsora.
54 5 | hát ebédre mit eszünk, az volt rá a felelet:~- Háromfélét:
55 5 | csíkos tarisznyát.~Az is jó volt nekünk már akkor, a fonnyadt
56 5 | fonnyadt alma. Olyan szûkös volt nálunk a kenyér, hogy egyszer
57 5 | Hamar Heverné nagyon meg volt elégedve a munkámmal. Nagy
58 5 | Most már sokkal ízesebb volt, mint azelõtt.~Édesanyám
59 5 | láda fenekén. Olyan száraz volt már az, hogy a kés nem fogta,
60 5 | Tulajdon az a karaj kenyér volt, amit én adtam az édesanyámnak,
61 6 | királynak is Dióbél királyfi volt a legkisebb fia, mégis azé
62 6 | megvigasztalódik rajta.~„Nagy volt a bánata Nekeresdországban
63 6 | nem tálalhatom.~Okos ember volt az öregbéres, mindig a keze
64 6 | ökröket, már akkor a falra volt szögezve a vörös krajcár.
65 6 | Nyakigláb királyfi, sas volt a szeme, acél a keze.~-
66 6 | Borotva a szeme, villám volt a keze.~- Nyilam a jobb
67 7 | Mert arra már igen öreg volt, hogy verebet fogjon, az
68 7 | fogjon, az egereknek pedig volt annyi eszük, hogy elkvártélyozták
69 7 | hamuból. Az legalább puha volt, ha meleg nem volt is. Mécset
70 7 | puha volt, ha meleg nem volt is. Mécset nem gyújtottunk,
71 7 | nem gyújtottunk, mert nem volt, csak a hó világított be
72 7 | Tilinkó!~- De pedig azs azs volt - erősködött a cigány. -
73 7 | istenadta? Egész nap olyan volt, mintha hallanánk a miákolását.~
74 7 | nézni bennünket. Bár alig volt jártányi ereje, felcihelõdött
75 7 | tudta, miért.~Nagy kertje volt a kastélynak, erdõnek beillõ,
76 7 | apám vállát, mikor hazaért. Volt abban kalácskenyér, libacomb,
77 7 | tán tengeri herebere is. Volt is Törõcsikéknél aznap olyan
78 8 | CSUPA PRÓBA~Nagy eszirõl volt nevezetes apám, hanem azért
79 8 | akármilyen gazdag nemesúr volt, nagy barátságot tartott
80 8 | beparancsolt a kastélyba. Úgy volt, hogy urasági inast nevelnek
81 8 | kellett. Kis kerek öregember volt, és mindig olyan gangosan
82 8 | Méltóságos járású aggastyán volt, nagy, galambfehér szakálla,
83 8 | kisfiánál. Valami német grófnõ volt az anyjuk, de hamar elhalt,
84 8 | hanem tavasz fele már nem volt maradásom a kastélyban.
85 8 | füvet.~Éppen dinnyeültetés volt a majorban, mikor azt mondom
86 8 | mindnyájának a hajába az volt bevésve: „Dióbél gazdáé,
87 9 | viszem ám többet õket. Elég volt a bécsi módiból, magyar
88 9 | ki nem mondhatja, mekkora volt az öregúr öröme, ahogy az
89 9 | nyalka piros csizmájuk volt egészen egyforma, hanem
90 9 | poharát eltörte, az Matykó volt; aki magára vállalta, az
91 9 | magára vállalta, az Petykó volt. Aki a pávák farkát kiszaggatta,
92 9 | farkát kiszaggatta, Matykó volt; aki a szivárványos tollakat
93 9 | jobbágygyerekeknek, az Petykó volt. Aki a hopmester úr ágyába
94 9 | sündisznót dugott, az Matykó volt; aki még a kisbéresnek is
95 9 | megemelte a süvegét, az Petykó volt. S aki soha énmellettem
96 9 | volna, az megint csak Matykó volt; s aki soha anélkül hozzám
97 9 | volna, az mindig Petykó volt.~- Ne sírj, kis Dióbél -
98 9 | Egyetlen teremtett lélek volt, akihez igazán hozzáédesedett:
99 9 | uraságban?~No, nekünk nem volt nevethetnékünk. Szinte szédelegtünk,
100 9 | nyáron. Csupán egy körte volt rajta, az is a leghegyében,
101 9 | mászni?~Matykó már akkor fönt volt a fél lábával, de erre a
102 10 | puha, fehér kis gyerekkéz volt, könnyû, mint egy pillangó.~
103 10 | mint most; se ennyi erõ nem volt benne soha; parancsolni
104 10 | találtuk. A gunyhócskája elõtt volt egy terebélyes diófa, azt
105 10 | ágait fejszézte.~- Egyidõs volt velem - mondta szomorúan. -
106 10 | míg fiatalabb voltam, elég volt egyszer mondani akármit:
107 10 | tanyája. Ember lakója nem volt annak, csak az egy Tilinkó,
108 10 | Tilinkó, akinek a nádas volt az igazi hazája. Néha fél-fél
109 11 | Dióbél - hanem Matykóhoz nem volt egy szava se. Úgy tett,
110 11 | kertbe.~Csodaszép nyáréj volt, csöndes és meleg. Nem hallatszott
111 11 | Mire kinyitottam, tele volt a kert angyalkákkal.~Virágok
112 12 | maradni.~Pedig olyan esze volt Matykónak, mint a tûz. Ha
113 12 | kávésfindzsaszemeivel.~De mindenki így volt Petykóval, nemcsak az öreg
114 12 | elindult az iskolába. Ott volt mindjárt a nagy eperfa a
115 12 | Nemcsak hogy a legszerényebb volt köztünk, de a legbátortalanabb
116 12 | megtanulnod.~Szép hosszú vers volt, a kezdetére még most is
117 12 | se éjjele, se nappala nem volt, örökösen a verset tanulta.
