Rész, Fejezet
1 1 | meg senki. Noha õ is csak olyan szegény jobbágya volt a
2 1 | azt találta mondani:~- Ha olyan nagyon félti kend az erdejét,
3 1 | életében soha nem volt olyan erõs, mint mikor egy parányi
4 2 | a nagy eszérõl meséltek olyan történeteket, mint öregapámnak
5 2 | kicsikét.~Meglett az gyorsan, olyan sima lett az apám tüskés
6 2 | vették az uraságnak, hogy olyan nagyra tartja a tudatlan
7 2 | az íródeák állt elõ. Ez olyan kérdést adott föl, amire
8 2 | meg kend nekem, ha kend olyan nagyeszû ember: hol van
9 2 | gondolkodás nélkül.~Lett erre olyan nevetés, hogy a tisztelendõ
10 3 | nevem Dióbél Törõcsik lesz. Olyan kicsike voltam, mikor megszülettem,
11 3 | föl rá.~- Annak, hogy te olyan kicsi vagy, hogy még a szedret
12 3 | voltam, mint egy csipetke, de olyan méreg lakott bennem, mint
13 3 | annak, hanem friss víz. Olyan az neki, mint nekünk a friss
14 3 | No, van a mi házunkban olyan friss víz, hogy az embernek
15 3 | Hát aztán minek örül olyan nagyon? - hajolt a dézsa
16 4 | a konyhába, Tilinkó, ott olyan nyár van, hogy leizzasztja
17 4 | volna már eccser valami olyan is a házsnál, amit nem tudok,
18 4 | nevette el magát édesapám. S olyan oldal szalonnát akasztott
19 5 | boldog isten bírja. Voltunk olyan módban is, hogy a koldus
20 5 | evett nálunk, de járt ránk olyan világ is, hogy még a koldus
21 5 | akkor, a fonnyadt alma. Olyan szûkös volt nálunk a kenyér,
22 5 | találtunk a láda fenekén. Olyan száraz volt már az, hogy
23 6 | kellett volna neki, hogy olyan csupacsöpp vagyok. Hiszen
24 6 | mégis azé lett a királyság.~Olyan sokszor elmondta nekem szülém
25 6 | Föl is jegyzem, hátha lesz olyan babszemjankó kisgyerek,
26 7 | az ember jókedvvel győzi. Olyan aranyhíd az, amely átsegíti
27 7 | parancsolták, ha esett, ha fújt, de olyan csodát még nem látott a
28 7 | eladjátok? Hát hiába van olyan nagy esze a híres uradnak?
29 7 | szülém orcája, s utoljára már olyan hangosra vette a szót, hogy
30 7 | az istenadta? Egész nap olyan volt, mintha hallanánk a
31 7 | nem fájt, mire hazaért, olyan nagy orvos az öröm. Sötétben
32 7 | Volt is Törõcsikéknél aznap olyan früstök, hogy olyant még
33 7 | Ugyan talált-e szegényke olyan helyet, ahol meghúzhatja
34 7 | szégyellitek magatokat? Vagyok én olyan kenyérkeresõ, mint ti. Hiszen
35 8 | dolgozott.~- Most már igazán olyan vagy, mint egy királyfi,
36 8 | öregember volt, és mindig olyan gangosan lépkedett, mintha
37 8 | mosott égbolt. Nem járt olyan peckesen, mint Bögre úr,
38 8 | lesz a dinnyefölded.~Léptem olyan hatot, hogy elég lett volna
39 9 | különböztetni benneteket egymástól, olyan egyformák vagytok.~Magam
40 9 | csengettyûkörtefa alá érjünk. Nincs több olyan szomjúságoltó a világon,
41 9 | mókusnak elmehettem volna, olyan mászómester voltam, de most
42 10 | ültette közülük, amelyik most olyan nehézkesen csúszik a papíron.
