Rész, Fejezet
1 1, 1 | Tudtomra akarta adni, hogy ő is tudja ám ezt.~Erre aztán
2 1, 2 | adta ingyen a portékáját. Ő bizony kipróbálgatta először
3 1, 2 | bennünket ajándékozni, pedig ő csak avas zsírt árult szegényke.~-
4 1, 2 | szándékán.~Bezzeg tudta ő! Ha elkaphatta valamelyikünket,
5 1, 2 | hamisságon töri a fejét. Ő volt köztünk a legkülönb
6 1, 2 | Nebula bácsi volt a második, ő is ingyen adta a tojást.
7 1, 3 | vette rossz néven, se az ő töviskoszorús fia, mert
8 1, 3 | életben nem átkozta meg senki, ő csak Isten rendeléséből
9 1, 3 | a kukucska-piacra. Volt ő valaha urak szűcse is, szeme
10 1, 3 | hordott a mellényén, és akkor ő is csak a sarokról kukucskálta
11 1, 3 | lehorgasztotta a fejét. Ő csak bevándorolt volt a
12 1, 3 | juhásznemzetségből való ő, ha mesterember kötötte
13 1, 3 | semmi ártalmára sincs az ő Kossuth-szakálla. Idővel
14 1, 3 | első-utolsó részlete volt ő szent felsége nagy adósságának -,
15 1, 3 | antikvitások közt, mintha ő hajtaná a Göncölszekeret.
16 1, 7 | van úgy viselkedni, mert ő Máderné asszony.~Ellenben
17 1, 7 | Arról meg az derült ki, hogy ő az ifjabb Máder, s ez idő
18 1, 7 | drótseprűt. Egyelőre azonban ő is a hazai régészetnek szentelte
19 1, 8 | lettem volna rá figyelmes, ha ő pártfogásába nem vesz engem.
20 1, 8 | Klárai.~- Tudom, rendes ember ő is. Napszámosom volt, igaz-e? -
21 1, 8 | te hagyod-e? Azt mondta, ő se hagyja. No, ha te se
22 1, 9 | legöregebb napszámosomat, ő mondja, hogy beszélhetek
23 1, 9 | beszélhetek én, amit akarok, ő jobban tudja, hogy ki vagyok
24 1, 10| szent királyunk pénze. Az ő népe csontjai fekszenek
25 1, 10| csinált ilyen bolondot. Ő elküldte a muzulmánjait
26 1, 10| tekintetét.~Azért mégse ő csinálta a bajt, hanem én
27 1, 10| taplóhoz. De az is lehet, hogy ő is úgy járt vele, mint a
28 1, 11| engedett eszközét, és most már ő folytatja a csontok szétturkálását.
29 1, 11| mosolyogtak rá emberi szemek. Erre ő is elvigyorodott, kisgyermeknevetéssel,
30 1, 11| barátságosan vigyorog, mintha ő is a bandába tartozna. A
31 1, 12| változás érte volna, mióta ő leköltözött a partoldalba.
32 1, 12| vállára fordított nyakkal. Ő csak a piros, zöld és kék
33 1, 12| hírét a gót királyoknak, se ő, se senki ebben a tartományban.
34 1, 12| ugyan mesélhetett, hogy ő milyen nagy nemből származik.
35 1, 12| vizeken a kotrógépek, csakhogy ő több ésszel él, mint azok.
36 1, 12| Isten is dísznek szánta az ő tarisznyája szíjára. Lám,
37 1, 12| csinálni. De hát nem tett ő semmi rosszat - nyugtatja
38 1, 12| aranyat adják-veszik. Nem járt ő soha ilyen helyen, s nem
39 1, 12| valami hiba. De abban nem ő a hibás. Ő be tudja bizonyítani,
40 1, 12| De abban nem ő a hibás. Ő be tudja bizonyítani, kinek
41 1, 12| De hát honnan teremtsen ő elő ötszáz pengőt a magyar
42 1, 12| akart azzal?~- Istenem, hát ő is ésszel élő ember. Kétszáznegyven
43 1, 13| tulajdonosával, akik az ő udvara földjében tartózkodnak
44 1, 13| állam engedélyét arra, hogy ő mint bormérő szolgálhassa
45 1, 13| tüsténkedett Mihály. Sőt ő maga is beáll a napszámosok
46 1, 13| nyelvén beszélni. Ha már ő arra vetemedik, akkor beütött
47 1, 13| Megkeveredett az az ember?~- Nem ő, hanem a szüle.~- A szüle?