118 12 | kiáltotta el magát Matykó.~Az volt az csakugyan, a Malajdoki
119 12 | Lajos. Darutollas kalap volt a fején, azzal integetett
120 13 | MATYKÓ GYEREK!~Három napig volt Kossuth Lajos a kastély
121 13 | fekete atillája porlepte volt az úrfinak.~- Sólyom Miklós
122 13 | mûveltek, eddig az enyém volt, ezután a tietek. Olyan
123 13 | elbúcsúzni. Petykó sápadt volt és reszketett, mint a nyárfalevél,
124 13 | az országúton, tarisznya volt a vállán.~Tamás úr már lovas
125 13 | Ettõl fogva mindig csukva volt a kastély kapuja, és Matykó
126 13 | akart az apjának, de nehéz volt neki a könnyû lúdtoll is,
127 13 | mert szokatlan mesterség volt ez neki. Vagy a szívében
128 13 | fegyverben, a hazahozatalára elég volt egy öreg, morva betegápoló.~
129 13 | Matykóm! De talán jobb is volt neki. No, édes kicsi Petykóm,
130 13 | Malajdoki-kastély fölött, köztük volt a jó fiú is, s kicsi fehér
131 14 | meg nem vehette észre. Ki volt adva a parancsolat, hogy
132 14 | szállta volna meg.~Mégis volt abban valami szívszaggató,
133 14 | nagy kert füves tisztásán volt a Malajdoki-kripta, föléje
134 14 | Pestrõl, hogy ott szerdán volt a vasárnap. Ünneplõ ruhában
135 14 | vasárnap. Ünneplõ ruhában volt az egész város, úr és szegény
136 14 | szabadságot.~Ez a szerda volt: 1848. március 15. Ez a
137 14 | amelyikhez fogható nem volt még a magyar kalendáriumban.~
138 14 | rá: ez már megint Matykó volt, nem Petykó.~Az ajtóból
139 15 | nemzetiszín pántlikával volt a derekára kötve, hogy lobogónak
140 15 | János. Az a gazdag paraszt volt ez, aki valamikor a macskát
141 15 | mégiscsak a gõgösségérõl volt.~- Aki pénzes, legyen kényes -
142 15 | pénzes, legyen kényes - ez volt a szavajárása, s ugyancsak
143 15 | Sápadt, cinegelábú legény volt, csak a nagy fekete szeme
144 16 | ezredes úrral, akinek Guyon volt az igazi neve. Villámnak
145 16 | nevezték el, mert sebes volt a keze, mint a villám, s
146 16 | most lesz már, ami sose volt még. Villám ezredes úr hívat.
147 16 | valahol.~Abba a ládikába volt zárva, ahol a hegedûjét
148 16 | hegedût. Szép holdas éjszaka volt, valahol a Tisza mentén
149 16 | aludtak nemsokára. Híre se volt azon a tájon az ellenségnek,
150 16 | tájon az ellenségnek, nem volt mitõl tartani, nyugodtan
151 16 | el fölötte. Furcsa felhõ volt, mert a suhogását is hallotta.
152 16 | Tilinkónak a mellébe.~- Nem õ volt a hibás, hanem én, nekisaladtam
153 17 | ezredestől. Ő nem is ezredes volt már akkor, hanem tábornok.