43 10 | velem, míg fiatalabb voltam.~Olyan jót nevettek az uraságok,
44 10 | ebédre. Fõz õ, azt mondja, olyan varjúpaprikást, hogy olyant
45 11 | hagyott bennünket, de elõbb olyan melegen szorította a szívére
46 11 | gyerekszobába. Kisvártatva már olyan vígan fütyörészett, mintha
47 11 | gondoltam magamban.~De olyan erõs lett a világosság,
48 11 | szentjánosbogártól se telne olyan, és csöndes muzsikaszó kezdett
49 11 | kezdett zsongani a levegõben. Olyan halk, mintha a csillagok
50 11 | csillagok közül jönne, s mégis olyan csodálatos erejû, hogy táncolni
51 11 | dallama szerint.~Egyszerre olyan kápráztató lett a világosság,
52 11 | hitte szegényke, azért lett olyan nagy csend, mert elbújtak
53 11 | sírva és jajgatva:~- Te olyan nagy vagy, olyan messze
54 11 | jajgatva:~- Te olyan nagy vagy, olyan messze látsz, te mondd meg,
55 11 | jegenye.~- Istenkém, az ég olyan nagy, a csillag olyan töméntelen
56 11 | ég olyan nagy, a csillag olyan töméntelen sok: melyik mellett
57 12 | nyugodtan maradni.~Pedig olyan esze volt Matykónak, mint
58 12 | a nagy tanulás, csak az olyan parasztnak, mint Dióbél.~
59 12 | utolsó reggel már nem tudta olyan szépen elmondani Petykó,
60 13 | nép meglátta, egyszerre olyan csönd lett, hogy egy légy
61 13 | enyém volt, ezután a tietek. Olyan tulajdonotok, mint nekem
62 13 | hallgatódzni: melyik zokog olyan keservesen, a jó fia-e vagy
63 13 | vagy a rossz fia? Ó, hiszen olyan egyformán keserves minden
64 13 | kis Dióbél, az megint csak olyan csöndesen szipogott mellettük,
65 15 | ember, de õ még a fejével is olyan kelletlenül biccentett vissza,
66 15 | módos ember elõtt.~Lett erre olyan kacagás, hogy tán még most
67 15 | meglengette a darutollas kalapját.~Olyan név ez, amit mindig kalaplevéve
68 16 | Tilinkó. - Nem barátkozsok olyan állattal, amelyik elül harap,
69 16 | vagy se.~Hát bizony nem olyan idõk következtek most, hogy
70 16 | magát a hegedûjével. De olyan ügyesen csinálta, hogy sohase
71 18 | Aki ott maradt, az mind olyan csendes ember volt már,
72 18 | életembõl, s - istenem, hisz olyan fiatal voltam - mégis sajnáltam
73 19 | ahogy végignéztem magamon. Olyan rongyos volt már az én ruhám
74 20 | keresztben: a szája. De olyan hosszú ám, hogy könnyen
75 21 | sutty, nyakáját lenyiszálni! Olyan nincs megvan! Ha csináljátok
76 21 | nektek: klipi-klapi! - s olyan mozdulatot tett a kezével,
77 21 | Arra büszke volt, hogy olyan szegényemberes munkát vállaljon,
78 22 | vártömlöcbe vittek, de volt olyan is, akit éppen csak az udvarra
79 22 | megkönnyebbített. Hiszen ha Matykó olyan nagy úrnak a segédje lett,
80 23 | barátkozik, annak megadja az árát olyan bizonyosan, mint ahogy a
81 23 | ha isten megsegít, s nem olyan utolsó mesterség ez. Lám,
82 23 | küldje a csizmáját, vetek rá olyan foltot, hogy a császárén
83 23 | inkább fészket rakott, olyan jól érzi itt magát. Hát
84 23 | édesapám?~- De inkább sose volt olyan csöndes nyugodalma, mint
85 24 | megrángatott: - Ne nézselõdj olyan soká, hanem dzserünk a tanyánkra,
86 24 | ember se tud, hogy micsoda! Olyan annak a levele, mint a nádnak,
87 24 | mint a nádnak, de a virága olyan, mint a sekfûnek. Attól
88 24 | lakóit.~Aludni is aludtam olyan jóízût, hogy olyant gyermekkorom
89 24 | szál mohot se. Bezzeg nem olyan kevély a virágos káka. Az
90 24 | mondta volna, hogy ezek csak olyan vadsubák.~- Nos, most már
91 24 | fészkébõl, nem tudom, de olyan keservesen vonított, hogy
92 24 | el levelét? A nádi ember olyan gyermeke a természetnek,
93 25 | Lehetett már a malacka olyan háromfertály esztendõs,
94 25 | ember a szerencsét meglássa. Olyan csókaszem, mint a Tilinkóé.
95 25 | tarisznyát, hogy egészen olyan ez a malacka, mint a mienk,
96 25 | mint a mienk, még a füle is olyan csíkos. Tán jobb is volna
97 26 | akartam elhinni, hogy õ az. Olyan simára volt borotválva az
98 26 | se valami hegyesen, csak olyan szép szomorúan, ahogy egy
99 26 | Rossjancsi úr.~Aközben pedig olyan nyugalommal fogta két marékra
100 26 | pulykaméreg.~- Hod mersz te olyan lászadó pajuszt nekem hoszni?~-
101 26 | elfeledkezett. Nyilván ez hozta olyan dühbe, hogy csak úgy csattogott
102 26 | ott bujdosik, most éppen olyan helen van, ahonnan el nem
103 28 | nem hozott semmit. Támadt olyan éhség a föld népe között,
104 29 | mégis jobban szeretem én az olyan derült őszt, mint ez a mostani.
105 29 | őszt, mint ez a mostani. Olyan nyugalom árad el az egész
106 29 | gyümölcsöt is érlelt.~Igaz, nem olyan vidámkék most az ég, mint
107 29 | tenne utána. Lehet, hogy nem olyan érdekes, amilyennek én látom,
|