48 1, 13| Úgy számít a paraszt, hogy ő egy napszám, a kocsija a
49 1, 13| nem volt ott. Alighanem ő ült fekete varjú képében
50 1, 13| bizonyítani kell, hogy ő nem patagóniai vagy libériái
51 1, 13| belügyminiszter úr írást ad róla, hogy ő ismer téged mint magyar
52 2, 1 | ebben az időben mégiscsak ő viselte a legfontosabb miniszteri
53 2, 1 | legfontosabb miniszteri tárcát. Ő végezte ki nagynevű és szép
54 2, 1 | fáradt kezéből a pallost, és ő maga szedte le a dívánülő
55 2, 1 | komolyan vette ezt a címet. Ő is úgy akarta üdvözíteni
56 2, 1 | lehetett elégedve a szultán, de ő az éjszakák rendjéről is
57 2, 1 | virágjában élvezni akarta ő azt. - Most már megmondom
58 2, 2 | abból, ha rajtakapják, hogy ő zágoni fenyőlevéltobákkal
59 2, 2 | meg a török muskotályt. Ő maga is restellte ezt a
60 2, 2 | valamely belső baja. Az ő természete szerént való
61 2, 2 | bántásuk nem lesz, de még ha az ő gyukjok a mi kakasainkhoz
62 2, 2 | nem felejthetem Zágont...”~Ő nem is felejtette, hanem
63 2, 2 | tisztaéletű ember volt, s mivel ő is hallott a szép vargánéról,
64 2, 4 | mutatni, milyen háládatos ő a hű magyarokhoz. S hogy
65 2, 4 | szíve szándékát. Nem akart ő semmi különöset, csak éppen
66 2, 4 | ábrázata. (Gyerekkorában látott ő olyanokat az apja karikatúragyűjteményében,
67 2, 4 | Mert mi tagadás benne, ő is kuruc volt annak idején,
68 2, 4 | rajta a feje. Hát mit nézzen ő a királyasszony macskáin,
69 2, 4 | simogattassa meg a macskáit, hát ő azt is megpróbálja. (Ugyan,
70 2, 5 | elborongott az ősi dicsőségben.~Az ő népe mindössze egy szál
71 2, 5 | fogadhat, de hogy fogadjon szót ő? Hol vegyen ő borjút? Az
72 2, 5 | fogadjon szót ő? Hol vegyen ő borjút? Az egész Varjúvár
73 2, 5 | szégyellte volna magát, hogy ő olyan poszt, akinek nincs
74 2, 5 | Vízrajzi jelentésekkel ő nem él, a rádió ide különben
75 2, 5 | réti ember. Ugyan beszélt ő a naphoz is, ha nem akart
76 2, 5 | réti ember, és nemsokára ő is megkapta a hírt.~Álmában
77 2, 5 | alá bújtatta az ölébe, s ő maga akkor kenyerezett meg.
78 2, 6 | arra a dallamra, amelyik az ő szívében hangzik.~Valami
79 2, 6 | maguk, nekik ott a hazájuk, ő már csak itt marad addig,
80 2, 6 | messzi tengereken túlról az ő szavuk csalogatott haza
81 2, 7 | nagyon szép név, de tán még ő maga se tudta egy szuszra
82 2, 7 | a fejemre csorgatták, és ő vállalta értem a felelősséget
83 2, 7 | dobogását hallottam. Pedig ő nem is az én keresztapám
84 2, 7 | meg a kormánypálcájukat, ő se vált meg soha a sapkájától
85 2, 7 | az ebédben, mint amennyit ő egymaga a gallérja mögé
86 2, 7 | tudjon tapasztani, mint ő. Nem repedezik, nem hámlik
87 2, 7 | látni való, hogy mindig ő volt a tolvaj.~Azonban ahogy
88 2, 8 | azon a tanyai ebéden, amit ő rendelt meg a tiszteletemre
89 2, 8 | szerzett a perzekutornak, amit ő nem kevesebb kellemetlenséggel
90 2, 8 | külüfejű, mer még az ajtót is ő nyitotta ki.~Nevetett a
91 2, 9 | írtam meg azt is, ami az ő apjával történt ottan. Mikor
92 2, 9 | magyarul. Húsz forintért bizony ő el nem földelteti magát
93 2, 10| elégtétel a pürgereknek, ha az ő hajdúikkal mindenki szeme
94 2, 10| üsse part, hát bánja is ő, csapják meg Jánost a katonák.
95 3, 1 | ennélfogva biztos, hogy ő ajánlotta neki a magyar
96 3, 1 | Akkor nem is drachma.~- Ő maga találta.~- Akkor azt
97 4 | azonban a szivart egy darabig ő se tudta bevenni, hanem
98 4 | mélyebb lett a csend. És mikor ő is elhallgatott, felállt
99 4, 1 | az elemi iskolák is, hogy ő inasiskolát akar csinálni
100 4, 1 | csizmapucolója és szótár készítő. De ő a tizenegyedik foglalkozást
101 4, 1 | visszavonulásra a peregrinust, hanem ő maga tologatta ki mosolyogva
102 4, 1 | nagy öröm lesz Izsákon, ha ő minden gyereknek vesz egyforma
103 4, 1 | deák. Azon mosolygott, hogy ő már két napja nem ebédelt;
104 4, 1 | rendőrség azt mondta, hogy ő megadni megadja, de először
105 4, 2 | hogy abban az időben, mikor ő élt, a sport, mint ilyen,
106 4, 2 | hanem gyakorlati célból, ő bonyolítván le két falu
107 4, 3 | színházban tulajdonképpen ő volt a gazda, a magyarok
108 4, 4 | tudott, vállat vont, bánja is ő.~- No jó - mondta az ezredes,
109 4, 4 | magától azzal, hogy nem élt ő soha patikaszerrel.~December
110 4, 5 | hogy a fiam, János nem az ő fia, hanem a szomszédjáé,
111 4, 5 | harminc kilométernyire, s most ő telefonált az odavalósi
|