154 17 | idején pedig még kisebb volt. Nem a háza volt kisebb,
155 17 | kisebb volt. Nem a háza volt kisebb, hanem a népe. Aki
156 17 | népe. Aki magabíró ember volt, az mind beállt honvédnek.
157 17 | házacskákban.~Annál nagyobb volt az ijedség, amikor egy reggel
158 17 | a földön. Csakugyan több volt már azon a lyuk, mint a
159 17 | aranygyûrûkkel. Kinek mi drágasága volt, mind oda hányta rakásra.~-
160 17 | elõre.~Egy óra múlva vége volt a bicskei csatának. Az osztrák
161 17 | dolmányom.~Vak Csiha furulyája volt. Csontnyaka széttörve, benne
162 18 | Csillagos, meleg éjszaka volt, ahogy szememet fölnyitottam.
163 18 | szememet fölnyitottam. Nem volt már ott se magyar tábor,
164 18 | mind olyan csendes ember volt már, hogy azóta se szólalt
165 18 | magam: - Nini, Tilinkó!~Õ volt biz az, de milyen gúnyában,
166 18 | egyszerre talpra ugrottam. Nem volt nekem kutya bajom se. Csak
167 18 | Tilinkó, ha neked már elég volt a szabadságból - mondtam
168 19 | már mindenütt az ellenség volt az úr, hanem csak a falvakban
169 19 | oldalában éjszakáztunk. Nem volt akkor Magyarországon nagyobb
170 19 | végignéztem magamon. Olyan rongyos volt már az én ruhám is, hogy
171 19 | már nem találkozom.~Úgy volt az, mesélte a cigány, hogy
172 19 | kell élni.”~Addig nem is volt semmi baj se, míg a készpénzében
173 19 | ami föld megmaradt, nem volt, aki szántsa-vesse.~Így
174 19 | fukarabb teremtése kevés volt az Úristennek. Negyven esztendeig
175 19 | mégiscsak fölhördült. Akkor volt az, mikor Tamás úr behívta
176 19 | Csakugyan az ezüstkoporsó volt alatta. Az volt a Malajdoki-házban
177 19 | ezüstkoporsó volt alatta. Az volt a Malajdoki-házban a szokás,
178 19 | Márton!”~Azzal tisztában volt, hogy Tamás úr meg fog halni.
179 19 | számolgatta õket. Ni, ez volt az elsõ, amit Tamás úrtól
180 19 | kapott! Milyen szép dalia volt még akkor! Õ meg még csak
181 19 | akkor! Õ meg még csak suhanc volt. Milyen nagy öröm volt az,
182 19 | suhanc volt. Milyen nagy öröm volt az, hogy neki egy igazi
183 19 | akkor éppen szabadságon volt otthon, hogy sárréti sebesülését
184 19 | Esti harangszóra kész is volt a Tamás úr tora. A vendégek
185 20 | Hidd meg, nem rosszaság volt az, hanem az anya nélkül
186 20 | De ezt a fejet is érdemes volt megnézni. Mint valami labda,
187 20 | harapni neki. Azonban õ másra volt éhes.~- Hrosziancsik vagyok -
188 20 | Abban az írásban pedig az volt, hogy a rend és békesség
189 20 | a poros országútnak. Az volt a szándékunk, hogy Matykó
190 21 | keze, kötője mind tele volt mézeskalácskovásszal. Kopott
191 21 | neked kvartél kettõ.~Nem volt biz az kvartél kettõ, csak
192 21 | csak kvartél egy. Pincében volt biz az, de legalább az embernek
193 21 | ablakon. Nem ám, mert nem is volt rajta ablak. Minek is lett
194 21 | muzsikához, de azoknak ez is szép volt. Annyi garast hánytak a
195 21 | engem Matykó. Arra büszke volt, hogy olyan szegényemberes
196 21 | mint én, de arra már nem volt elég büszke, hogy éhen haljon.
197 22 | LÓ, OLLÓ, HOLLÓ~Amúgy se volt valami rózsás a deákéletem.
198 22 | szabadságharcban. Haynau volt akkor az úr Pesten, az az
199 22 | viszi be a porkoláb. Elég volt ahhoz egy lélegzet is. Egyszer
200 22 | rájöttünk. Közülünk való volt a hírhordó, Holló Pálnak
201 22 | ábrázatú, vékonydongájú legény volt, édes beszédje, mint a méz,
202 22 | minden sarkára. Annak az volt a dolga, hogy fülön fogjon
203 22 | annyit.~A hazugság sohase volt kenyerem. Nyíltan megmondtam
204 22 | a Múzeum-kertben. Ott is volt, úgy bujkált mögöttünk,
205 22 | tartották fogva a magyarokat. Volt, aki ott õszült meg, volt,
206 22 | Volt, aki ott õszült meg, volt, akit onnan osztrák vártömlöcbe
207 22 | osztrák vártömlöcbe vittek, de volt olyan is, akit éppen csak
208 22 | az udvarra vittek ki: ott volt a vesztõhely.~Ebben a nagy
209 22 | elsõ érzésem a keserû düh volt. Hát magyar ember tehette
210 23 | börtönben. Penészes kenyér volt az ételem, állott víz az
211 23 | Egyéb világosságom nem volt a vak sötétben, csak ha
212 23 | némaságnak egyéb hangja nem volt, csak a bilincsem csörgése.
213 23 | megütöttem a falat. Mindig volt, aki a másik oldalról visszaüssön.
214 23 | visszaüssön. Soha rabcella nem volt lakó nélkül.~Másfél esztendő
215 23 | van esõ.~Ami kis pirosság volt még az arcomban, az is egyszerre
216 23 | édesapám?~- De inkább sose volt olyan csöndes nyugodalma,
217 24 | nincs gerendája.~Nádkévékbõl volt összerakva a tanyánk, nem
218 24 | összerakva a tanyánk, nem volt bezárva az ajtaja, mert
219 24 | bezárva az ajtaja, mert nem is volt neki ajtaja. Ugyan mi csuknivalója
220 24 | gyermekkorom óta se.~Melegük volt már a szúnyogoknak, mikor
221 24 | Nem egy napra való munka volt az. Hetek teltek abba, míg
222 24 | ízesebb a húsa.~Nekem meg az volt a dolgom, hogy a télire
223 25 | nagyon takaros kis jószág volt, fekete-fehér csíkos bundában
224 25 | neveltünk.~Az õ kötelessége volt a malackát legeltetni és
225 25 | már hajnalhasadtán útban volt a falu felé, hátán a sulymos
226 25 | találkozott, a napocska volt. A nádas szélében úgy a
227 25 | Gyö-örgy, Gyö-örgy - ez volt az utolsó szava.~Bezzeg
228 26 | hogy õ az. Olyan simára volt borotválva az õsz bajusza,
229 26 | aki Kossuth Lajos katonája volt valaha. Szegény feje megfeledkezett
230 26 | se sírni, se nevetni nem volt szabad. Aki sírt, arra azt
231 26 | darutollal rakodott meg. Egy zsák volt a hátán, nagyon fickándozott
232 26 | reggel fölébredt, még nagyobb volt a gyönyörûsége. A hatalmas
233 26 | alázatosan. - Sok pajunk volt fele. De most már temlecben
234 26 | sötétben, hogy egyik úrnak se volt mersze belépni. Hrosziancsik
235 26 | sikerült. Annyi esze persze volt, hogy csak a kapufélfa mellõl
236 28 | KINCSKERESÉS~Egy siralom volt abban az esztendőben az
237 28 | korpakenyérért. Csakhogy nem volt se aranya, se korpakenyere.~
238 28 | Nekünk tán bõvebb termésünk volt, mint más esztendõben. Meg
239 28 | boldogtalanokkal, amink volt, de evvel nem sokat segítettünk
240 28 | akart elõkerülni. Nyoma se volt sehol. Csendült-pendült
241 28 | mind a hárman: terméskõ volt ott, semmi egyéb. Egyszer
242 28 | tovább! Hiszen nem sok volt már hátra, közel jártunk
243 28 | oda: hát mégiscsak igaza volt Malajdoki Tamásnak!~Egy
244 28 | Nem azs Áttila kincse volt ezs, hanem édesapámé. Õ
245 28 | ezs, hanem édesapámé. Õ volt azs öreg Tilinkó, mikor
246 28 | Ó, de csak üdzses kezse volt. Áldja meg azs Isten!~Csüggedten
247 28 | az ásót. A Cipóhalom fel volt ásva, s a mi reményünk elszállt,
248 28 | elfutott az éhhalál, s gondunk volt rá, hogy soha többet vissza
249 28 | hogy valaha méltóságos úr volt, csak Matykó bácsinak hívja
250 28 | hogy Kossuth Lajos katonája volt valaha...~Bíró, tanító együtt
251 28 | egymásnak:~- Emlékszel? Ott volt a nádkunyhónk, ahol most
|